Egy bóvli fémlábashoz
[…] egy bóvli fémlábashoz
hasonlít, az aljában turkálom már
a maradék fölét, a mocskos zsiradékot
legszívesebben kidobnám a fenébe,
nem szeretem a két napos kaját,
felmelegíteni ritkán érdemes, mint
például a kacsasültet, az szárazon is
finom, bár beletörik a fogam, ha
anyám készíti, de más jobban csinálja
szóval, rossz veled, átölelni jó téged,
nézni, mint a bili füles fémlábast,
nem lehet beleveszni, mert nem sima
a tűzön, alapos forgatás mellett is,
szétég az alja és a benne rotyogó
étel is, piszkosan áll a konyhaasztalon
STEFCIO HAGYATÉKA
kis testamentum
Dalmácia partjainál
11
a sorok között feltartott kezek
olyanok, mint a tengerben
úszó gyerekek, felfújt karvédő
karjukon, meztelen fenekem
látta mindenki a partról, már
akkor féktelenül lubickolt
vízben a lábam, a sziklák felé
tévedt a tekintetem, ijedten
12
a sziklán mászkálva meztelen,
kiszáradt fűcsomóba rúg
lábam, felhasítja selymes bőröm,
ne bánts inda, szólok feleselve,
ne bánts inda, mert minden
apró szúrás után újabb apró
vörös-pötty buggyan a kőre,
jaj, hát sírva lépkedek vissza
13
összetört romantikusok, amikor
felnézek a neretva völgyében,
messze splittől, ahol fagyit nyaltam
a római romok előtt, a templom
harangja delet üt, már nem
marad tizenegy évből, csupán
tíz, elfogyott, mint a piacon
a tengeri hal, asztalon a csevap
14
kocsiút az éjszakában, fej kinn
lóg az ablakban, tele az autó,
kocsiút reggel a napsütésben,
alszok csendesen, ablakhoz
tapadva, ujjamtól ragad a szám,
kocsiút, eltévedt a papa, el,
mint a varjak krka vízesésnél,
kocsiút hazafelé, tengertől el
