Idén januárban jelent meg a L”Harmattan Kiadó Gyémánttengely című sorozatának nyolcadik darabjaként Mezei Gábor első, függelék. című verseskötete. A mű központi alakja, a Teremtés könyvének Ádámja az azonosulás lehetőségét felkínálva teremtődik meg a kötet 53 oldalán keresztül. A szövegtestbe zárt Ádám „felszabadítása” elmélyült befogadást követel meg, a 2012. február 27-én Debrecenben megrendezett felolvasóesten erre Herczeg Ákos kritikus tett értelmezői javaslatot.
A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtára szolgált helyszínéül a felolvasó és bemutató estnek, ahol a jelentős érdeklődést az is igazolta, hogy egyetlen szék sem maradt üresen. Az est megnyitása egyfajta helyzetfelvázolás volt; Herczeg Ákos kiválóan érzékeltette az elsőkötetes szerzők bemutatásának nehézségét, mivel az alkotói pálya kezdetén minden szónak nagy szerepe, súlya van. A moderátor ezt a korántsem könnyű feladatot felvállalva kezdett hozzá a kötet feltárásához, a költő bemutatásához.
Mezei Gábor 1982-ben Gyöngyösön született, Miskolcon nőtt fel, aztán Debrecenben tanult, jelenleg pedig Budapesten él. Az ELTE PhD-hallgatója, 2004 óta folyamatosan jelennek meg versei. Megtudtuk, hogy Mezei Gábor könyvével több szempontból is újító szellemi termék került a könyvpiacra. A Teremtés könyvének története eddig nem igazán szolgált egy verseskötet főtémájául. Ezen kívül a kötet formailag is egyedülálló, mivel az egész mű szokatlan módon egy függelék (olyan adatok gyűjteménye, amelyet nem építenek a dokumentumtörzsbe, hanem a főszöveg után ABC sorrendben közölnek) tördelésének jellegzetes formáját követi. Herczeg Ákos felhívta figyelmünket a fülszöveg szokatlanságára is. Állítása szerint az alkotók első kötetének paratextusai mindig egyfajta kedvcsinálóként funkcionálnak, és rendkívül érdekes, hogy Mezeinél ez nem így van. A függelék. fülszövege ugyanis már arra a szaggatott nyelvezetre kívánja ráhangolni az olvasót, amely az egész köteten uralkodik.
A bevezető után Mezei Gábor igazi költőként, verseinek (árva.; báb.; jelen.) életre keltésével szólalt meg legelőször. Majd a moderátor kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a függelék. cím több mindenre is utal. Ahogyan egy függelék sohasem lehet befejezett, úgy a teremtés, maga az írás sem hozhat létre kész, befejezett művet. A kötet borítója, Michelangelo Vázlat Ádámhoz címűfreskójának részleteis erre utal azáltal, hogy nem tudjuk megmondani egyértelműen, a freskó éppen készül vagy romlás közben látható, vagyis eltűnőben van. Ez a fajta határtalanság, meghatározhatatlanság, befejezetlenség kihat az egész kötetre. A függelék-koncepció két külső rendezői elvet von maga után: a leszűkített lapszélen és az ABC sorrendben való közlést, ami az alapvetően narratív versek szaggatottságát erősíti.
A fülszöveg első mondata („Függelék egy apokrifhez jelzi a kötet hagyományos bibliai történettől való eltávolodását, a Teremtés könyvének egyedi, nem kanonikus olvasatát, annak egyfajta átkontextualizálását. Mezei Gábor azt is hangsúlyozta, hogy a kötet kiindulópontja, ötletforrása elsősorban Ádám szentimentalizmust nélkülöző magányossága volt, mivel rendkívüli izgalmakat látott abban, hogy hogyan születhet líra efféle érzékenység nélkül. A kiindulópont viszont szerepét vesztette, amikor Ádám mint végpont a versekben korpusszá alakult.
Mezei Gábor felolvasta lárva. című versét is, amely azért érdemel külön figyelmet, mivel ebben a műben találkozik legerősebben a bibliai és a modern világ (a vers elsőként a KULTer.hu-n jelent meg, ide kattintva olvasható – a szerk.). A kétféle eszközkészlet, értelmezői távlat kereszteződése, továbbá cím és főszöveg sajátos viszonya miatt a Biblia és a függelék. közötti hierarchiára volt kíváncsi Herczeg Ákos. Mezei nem tudott és nem is akart sorrendet felállítani. Az eldöntetlen kérdésre eldöntetlenség a válasz.
Az irodalomban rendkívül izgalmas az alkotók nyelvhasználatának egymásra hatása. Ez a hatásmechanizmus Herczeget is foglalkoztatta, miután nem tudott rájönni, hogy kit is fedezhetne fel inspirálóként a szövegek mögött. A költő érdekes módon nem költőket kezdett sorolni, csupán egy prózaírót említett, még pedig az osztrák Thomas Bernhardot.
Mezei Gábor ugyanúgy fejezte be az estet, ahogyan elkezdte; verseket olvasott fel. A pete.; szűz.; üvegtest. című versei méltó zárásai voltak az estnek. És milyen érdekes, ahogy a kezdő- és végpont összecsúszott Ádám alakjában, úgy az est kezdete és vége is hamar összefolyt.
Mezei Gábor függelék. című kötetének bemutatója, Debrecen, Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtára, 2012. február 27.
A fotókat Áfra János készítette.
