Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

Miről beszél a vászon?

Yasmina Reza: Művészet

Yasmina Reza: MűvészetElsötétített színpad és nézőtér. Valaki elkezd mocorogni, a többi néző felé fordul gyanakvóan, hátha ez is az előadás része. Öt percig mindenki forog, nyílik az ajtó, bezárul, még mindig semmi, csak pár felesleges fejforgatás. Már látni kéne valamit? Ezt tette velünk a művészet…

Aztán elkezdődik a Holdongolf Project frissen programra tűzött előadása, a Művészet, Yasmina Reza 1994-es darabjának némileg aktualizált, ám önmagában még mindig sokatmondó feldolgozása.

Reza drámája három szereplő személyében – Serge, Marc és Yvan – különböző személyiségek archetípusait viszi színpadra. Serge (Pál Tamás), a tehetős bőrgyógyász újabban nagy művészetkedvelő, aki a maga fennkölt módján mindenben igyekszik megragadni a különleges mondanivalót, ezért nem tart a társadalom számára megdöbbentő, különcségnek bélyegzett dolgoktól sem, minden újdonságra nyitott, markáns személyiség. Két barátja közül hozzá vonásaiban (és némiképp apáskodó szerepét tekintve is) sokkal közelebb áll Marc (Kathy Zsolt), akinek a nyers erő, a szókimondó természet és a kizárólagosság adja erejét és befolyását a többiek felett. Ez a két markáns személyiségű ember törvényszerűen egy súlytalanabb férfit, a folyton paranoiás, magát erős nőkkel körülvevő, szerény Yvant (Molnár Kristóf) felkarolva alkot baráti társaságot. Ez a társaság pedig egy fehér vászon, egy „igazi, érett Antrios” hatására szétszakadni látszik: régi, elhallgatott sérelmek kerülnek felszínre a képről alkotott változatos vélemények mentén.

Yasmina Reza: Művészet

Az előadáson is látott, alapvetően minimalista színpadkép egyszerű megoldása nagy buktatókat rejt, hiszen a teret így a színészi játék tölti meg, amelynek hiányosságai jobban látszódnak – akár egy fehér vásznon a tintafolt. Ezt a foltot pedig könnyen elkeni a fent említett embertípusokat jelképező karakterek sarkított színrevitele. Ebben a tekintetben a folyton izgatott, szenvedő Yvan alakítása könnyedén átcsúszhatna az üres sopánkodás báblétébe. Fontos megemlíteni a Művészet érzékeny egyensúlyát, amit a drámai és komikus elemek ügyes alkalmazásával épít fel, hiszen ha ez az építmény meginogna, előbbi felé billenve száraz elmélkedés, utóbbihoz közeledve pedig üres kabaré válna a darabból.

Szerencsére elmondható, hogy a Holdongolf ezen hibalehetőségeket sikeresen kikerülte, megtartva az egyensúlyt nevettetés és elgondolkoztatás között, és bár a színek váltásakor bejátszott komolyzenei betétek némileg megtörték a színdarab koncepcióját, egy üresjáratokat mellőző, jól eltalált színészi játékkal kivitelezett előadást láthattunk. Serge karakterének kellően távolságtartó, magaslati levegőn érlelt művészeti filozófiát párologtató magatartása megfelelő ponton váltott át indulatossá, ami Marc konokságával együtt hiteles eredményként alkotott gyilkos elegyet, Yvan alakja pedig katalizátorként járult hozzá a végkifejlethez.

Yasmina Reza: Művészet

A lehetőségek – amiket Reza a karakterek közti finom és nyilvánvaló különbségek ábrázolására hagyott – az előadás során fokozatosan bomlottak ki a nézők előtt. A három férfi személyiségét, a művészethez, közelebbről a festészethez való kapcsolatát és a személyes életterét egy-egy felakasztott képpel jelenítették meg, így a mögöttes jelentést kutató Serge karakterét az a bizonyos fehér vászon, a realitás talaján ragadt Marc-ét egy látkép Carcassone-ról, az érzelmes, biztonságot hajszoló Yvanét pedig egy (a két, lényegesen erősebb jellemű barátja szerint) bugyuta festmény képviselte, amit az édesapja készített. Érdekes játék okozója volt az éppen soros narrátorok bevonulásának iránya is: Serge az esetek többségében a színfalak mögül, Marc a nézőtér felől érkezett, Yvan a közönség soraiból, a térdén csúszva, mondhatni alulról. Yasmina Reza és a Holdongolf kémiája tehát működött.

Yasmina Reza: Művészet

A Művészet a különböző személyiségek közötti kötéltáncszerű egyensúlyozáson keresztül bemutatja az ízlés és az egyéni értékek megítéléséhez szükséges tolerancia szerepét az emberi kapcsolatokban. A témáját tekintve több szinten is ingoványos talajra vezető, fontos üzenetet közvetítő és éppen ezért sokszor színpadra vitt 1994-es darab biztató feldolgozásra talált a Muzikum színpadán.

Yasmina Reza: Művészet. Rendezte: Molnár Kristóf. Díszlet: Bankó Mariann, Gémes József. Játsszák: Kathy Zsolt, Pál Tamás, Molnár Kristóf. Muzikum Klub, Budapest, 2014. február 6.

Fotók: Barta Imre