„Nem olvasnak a fiatalok” – hallani mindenütt a mondatot, többnyire rosszalló fejcsóválás kíséretében. A hangoztatóknál jóval kevesebben vannak, akik elgondolkodnak rajta, igaz-e ez egyáltalán, ha igen, miért lehet, és mit lehet tenni a helyzet megváltoztatására. Azok pedig még kevesebben, akik népszerű eszközökkel és hatékonyan tesznek is az ügy érdekében.
A sikeresnek mondható kísérletek közé tartozik a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK), a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a Magyar Olvasástársaság közös olvasásnépszerűsítő programja, a Mozi a fejedben. A program keretében többek közt két ismert kötelező olvasmányt, A Pál utcai fiúkat és az Egri csillagokat költöztették föl a Facebookra. A februárban indult rendezvénysorozat lezárásaként tartott sajtótájékoztatóra stílusosan a Grundon, törökméz és gyerekek társaságában került sor.
A tájékoztatón a program vezetői, Both Gabriella (Magyar Olvasástársaság), Cseh Boglárka (MANK), Gulyás Gabriella (PIM), dr. Varga Ákos (Corvinus Egyetem) és mintegy külső tagként Varga Livius (Quimby) vettek részt. Míg a mellettünk lévő teremben a meghívott általános iskolások próbálták Nemecsek fürdetős jelenetét, Cseh Boglárka a program főbb eseményeit és célkitűzéseit ismertette. Véleménye szerint az internet eddig kiaknázatlan eszköz lehet arra, hogy népszerűbbé tegyék az olvasást, elsősorban a gyerekek körében. A program maga a 8–16 éves korosztályt célozta meg, akik átlagosan naponta 10–14 alkalommal lépnek be a Facebookra – innen jött az ötlet, hogy olyan közegbe tereljék a kötelezőket, amely ismerős és könnyen földolgozható. A főbb szereplőknek profil készült, és az ő interakcióikból, posztjaikból, fényképeikből állt össze a cselekmény a kampány egy hónapja alatt. (Az utolsó poszt Nemecsek Ernő elbúcsúztatása volt.) A programban többek közt az ELTE, az Esterházy Károly Főiskola és az SZTE-BTK és gyakorlóiskoláik is részt vettek.
A program eredményeiről dr. Varga Ákos tartott beszámolót. A Facebookról lévén szó, a sikert megtekintésekben, lájkokban és megosztásokban lehetett mérni. A legnépszerűbb profilok közé (úgy kétszázezres eléréssel és mintegy ötezer lájkkal) tartozott Csónakosé, Áts Ferié és Boka Jánosé, rendszerint ők kapták posztjaikra a legtöbb lájkot is. Szegény Nemecsek már alacsonyabb helyen végzett, de ő is mintegy 45 ezer felhasználóhoz jutott el. Az Egri csillagok már valamivel kevésbé volt népszerű, de az elérés itt is tízezrekben volt mérhető – a lányok különösen szerették Cecey Évát (lévén az egyetlen nő a karakterek között). A videóval vagy képpel ellátott bejegyzések érthető módon jóval népszerűbbek voltak, mint egyszerű szöveges társaik – a legtöbb, 319 lájkot Dobó István fényképe kapta, amelyen az ostromra készülő sereg pózolt. A profilok pedig nem puszta hirdetőtáblák voltak: tulajdonosaik rendszeresen válaszoltak a nekik írt üzenetekre, kommentekre is, amelyek többségükben igen lelkesek voltak.
Mindent összevetve elmondható, hogy a figyelemfelkeltés szándéka sikerrel járt. Ennek ellenére többen hangsúlyozták, hogy a Facebook természetesen nem helyettesítheti a könyvek elolvasását. Hogy mégis erre a médiumra került a hangsúly, azzal elsősorban azt szerették volna elérni, hogy hidat építsenek az egyik tevékenységtől a másikig. A Z-generációnak már különösen nehéz dolga van, ha élvezetet szeretne találni egy könyvben: túl kevés az inger, túl sok figyelem szükségeltetik hozzá, ráadásul huzamosabb időn keresztül; emellett részben magányos, kirekesztő cselekvés is, ami sokak számára riasztó lehet. Ennek ellenére a kampány népszerűnek bizonyult mind a diákok, mind a tanárok körében. A statisztikák szerint a felhasználók döntő többsége otthon, asztali gépről nézte meg a bejegyzéseket, mobilról csak egy-egy különösen unalmas óra közben kukkantottak bele. A fiúk (talán nem meglepő módon) inkább az akciódús posztokat kedvelték, azaz amelyben csatáról, háborúra készülődésről volt szó.
Hogy az olvasásra nevelés mennyire központi probléma, jól példázza Varga Livius esete, aki sokak számára ismerős lelkiállapotban kezdett neki a kötelező olvasmányoknak: már megint erőltetik azokat a nyavalyás könyveket. A helyzetet súlyosbította, hogy a szülei tanárok voltak, így még otthon, nyáron is meg kellett küzdenie az olvasmányok rémével. Hosszú utat kellett megtennie – indiánregényeken, romkocsmákon és az USA-n keresztül –, mire tényleg megszerette a könyveket, olyannyira, hogy a kampány egyik lelkes hívévé vált.
A tájékoztató jó hangulatban zajlott, amelyet csak fokozott az sms-pályázatra beérkezett pályamunkák, valamint Gergely és Vicuska Skype-beszélgetéseinek fölolvasása. A tájékoztató végeztével a meghívott általános iskolás osztály adta elő Nemecsek megfürdetését – ahogyan az egyik vezető tanár biztatta őket: ügyet se vessenek az újságírókra, elvégre ők már profinak számítanak. Színészek és tudósítók egyaránt felüdülhettek a bőségesen kínált szendvicsek és természetesen a torta jóvoltából.
Nemecsek halálával azonban koránt sincs vége a programoknak. A rendezvények eddig sem korlátozódtak a Facebookra, illetve az iskola közegére. A PIM rendhagyó irodalomórákat szervezett, elsősorban gimnazistáknak, de a felnőttek is bevallottan élvezték őket. Versenyeket, pályázatokat is meghirdettek kicsiknek és nagyoknak, amelyek során hol Dobó István nevében kellett sms-t írni az egrieknek, hol Gergő helyett kellett Vicuskának Skype-on szerelmet vallani, de akadt forgatókönyvíró, filmforgató, blogkészítő, profiltervező és hagyományos vetélkedő is. Ahogy Gulyás Gabriella elmondta, ezzel a 2014-es Olvasás Éve programba is bekapcsolódtak, amelynek keretében túrákat, irodalmi zarándoklatokat, táborokat, előadásokat, online eseményeket rendeznek az egész országban, számos intézmény és közösség részvételével. A Betűfaló Program során nyolc kortárs művet vittek el az iskolákba, hogy megismertessék a fiatalokkal – a cél az, hogy a kortárs irodalom olvasása örömteli tevékenység legyen, ne pedig kötelező teherként nehezedjen a gyerekekre. A Magyar Olvasástársaság 2010 óta folyó mesélőprogramjának kiterjesztéseként most az egyetemisták mellett a középiskolások figyelmét is föl akarják hívni a mesélés fontosságára, különös hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzetű vagy kevés könyv között felnövő gyerekekre.
Külön fölhívták a figyelmet a most kezdődő, illetve folyamatban lévő eseményekre. Az Y-generáció címmel tartott olvasókörre elsősorban gimnazistákat várnak, de az eddigi beszámolók alapján a felnőttek is ugyanúgy élvezik őket. A rendhagyó irodalomórákon tanárok, kritikusok, írók vitatnak meg olyan fontos alkotásokat, mint a Tisztogatás, a Pertu vagy a Mintha élnél. A Magyar Olvasástársaság tanulmánykötet kiadását is tervezi, Kié az olvasás? címmel, amelyben az olvasóvá nevelésről lesz szó. Látható tehát, hogy van és lesz miből válogatni – és biztató jelnek tűnik, hogy eddig közönség is akadt erre.
Mozi a fejedben, A Grund, Budapest, 2014. március 5.
A fotókat Csákvári Zsigmond készítette.
