A 2007-ben alakult, nyíregyházi, majd budapesti székhelyű ParaForMe zenekarra érdemes odafigyelni: a srácok ugyan még nem mondhatnak magukénak nagylemezt, de számos olyan dallal büszkélkedhetnek, melyek egytől egyig slágergyanúsak. Az indie rock stílusban zenélő banda tagjait a lehetséges nagylemezről, a civil életükről és további terveikről faggattuk.
KULTer.hu: Hogyan épül fel a zenekar?
A zenekar négy tagot számlál: két gitár, basszus és dob az alapfelállás. Az ének a ritmusgitárral társul, míg a vokálok számonként változnak, a szólógitáros és a dobos osztja meg a feladatot. A banda tagjai Hunyadi Máté (ének, gitár), Királyfalvi Hunor (szólógitár, vokál), Juhász Márk (basszusgitár) és Koppányi Ádám (dob, vokál).
KULTer.hu: Hogyan kerültetek kapcsolatba a zenével? Mindenki tudta, hogy egyszer zenész lesz?
Általános iskolában kezdtük a zenesulit gitárral, zongorával, fúvós hangszerekkel. Gimi első évében jött az ötlet, hogy csináljunk egy zenekart, majd leosztottuk egymás közt, hogy ki, milyen hangszeren játszik, aztán elkezdtük a gyakorlást.
KULTer.hu: Úgy tudom, nyíregyházi székhelyű volt a zenekar, ám átköltöztetek Budapestre. Hogyan befolyásolta a költözés a mindennapjaitokat és a zenekar életét?
Az első évben nehéz volt, mert Hunor még Nyíregyházán lakott, úgyhogy otthon próbáltunk, ott volt a próbatermünk. A költözés mindenkinek izgalmasan alakult, mert kezdődött az egyetem, emiatt nehéz volt összeegyeztetni a próbákat, de rájöttünk, hogy nincs lehetetlen.
KULTer.hu: Mivel foglalkoztok a civil életben?
Mindannyian egyetemisták vagyunk, ki-ki mit választott. Ha nagyok leszünk, lesz köztünk orvos, mérnök, színész és diplomata.
KULTer.hu: Ami az érdeklődési köröket illeti, igen különbözőek vagytok. Nem jelent hátrányt, hogy más-más egyetemen, szakon tanultok?
Sosem volt probléma, mert a közös pontok megmaradtak. Együtt lakunk, így a közös élmények összekapcsolnak minket, az egyetemen pedig mindenkinek megvan a saját társasága, ott ki tudjuk élni a különbözőségeket.
KULTer.hu: A zenétekre leginkább az indie rock stílus jellemző. Mely (indie) zenekarok hatottak rátok, a zenétekre?
Erre nehéz válaszolni, mert több zenekar is nagyon közel áll hozzánk, de mégis változó, hogy épp ki a meghatározó. Az Arctic Monkeys, a Franz Ferdinand, a TwoDoorCinema Club mindig kedvenc marad, de mostanában talán a Foals hangulata nyomja rá a bélyegét a zenénkre.
KULTer.hu: Úgy tudom, még nincs nagylemezetek, de a SoundCloud-oldalatokon hallgathatunk tőletek demókat. Mikor tervezitek az első album kiadását? Hogyan állnak most a munkálatok?
Nagyon jó lenne minél hamarabb, mert anyagunk már lenne hozzá. Az igazság az, hogy menedzser híján nehéz egy albumot összehozni, úgyhogy most az a legfőbb, hogy találjunk egy segítőt ebben.
KULTer.hu: Azt már tudjátok, hogy mely dalok lesznek azok, amelyek felkerülnek majd a lemezre? Mi alapján választjátok ki ezeket? Ha esetleg megvan már, mesélnétek a lemez koncepciójáról?
Mindenféleképpen az újabb számok azok, amiket szeretnénk, ha szerepelnének a lemezen. Úgy gondoljuk, hogy megtaláltuk az irányt, amelyben igazán jól érezzük magunkat. Még készülnek az egyre inkább minket jellemző zenék, de ha konkrét példával kéne élni, akkor a Fire of the sun (Brighton’s calling) biztosan hallható lesz a korongon.
KULTer.hu: Csak angol nyelven énekeltek, bár van két dal a SoundCloud-oldalatokon, ami magyar nyelven íródott. Az egyikhez Weöres Sándor versciklusa, a Rongyszőnyeg adta az ihletet. Miért döntöttetek az angol nyelvű dalok mellett?
Szépen lassan, ahogy kiforrott saját stílusunk az egyre több angol nyelvű dallal, úgy éreztük, jobban illik a zenénkhez ez a nyelv, jobban erősíti az inkább impressziók és képek által elképzelt dallamvilágot.
KULTer.hu: Szerintetek magyar viszonylatban sikeresebb egy angol nyelven tevékenykedő hazai banda?
A 2000-es évek angol hulláma után most mintha újra magyar nyelvű dalokkal érvényesülnének (pl. a rádióban) jobban a zenekarok, nem feltétlenül előnyére a magyar zenének; nagyon pontos ritmikával és új ötletekkel kell ugyanis brillírozni ahhoz, hogy ne legyen az adott magyar nyelvű dalszöveg elcsépelt vagy túl elvont.
KULTer.hu: Áprilisban felkerült a Youtube-oldalatokra a ParaForMe szilárd egységét éreztető, Burning Desire című dalotokhoz készült klip. Meséljetek a koncepciójáról, a forgatás élményeiről!
Nagyon örültünk a lehetőségnek. A dal első körben egy rövidfilm végének a főcíméhez készült. A rendező, Szabó Szonja végül plusz lehetőségként vetette fel a dal továbbgondolását, így kapva kaptunk az alkalmon. Szonjával hamar közös nevezőre jutottunk, bár a forgatás sietve és kissé gerilla módon készült, képileg mégis visszaadja elképzelésünket. Mindenképpen meghatározó élmény volt az első klipforgatásunk.
KULTer.hu: Többször is megmérettettétek magatokat a Back Stage tehetségkutatón. Milyen volt ott fellépni?
Mindenképpen jó, hasznos tapasztalat, s nagy lehetőség volt szárnypróbálgatásnak, illetve sok építő kritikát és biztatást kaptunk.
KULTer.hu: Korábban színpadra álltatok Nyíregyházán a Magyar Dal Napja keretén belül. Hogy éreztétek magatokat?
Nagyon jó volt szabadtéri nagy színpadon, profi hangtechnikával játszani, sokan akkor láttak minket először. Jó visszhangja volt.
KULTer.hu: Ki írja nálatok a dalszövegeket?
A dalszövegeket mindig Máté írja, ő a költő négyünk közül.
KULTer.hu: Van valamilyen rítusos szokása a szövegírás előtt vagy után?
Általában a dallam készül először, annak hangulata pedig átformálódik, s megszületik hozzá a szöveg, sokszor utolsó motívumként.
KULTer.hu: A közelgő nyári koncert- és fesztiválszezon hogyan zajlik nálatok? A fővárosból vagy vidékről kaptok több felkérést?
Ez változó. A koncertdátumok maximum egy hónappal előtte derülnek ki a különböző felkérések alapján. Nyáron inkább a dalszövegek írására szoktunk ráfeküdni, hogy a beinduló klubszezonra újdonsággal is készülhessünk.
KULTer.hu: Ha már szóba jött a főváros-vidék „oppozíció”: szerintetek hol jobb játszani? Miben más egy fővárosi és egy vidéki koncert a rajongók, a felfogás, az élmények szempontjából?
Azt tapasztaltuk, hogy Budapesten jobban szeretik a zenénket. Nyíregyházán és vidéken kevésbé elterjedt a műfaj, amit képviselünk. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne játszanánk szívesen bárhol. Rajtunk múlik, hogy mennyire tudjuk az összhangot megtalálni a közönséggel.
KULTer.hu: Mely koncertek hozták a legszürreálisabb élményeket?
Voltak szürreális élményeink, főleg a kezdeti stádiumban. A koncertjeink igen változatosak, mert nem mindig a legakkurátusabb helyiségekben játszottunk. Volt egy járópadlós pince, ahol az egyik alkalommal a sűrű levegő és az olcsó sör hatására az egyik tag egy szám közben rosszul lett, s kénytelen volt a sarokba kiabálni belső ellátásának „anyagi mivoltát”.
KULTer.hu: Mely fesztiválokon láthatunk titeket az idei nyáron?
Sajnos idén lecsúsztunk a nagyobb fesztiválokról, de igyekszünk elkapni néhány kisebb rendezvényt.
KULTer.hu: Milyen a viszonyotok Debrecennel?
Van pár szép emlékünk. Szívesen játszunk Debrecenben, ahol ugyanúgy, mint a fővárosban, megvan a „vájt fülű” közönség.
KULTer.hu: Mit üzennétek az olvasóknak, rajongóknak végezetül?
Reméljük, hogy sok új dallal, s még több fellépéssel szolgálhatunk nekik. Akik kitartanak mellettünk, pacsi nekik, és az új felfedezőket is csak bátorítani tudjuk: érdemes ránk figyelni! Ígérjük, hogy még nagyon sok minden áll előttünk!
