Kisebb döccenéssel indult az idén Miskolctapolcán megrendezett EFOTT Fesztivál, vagyis a félrenyomtatott karszalagok szerint FFOTT, a Fasza(?) Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. A bérleti díjakon való huzavona miatt majdnem elmaradt rendezvényre végül a tűző napsütés hevítette betonon eltöltött három órás csúszás után sikerült bejutnunk.
A hólyagosra égett hátak sorát követve azért kellemes meglepetés kárpótolta a sátorozókat, a fesztivál területén lévő park árnyas fái között ugyanis könnyű volt jó sátorhelyet találni. Az este beköszöntéig az árnyékban hűsölve pihent a többség, és bár néhányan felfedezőútra indultak a táborban, a nulladik napon még kevés standot találtak nyitva az érdeklődők. Este a Tankcsapda jubileumi koncertjén tombolva adhatta ki mindenki magából a napközben felgyülemlett feszültséget, majd a diszkós sátrakban táncolhattak tovább a lelkesebbek.
Az előző esti bulizás fokától függően másnap már megoszlott a társaság: akadt, aki hamar talpon volt, és olyan is, aki délutánig ki sem dugta az orrát a sátrából. A vendéglátósok elsősorban az éjszakát vadul áttáncolókra apellálhattak, ebédet körülbelül délután háromig szinte csak a Fornetti standjainál lehetett beszerezni. Gasztronómiai fronton is volt minden, ami szem-szájnak ingere: a mikrós kajától a gigászi sütőben forgatott malacon át a töpörtyűs lángosig terjedő skálán mindenki megtalálta a maga ízlésének megfelelő ennivalót, akik pedig inkább az esti partizásra tartogatták a pénzüket, ingyen Maggi levesekkel és Nescafé instant kávéval pótolhatták a kiesett energiát. Érdemes volt azonban korán kipattanni a kényelmesnek amúgy sem mondható polifoam ágyból, hiszen már délelőtt tíz órától várták a programok az éber fesztiválozókat.
Voltak kerekasztal-beszélgetések, érdekes előadások, sportolási lehetőségek és különböző nyereményjátékok is, amelyek által napszemüveget, karkötőt, sapkát, kalapot, tollat, kulacsot és még sok más hasznos dolgot lehetett beszerezni. Kulacsra valójában nem is volt szükség, hiszen a harminc fokos hőség ellenére a szervezők elfelejtettek ingyenes ivóvizet biztosítani, a tábor területére nem lehetett fél liternél többet behozni, bent pedig aranyáron adták a kicsi palackokat. A biztonsági őr azért legalább együttérző volt: ha becsempészésen érte a fiatalokat, csupán rájuk szólt, hogy dugják el a másfeles palackokat. Hivatalosan egy ilyen „bűncselekmény” a fesztiválról való kizárással járt volna. A mosdók felett a „Nem ivóvíz”-feliratú tábla fityegett, az elkeseredettebbek mégis innen töltötték meg kulacsaikat, egy kiadós hasmenést is megkockáztatva ezzel.
A forróság elől menekülők a Rauch-völgy névre keresztelt építményen frissülhettek fel, ami egy vödör vízzel való nyakon öntést jelentett. A bátrabbak ezt a hét egyetlen viharos napján, vacogva-dideregve is bevállalták egy belépőért a Rauch Aréna melletti V.I.P. sátorba, ahol személyesen is találkozhattak a színpad aznapi fellépőivel. A nagy meleg elviselésébe emellett besegített a miskolctapolcai Barlangfürdő is, ahol a karszalagjukat felmutatva mindössze egy ezresért hűthették magukat egész nap a fesztiválozók. A jó hangulat, a gyönyörű helyszín és a pont kellemes hőfokú víz együttese a legelcsigázottabbakat is feltöltötte az esti őrületre.
A tikkasztó nappalok után szerencsére mindig fantasztikus esték következtek. A délutáni órákban stand-uposok alapozták meg a jókedvet, illetve slam poetry előadások vezették fel az estét. Az utóbbi sajnos a rap zenék kissé eldugott színpadán kapott helyet, ahol az egész EFOTT alatt nehezen indultak be a bulik. A különböző színpadok és bulisátrak között amúgy is szinte elveszett esténként az ember. A rengeteg fellépő mindenféle ízlést kielégített, a retró zenék kedvelői például Korda Györgyre vagy a Bon-Bon slágereire őrjönghettek, az egyetemista korcsoportból kilógó korosztály a Karthago, az EDDA vagy a P. Mobil koncertjein nosztalgiázhatott, míg a külföldi zenékre vágyó rockereknek az AB/CD és a Foo Fighters Tribute – az eredeti együttesektől hol több, hol kevesebb sikerrel átvett – számait játszották.
Voltak népzenék is, átdolgozva és újrahangszerelve a Balkán Fanatik előadásában, illetve az alternatív műfaj kedvelőinek is bőven jutott a jóból a Magashegyi Underground, a Kaukázus és mások révén. Az igazi bulik azonban a Nagyszínpadon dübörögtek: a már-már szokásosan fantasztikus Quimby-koncert, a Paddy and the Rats, a kissé visszafogott (körülbelül tíz percre és pár száz főre korlátozott) Color Partyt szerencsésen feldobó The Carbonfools, s végül, de nem utolsósorban az egész hetet lezáró, igazán ütős befejezést kanyarító Brains partyja.
Ezeken kívül is akadt még bőven őrületes koncert, például Péterfy Bori ismét elbűvölte a közönségét, ahogyan az Anna and the Barbies vagy Szabó Balázs Bandája a Rauch Arénában. A Kalinka Stage-en a Beatrice és a Subscribe borzolta a kedélyeket. Az idei EFOTT Fesztivál viszontagságaiért tehát a remek zenék és az izgalmas programok kárpótoltak, remélem, jövőre a szervezés apró részletei sem hagynak kívánnivalót maguk után, s minden egyöntetűen fasza lesz.
EFOTT Fesztivál, Miskolctapolca, 2014. július 15-20.
A fotókat Bodis Krisztián és Pozsonyi Roland készítette.
