2014 KULTkönyvtárgyai (TOP 10)

Kreatív borítók, párbeszédképes illusztrációk, kellemes tapintású anyagok, szép és igényes könyvészeti megoldások – a lista a 2014-es évben hazánkban megjelent könyvek közül szemezget, azok tartalma helyett/mellet inkább a megjelenésükre fókuszálva.

10. Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom – Kibillent az elviselhetetlen normalitásból (Magvető)

Többértelmű szavakból összeálló cím, meglepő alaphelyzet. Vajon kiűzettünk a Paradicsomból, vagy még mindig ott vagyunk? A novelláskötet tanulsága szerint inkább meg-, mintsem elveszett a Paradicsom; ami mindig is volt, van és lesz, az az Ádámok és Évák groteszk, abszurd, humoros játszmái. A Baranyai András által tervezett borító figyelmeztet: létezésünk konzervált, mehetünk a levesbe.

9. David Cronenberg: Konzum (Európa Kiadó)

A rózsaszín, fényes UV-nyomásos felületen a szerző széttördelt neve olvasható, betűin keresztül átszüremlik a kék, matt felületre nyomtatott és a könyv egész borítóján elterülő (itt kitakart, de mint a történetből kiderül: megcsonkított) meztelen női test. Az itthon terített, azonos műfajba sorolható könyveken ritkán akad meg a szem, a Szabó Levente tervezte Konzum-borító üde kivétel.

8. Sun-mi Hwang: Rügy – A tyúk, aki repülésről álmodott (Athenaeum)

A Rügy az anyaság elbeszélésére vállalkozik, egy tyúkanyó történetében felmutatva és összesűrítve annak elementáris, ösztönös vágyát és élményét. A lapok felső sarkát pörgetve vonuló darvakat láthatunk, Földi Andrea grafikáira és borítótervére tekintve pedig az ember és természet összetartozásának, a bőr alatt feszülő, az anyasággal járó önzetlenség és áldozatvállalás, „átalakulás” képi ábrázolhatóságának kísérleteit.

7. Alexander Brody (főszerk.): Alibi hat hónapra – Álom (Alibi kft.)

Bézs alapon piros, négyzetbe rendezett z betűk sorakoznak az „alibi” antológiasorozatának álomkötetén, felhasználva és emlékezetünkbe idézve a képregényekben gyakran használt jelet. A Réczey Zoltán terve alapján készült, minimumra törekvő borítókép keretezettséget, fegyelmezettséget és szabályosságot sejtet, míg a fedőlapot kihajtva egy rendezetlen színezésű, határozatlan vonalakkal elkészített gyermekrajz található. A kötet számos szerző írását szerepelteti, legtöbbjük mellé más-más grafikus, fotográfus képeit illesztve. Együtt, különbségeikkel mutatják: továbbálmodni ér.

6. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Európa Kiadó)

Szinte minden könyvespolc rejt egy-egy, az Európa Diákkönyvtár gyermek- és ifjúsági könyvek, kötelező és ajánlott olvasmányok sorozatában megjelent kötetet. A kiadó 2014-ben félretette a fekete szegéllyel keretezett, fakó képeket és divatosabb borítót tervezett: a szerzők széttördelt nevei átfutnak a könyv gerincén, s a nagy, színes betűkön áttetszenek a főszövegből kiemelt, fehér alapon feketével írt részletek. Az Európa Kiadó Polgárdi Ákosnak ezzel az egyszerű, szép és elegáns tipográfiai megoldásával folytatja a világirodalom remekeinek közreadását.

5. Szabó Imola Julianna: Varratok (L’Harmattan)

Különböző öltéstípusok neveivel jelölt fejezeteken átívelő kalandozást nyújt a Varratok, vizsgálva az anyagok és testek találkozását, összetart(oz)ását – a rögzített távolságot. Próbálja fenntartani, megerősíteni és megérteni a (nem egyszerűen fizikai) szövetek folytonosságát. Az anyagszerűség élményét a finom papír és borító tapintása, illetve Palman Zsuzsi monokróm, nonfiguratív grafikái teszik teljessé.

4. Tóth Kinga: All Machine (Magvető)

A vers- és grafikakötet nem szerény vállalkozására (felmutatni és megvallani gépi és organikus egységellentétét) szerencsésen rímelnek a választott grafikák, sikeresen navigálják (vers)szerkezet és (szöveg)funkció útvesztőjén át a befogadót. Vizuális élménnyé válnak a lágy szavakból összeálló, agresszívan berekesztett sorok; a rajzok az önmagukba visszaforduló, koncepciózus és mechanikus alámerülés kontúrjait festik. Poyet, Franklane L. Sewell és a kötet szerzőjének grafikáival, Lőrincz Gergely, a Magvető 2014-től kiadott versesköteteit megújító arculattervével válik az All Machine a lista kiemelkedő darabjává.

3. Czinki Ferenc: Egy kocsma város (JAK + PRAE.HU)

Helyek, amelyekben összesűrűsödik mindaz, ami ellen menedéket nyújtanak: a múlt, a jelen és a jövő. Ahol az ottlét célja és oka nem pusztán az italkimérés és -fogyasztás, sokkal inkább a figyelem, az akár egyetlen helyben, egy sarki bárszéken történő kalandozás. Czinki Ferenc a térképszéli kiskocsmák félhomályának, morajlásának átgondolását elvégző tárcái Oláh Gergely Máté és Arany Gold Zoltán fotóival kiegészülve, illetve Varga Gábor Farkas könyvtervezése nyomán állt össze egy szép, illusztrált, zsebben is hordozható/hordozandó kocsmafüzetté. A benne szereplő helyekhez térkép nem jár, jegyzetrész és poháralátét viszont mellékelt.

2. Kollár Árpád: Milyen madár (Csimota Kiadó)

A gyermekvers-válogatás Nagy Norbert illusztrációival bezsebelte az Aranyrajzszög kulturális díjat, illetve bronzéremmel jutalmazták a Joseph Binder Design Awardon. A kötet gazdag költészeti hagyományt ölel fel és hoz mozgásba, műfajában nem nevezhető tipikusnak, 33 verse könnyedségük és játékosságuk ellenére nagyon is „felnőttes” témákról beszél. A grafikák sem a szokásos gyermekkönyv-illusztrációk: szép, komor színekkel válnak teljessé a statikusnak ható, komoly arcú állatfigurák.

1.  Süli-Zakar Szabolcs és Ludman Éva (grafikai szerk.): Névelő növények (Déri Múzeum)

Magyar szépírók sokáig az íróasztalfiók mélyén porosodó rajzaiból és fotográfiáiból szerveztek kiállítást a Déri Múzeum muzeológusai. Ennek tervezésekor a galéria terébe egy 250 oldalas „könyvet” álmodtak meg, melynek lapjaira digitális nyomatokként kerültek rá a grafikák és képek a hozzájuk választott idézetekkel. Minthogy a kiállítás is egyetlen műtárgy akart lenni, az abból készült művészkönyv sem vállalkozik kevesebbre. A majd’ négy méteres lapok egy különlegesen szép kötetté „zsugorodtak”, az igényes és részben manufakturális nyomdai kivitelezés az Alföldi Nyomda munkáját, a grafikai megvalósítás Süli-Zakar Szabolcs és Ludman Éva tervező kreativitását dicséri.