Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

Magolcsay Nagy Gábor verse

Nyolcadik nap: a bolygó kifosztása

18 | DRÓN

aki felderíteni indul annak az önmagával sem szövetkező sorsa jut | névtelen boltozatok alatt jár véletlenül sem győz meg senkifiát és hidegen hagyja a halál | az élet ígéretét kutatja amely örökmozgó mint a fürkészők arcán ébredő idő és néma mint az öröktől zuhogó kozmikus záporok | tudja hogy a végtelen sűrűség elérése után még a fény sem képes elhagyni a csillagot ezért ha magányt üdvözlő planétát választ élete lehorgonyoz a halálban | de ha laza szerkezetű az eloldozás pillanatában fogant bolygót talál melynek testére az átjárók örömétől terhes lények a továbbhaladás kinetikus homokmítoszát szövik akkor a felderítő mozgási energiája megszűnik és vele minden közös emlékezet amellyel valaha új égitestet ért | tudata tágulni kezd a gazdatesten túlmutató létezés felé | élete-múltja szakadék egy örömtől terhes szívben

Kiemelt kép: Lányi Zoltán grafikája a DRÓN című szöveghez