Fráter Zoltán irodalomtörténész Karinthy Frigyes életműve és a Nyugat értő kutatója, aki legújabb, Szerelmes Budapest című könyvében a legendás írók szerelmi életének járt utána alaposan. A kötetről, Karinthyról és egyéb érdekességekről is faggattuk őt.
KULTer.hu: Új könyvében, a Szerelmes Budapest címűben nagy írók nagy szerelmeiről olvashat a kíváncsi olvasó. Ady Endre, Karinthy Frigyes, Kosztolányi is felbukkan a könyvben. Miért pont ezeket az írókat választotta a szerelemszociográfia megrajzolásához?
Nem tudom, mennyire a szerelem szociográfiája ez a könyv. Kétségtelen, hogy a szerelmi háromszögeknek van bizonyos dramaturgiája, de ezek a történetek elég sajátosak, a múlt században játszódnak, és rendkívül érzékeny emberek, írók-költők a szereplői. Azért éppen Ady, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy és Bródy Sándor, mert az ő korukkal, életművükkel foglalkozom pár évtizede. Másrészt az ő hagyatékukban maradt fenn a legtöbb levél, naplófeljegyzés, ráadásul van jó néhány visszaemlékezés, amely az életüket örökíti meg.
KULTer.hu: Javában zajlik a klasszikus írók, költők nem túl klasszikus életelemeinek csevegő stílusban történő feldolgozása. Ezek a könyvek, mondhatni, népszerűségre tartanak számot az olvasók között. Ez is vezette a könyv tervezése során, vagy más okokból fogott bele a Szerelmes Budapest megírásába?
A Szerelmes Budapest történeteit először drámai formában írtam meg. Jó húsz éve a Petőfi Irodalmi Múzeumban indult a Költők és Múzsák sorozat, annak előadásaira kezdtem el összeállítani a darabokat, amelyeket felolvasószínpadi formában többször elő is adtak. Krúdy szerelmeiből és Karinthy-Kosztolányi vetélkedéséből egész estés színházi bemutatók is születtek a kétezres évek elején. Nem a különféle feldolgozások mostani népszerűsége miatt határoztam el, hogy kissé átalakítva, könyvben is közreadom néhány írónk hírhedt kalandját. Azt a fokozott érdeklődést, amely az utóbbi időkben tapasztalható az efféle feldolgozások iránt, közönségsikerként már két évtizede átéltem a színházi előadásokon. Egyik barátom, Nyerges Gábor Ádám költő és Apokrif-főszerkesztő, miután néhány pódiumjátékot megnézett, egyre-másra firtatta, mikor lesz ebből könyv, hiszen nemigen volt olyan feldolgozás, amelyben az irodalomtörténetből ismert alkotók magánemberként, nagyrészt saját szavaikkal beszélnek érzelmeikről. Örülök, ha annak idején bárkinek is ötletet adtam a szerelmi témák színre vitelével. Én előbb kezdtem ugyan, de miért ne vehetné fel a fonalat más is. A lényeg, hogy nagy íróink viselt dolgainak kiteregetésével mégiscsak az irodalom közelébe tudjuk vonzani a mai olvasót. Erre pedig nagy szükség van.
KULTer.hu: Ennek kapcsán kérdezem: kapott ilyen, a művek felé fordulást igazoló visszajelzéseket?
Néhány olvasóm igen barátságosan számolt be olvasmányélményéről. Említették, hogy újra fellapozták Ady verseit, levették a polcról a Szindbádot, A szegény kisgyermek panaszait és az Utazás a koponyám körül kötetét. Az olvasó elsősorban olyasmiről szeret olvasni, amit már valamennyire ismer, ezért az én párbeszédeim sokszor csak a tájékozódás elmélyítését szolgálják, miközben talán növelik a szépirodalmi művek újraolvasásának esélyét. De akad még érdekesebb visszajelzés is. Éppen most kaptam levelet egy zenész barátomtól, aki végigbújta a könyvet, kivéve Bródy háromszögtörténetét, mivel nem sokat tud az íróról. Elhatározta, hogy előbb megismeri Bródy műveit, és utána fogja csak elolvasni a róla szóló históriát.
KULTer.hu: Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és egyéb szereplők viszonya bukkan fel Németh Andor Egy foglalt páholy története című regényében. Kutatás közben milyen új információkkal, tényekkel szembesült? Volt, amin kifejezetten meglepődött?
Mind a kulcsregények, mind a memoárkötetek nagy segítségemre voltak. Karinthy élete nyitott könyv, a kutatás során számomra új információ nem merült fel. Bár igaz, épp azért foglalkozom harminc éve az életművel, mert valami újdonságot mindig találok benne, ha nem is szerelmi téren. A kevésbé ismert és kissé talán rejtőzködő Bródy Sándor leveleit olvasva viszont eléggé meglepődtem, hogy a nőhódító, sármos világfi a saját gátlásosságáról vall egyik levelében. Azt állítja, hogy az ő esetében a szerelem kialakulása nem megy gyorsan, nincs gyors behódolás, számára a szerelem nem érzéki ötlet, hanem a legnagyobb lelki ügy, álom, ábránd, szenvedély, míg szerinte Erdős Renée-nek testi, érzéki játék, amely szervezetének higiénéjéhez tartozik. Ez már-már szinte valóban meglepett.
KULTer.hu: Lesz-e folytatása a könyvnek? Feldolgozást érdemelne – bár ez részben elkezdődött – Kozmutza Flóra és Szabó Lőrinc viszonya is. Illetve a század második, bár kissé szürke fele szintén tartogat meglepetéseket…
Van még pár pikáns eset az irodalomtörténetben. Gárdonyi egri remetekorszakáról szóló pódiumjátékom néhány éve már színpadra került, de ezt szándékosan nem iktattam be a könyvbe, mert más összefüggésekben szeretnék előállni vele. Nem tudom és nem is akarom a témát a végsőkig kimeríteni, minden író minden szerelmét megírni. Sultz Sándor, Nagy András, Parti Nagy Lajos és mások remek darabokat írtak az idősödő Vajdáról, Szendrey Júliáról, a fiatal Szomoryról, Kosztolányi utolsó fellángolásáról. Van még mondanivalóm egyebekről is, nem csak klasszikusaink érzelmi életéről, de egyelőre sejtelmem sincs, hogy mit fogok megvalósítani hosszú távú, titkos terveimből.
KULTer.hu: Balzac és Stendhal a szerelemről és a házasságról összeállított könyvét bogarászva az olvasó alig vesz észre változást egy-egy divatjellegen túl. Mégis, hogyan változott az udvarlás, a nőhódítás módja? Vagy a felszíni változásokon kívül a szerelmi hódítások és ügyek lényegében több száz éve ugyanolyanok? Hogyan udvarolt a századfordulón egy magyar író?
Mindenki a maga módján udvarolt, noha ezekben a széptevésekben is akadnak közös elemek. Ahogy a szent cél, az imádott hölgy meghódítása sem változott, a módszerek sem nagyon. Az észrevétel, a figyelem felkeltése, az óvatos közeledés, az érdeklődés fokozódó kimutatása, az elismerő szavak, az egyre merészebb bókok, az első csók és a vágy beteljesedése volt nagyjából a sorrend, amelyet részben még a klasszikus szerelmi tanácsadók is javasoltak. Két-három példa van arra, talán Ady és Dénes Zsófia, Kosztolányi és Harmos Ilonka, Karinthy és Böhm Aranka kapcsolata, amelyben valószínűleg rövidebb idő telt el a végkifejletig.
KULTer.hu: A továbbiakban milyen új munkákon gondolkodik-dolgozik? Mi jön a szerelmek után?
Most éppen a múlt századfordulótól induló irodalomtörténeti folyamat alakulását igyekszem kedvcsináló módon megfogalmazni a Holnap Kiadó megbízásából. Megpróbálok személyes indíttatású, olvasmányos magyar irodalomtörténetet írni fiataloknak.
