Határátlépés – talán ez a szó foglalja össze legteljesebben a KULTerdő sorozat legutóbbi eseményének két beszélgetését, amelyeket Juhász Tibor moderált. Az est első felében a pozsonyi Irodalmi Szemle új szerkesztői, Mizser Attila, Nagy Csilla és Nagy Hajnal Csilla mutatták be a lapot. A második blokkban Vass Norbert Hallgat című, leginkább szubjektív kritikakötetként aposztrofálható műve került a középpontba.
A határátlépést az Irodalmi Szemle vonatkozásában kétféleképp is érthetjük. Egyfelől az elődökhöz való viszony tekintetében, azaz hogy az új szerkesztőség mennyiben kíván a tradíciókhoz igazodni vagy éppen eltérni azoktól. Másfelől, mint határon túli magyar folyóirat, hogyan tud beilleszkedni az anyaországi struktúrába. A hagyományok kérdésköre kikerülhetetlen volt a beszélgetés során, hiszen a lap jövőre fogja ünnepelni hatvanéves fennállását. Az új főszerkesztő, Mizser Attila a múlt bizonyos szintű determinálásáról beszélt, ám semmiképpen sem tekinti ezt egy nyomasztó, feszélyező tehernek. Így az elkövetkezendő időszakra azt tűzi ki célul, hogy ehhez az impozáns hagyományhoz közelítse a fiatalokat, megteremtse generációk párbeszédét. A folyóirat online változatát szerkesztő Nagy Hajnal Csilla úgy látja, hogy a digitális felületen kevésbé van súlya a hagyománynak. Itt elsősorban a pályakezdők, fiatalok bemutatására helyezik a hangsúlyt.
A lap helyzetéből adódóan azonban nem csak az online és a nyomtatott változat megítélésének generációk szerinti változása okoz kihívást, hanem az is, hogy a szlovák és a magyar tudományos életben is másra fordítanak nagyobb figyelmet. Nagy Csilla a tanulmány és kritika rovat egyik szerkesztője rámutatott, hogy cél az ilyen típusú eltérő nézőpontok közelítése is.
A moderátor ezt követően a hazai, regionális szervezettségű folyóiratkultúra és lap viszonyát firtatta. A szerkesztők egyértelműen úgy gondolják, hogy az Irodalmi Szemle a magyar nyelvű struktúra része. Ugyanúgy fontos a Pozsonyhoz köthető alkotók bemutatása, mint a nyitottság, a folyamatos interakció az anyaország magyar nyelvű szerzőivel – ebben a tekintetben a folyóirat nem különbözik/különbözhet egy anyaországi laptól. Ugyanakkor a kérdés érdekes, hiszen Mizser Attila és Nagy Csilla korábban a salgótarjáni Palócföld szerkesztői voltak, amely ugyan határon belüli kiadvány, ám mégis sokak határon túli lapként gondoltak rá. Az est első részének lezárásaként a szerkesztőség hamarosan friss kötettel megjelenő szépíró tagjai, Mizser Attila és Nagy Hajnal Csilla olvasták fel verseiket.
Az este második felét, mintegy átkötésként, szintén felolvasás nyitotta meg. A lendületes, stílusos részlet bebizonyította a hallgatóság számára, hogy Vass Norbert első, Hallgat című kötete nem sorolható be egyszerűen a hagyományos értelemben vett kritikakötetek közé. Így a határátlépés, még ha képletesen is, de itt is megmutatkozik. Juhász Tibor szavaival élve, a kötet mintha valamiféle egyvelege lenne a szerző szépírói, szerkesztői és kritikusi szerepeinek. Ennek köszönhető, hogy a szubjektivitás és a kritikai nézőpont egymással különös kapcsolatba lép, vállaltan személyes hangvételűek a szövegek.
A kötetbe került írások tárgyai különböző médiumok: könyv, kiállítás, zene, amelyek mégis képesek egymással párbeszédbe lépni. Nemcsak az egyes szövegeken belül mutatkozik meg az interakció, hanem kötetszinten is. Az összeállításnál a szerző saját gondolatritmusa volt az elsődleges, így olyannak hat, mintha, ahogy Vass fogalmazott, „a szövegek egymáshoz passzolgatnák a labdát”. Ezek a kapcsolódások hozzásegíthetik a befogadót a kortárs kulturális jelenségek árnyaltabb, sokrétűbb értelmezéséhez. A Hallgat a kortárs kritikai diskurzusban a tudományos véleménynyilvánításnak egy olyan típusához tartozik, amelyben a személyesség nem megvetendő, sőt éppen ez által lépnek interakcióba egymással a textusok.
A beszélgetés olyan volt, akár a kötet: a személyesség és az elemzői nézőpont egyaránt jellemezte a kérdéseket és a válaszokat. Vass a jövőben folytatni szeretné a műfaji hibridekkel való foglalkozást, a határműfajok kipróbálását. Mint elmondta, mostanában az interjú műfaja érdekli, az az esemény, ami két ember elmélyült beszélgetéséből jöhet létre. Eddig egyszerű befogadóként azt látta, ami a színpadon van. Most azonban szeretne benézni a színfalak mögé. A szépirodalmi terveit pedig premier utáni desszertnek tekinti.
KULTerdő: #Irodalmi Szemle #Hallgat, Debrecen, Nagyerdei Víztorony, 2016. október 4.
