Ásatás
fölé hajolok
Szegényt két éve vitte el a szél
mondhatnánk bekövesedett
Az öreg
hátracsapott hajával egészen
közepesig növekedett
beteg lett
hamar elvitték a többi
Kétéltű közé
úszni abban a gennyes
mennyezetig érő bőrzuhatagban
Nagyi otthon
kutyavacsorát készített
megmerítette a keretes szemüveget azt
ami ’68 óta tétlenül nézett
kifelé
úgy-úgy
ügyes vagy
ügyes vagy Zoli bácsi
xilophonozott ujjaival
elvégre
ugyanolyan csontosak voltunk
redői arcom fölé nőttek
úszni láttam utoljára még
beszélni is tudott
ha kérdezzük keresztbe lenyelt volna minket
hagyjuk már holnap meghalok
a tó közepén maradt egy ideig
nézelődött egy ki nem vájt kavicsszigeten
Nagyanyám akarata ellenére
szülei mellett tartósították
úgy képzelem
buborék lesz belőle
erős falú táguló erekkel
rothad
így-úgy
Az asztala
megbeszélt napokat mesél
pukkad a bőr
bányatóban ásatás
Borítófotó: Kegyes Zoltán
