Élete 79. évében elhunyt Dávid Ferenc, Pro Urbe Sopron és Foster Gyula-díjas művészettörténész, a magyar történelmi építészet szakértője.
Dávid Ferenc művészettörténetet, illetve magyar nyelv és irodalmat hallgatott az ELTE-n, valamint ösztöndíjasként Bécsben is tanult két szemesztert. Diplomája megszerzése után, 1963 és 1982 között az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos kutatójaként dolgozott Sopronban.
Sopron ma is büszke arra, hogy sok történelmi érdekességre derített fényt.
Tevékenységéért 2010-ben Pro Urbe Sopron díjat kapott a várostól.
Dávid Ferenc feladata a soproni belváros műemléki rekonstrukciójának tudományos előkészítése volt. A Műemléki Felügyelőség akkoriban igyekezett eltüntetni a háború nyomait. Dávid Ferenc közreműködése nyomán lett az alpokaljai belváros „a budai Várnegyed mellett az ország második legjelentősebb, hitelesen helyreállított történelmi városnegyede”.
1986-ban Műemlékvédelemért kitüntetést kapott.
1985-ben az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos munkatársa lett, ahol munkája továbbra is a műemlékekre irányult.
Tudományosan felügyelte a fertődi kastély helyreállítását, illetve a Sándor-palota 2002-es felújítását.
Munkásságát számos további kitüntetéssel díjazták: 1996-ban megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 1999-ben a Soros Alapítvány Fülep Lajos-díját, 2000-ben A Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat Ipolyi Arnold-díját, 2003-ban pedig a Scheiber Sándor-díjat.
Könyvei főleg Sopron művészettörténetével foglalkoznak, többek között A soproni ó-zsinagóga (1978) és Sopron – A város története (1987) címmel is jelent meg kötete. 2013-ban születésnapja alkalmából 85 magyar és osztrák szerző rótta le tiszteletét munkássága előtt a Kő kövön – Stein auf Stein két kötetében.
Forrás: Index | Országos Doktori Tanács, borítófotó: Fertődi Esterházy-kastély
