Cetli a konyhapulton
A nemlétedben nincs könyörület
álmomban sem találkozom veled
ami belőled most még valami
az egykor létező vak hamvai
semmi de két sor finom tollvonás
első időnkből szinte vallomás
hogy főzzek levest mire hazaérsz
kedvesemnek szólítsz és csak te kérsz
a cetlin itt a konyhapult fölött
oda raktam ki s minden más között
mi akkorról van kés villa edény
maga a konyha s ez a vén legény
semmi sem idéz ily elevenen
de a leves csak az én levesem
Borítófotó: Steem It Images