A Vak Remény című verseskötetéért Takács Zsuzsa kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András írókat szólítják majd színpadra 2019. február 18-án, az Artisjus díjátadó ünnepségén.
„A költő uralkodó főtémája a veszteség érzete: szeretett személyek, sorsdöntő kapcsolatok, helyzetek, néha bizonyos azonosságtudat elvesztése, mindeközben a törékeny énnek – és ezáltal e törékeny én látásának – a megőrzése.” – írta Szkárosi Endre A Vak Reményről szóló méltatásában. Nem véletlen, hogy a 2018 KULT verseskönyveit összegyűjtő toplistánk élére is ez a könyv került.
Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró. Versei a 60-as évektől jelentek meg az Élet és Irodalomban, majd az Új Írásban, a Kortársban, a Jelenkorban és az Alföldben. Fordítói tevékenysége olasz, spanyol, katalán, francia és angol költők munkásságára terjed ki. Számtalan elismerése mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben a Digitális Irodalmi Akadémia a tagjai közé választotta, 2014-ben pedig Artisjus irodalmi díjat kapott Tiltott nyelv című kötetéért.
2019 Irodalmi Díjait kapják:
- Markó Béla: Bocsáss meg, Ginsberg (költészet)
- Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek (próza)
- Thomka Beáta: Regénytapasztalat (tanulmány)
- Bán Zoltán András: Betűtészta (esszé)
„Markó Béla versanyaga a leltározás igyekezetével veszi számba egy rosszabb, de mégis szebb reményekre jogosító kor elmúlását és egy szabadabbnak rémlő jelen tényeit.”
„Az író nemcsak gondolatgazdagságával, formai sokrétűségével, hanem kisebbségi sorsban is egyetemes szempontokat hangsúlyozó látásmódjával, hitelesen győzi meg az olvasót. Költészetében az összmagyar költészet egyik magas vonulata kezd véglegesülni” – írja laudációjában Báthori Csaba.
Száz Pál könyvében, a Fűje sarjad mezőnek prózakötetben növények, virágok és gyógyfüvek fonódnak egybe egy félig reális, félig elképzelt mátyusföldi falu, Marad lakóinak élettörténeteivel. A posztmodern szemlélethez kapcsolt archaikus beszédmód teremti meg a regény semmihez sem fogható hangulatát:
A helyi nyelvjárást fonetikus lejegyzéssel mutatja be a szerző.
Ezt az írásmódot képviselik a KULTer.hu-n olvasható kisprózái is.
Thomka Beátát Regénytapasztalat című írásáért díjazzák. Reményi József Tamás így méltatja az írói, kutatói és kritikusi életművel is rendelkező szerzőt: „Thomka Beáta a nyelvet váltó migráns írók műveit vizsgálja kötetében, a nagypróza műfaját, kifejezési formáit sajátosan tovább alakító teljesítményeket. A tárgyalt szerzők távol-keleti, örmény, szlovák vagy magyar leszármazottak, ex-Jugoszlávia elkényszerültjei, akiknek a hősei »azonosságvesztéssel, traumákkal terhelt menekültek, üldözöttek, migránsok, talajvesztettek és az integritásukért küzdő fiatalok vagy emlékező sziluettek«.”
„Sorsuk – az árvaságba cipelt kulturális örökséggel – Thomka Beátát arra sarkallja, hogy elemzéseiben a nemzeti identitás és a multikultúra kategóriát elemezze.”
Bán Zoltán András Betűtészta című kötetéért részesül elismerésben. Ebben a kötetben 2009-től 2018-ig írt esszéi, kritikái és emlékezései jelentek meg. Bán eddig megjelent irodalomkritikai könyveiben olvashatunk egy-egy tárgyában és méretében fajsúlyosabb írást.
A kötet programdarabja A holokauszt irodalom zsánere című esszé.
Az esszenciát Bazsányi Sándor foglalta össze laudációjában: „A híres Adorno-tézis, miszerint »Auschwitz után barbár dolog verset írni«, Bán számára már az új ‘barbárság’ fogyasztóbarát és piacirányult övezetében, a ‘kultúripar’ kiterjedt mátrixában fogalmazódik újra, illetve íródik teljességgel át – mégpedig a ‘tizedik múzsaként’ működő ‘politikai korrektség’ önparodisztikus jelenségekben dúskáló irályának jegyében”.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához.
Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg, hogy kik legyenek a díjazottak.
A korábbi években egyebek mellett olyan szerzők kapták meg, mint Berkovits György, Földényi F. László, Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál. 2006 óta összesen 63 kitűnő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal a szerzői jogvédő egyesület.
Az elismeréseket az 2019. február 18-án a Budapest Music Centerben adják át.
Borítókép: prae.hu