Gyorsan pörögtek az eseménydús Debreceni Ünnepi Könyvhét napjai, az írókkal, költőkkel, médiaszemélyiségekkel folytatott beszélgetések a nyár első örömpillanatait hozták.
Március óta látogatható a Nemzeti Tankönyv projekthez kapcsolódó Újraírható történetek kiállítás a MODEM-ben. A művészeti konstellációról pénteken jelent meg katalógus, amelyben két tanulmány kontextualizálja a tárlat anyagát. A Roncsbárban tartott bemutatón megtudhattuk: a kiadvány dokumentáció a kilenc évig tartó Nemzeti Tankönyv művészeti produkciójáról és a hozzá csatlakozó debreceni diákok munkájáról. Az alkotó, Keserue Zsolt beszélt a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziummal való együttműködésről. Elmondása szerint a kezdeti koncepció kinyitásával, egyfajta side-projektként került bevonásra a közoktatási szféra.
Az iskolában tartott több hónapos workshop eredménye (a galériában látható alkotásokon túl) a diákok kritikai gondolkodásának, reflexív szemléletének fejlődésében, látókörük szélesedésében érzékelhető. A vizuális feldolgozáshoz sztereotípiák igazi archívumából, a művész korábbi, Sziget Fesztiválon készített interjúiból szemezgethettek, de többen saját, külföldi baráthálózatukat is bevonhatták az információgyűjtésbe.
A projektart megtévesztő elnevezése ironikus szándékú, szimbolikus műtárgyat takar.
A művész a Szíjártó Zsolt által moderált beszélgetésben többször hangsúlyozta, nem a tudomány felől érkezik. A produktum már nyelvi sokfélesége, illetve a nyelvismereti korlátokból fakadó értelmezhetetlensége miatt sem tekinthető tudományos szándékú munkának. Ugyanakkor elindítja a címben pozícionált fogalmakról (nemzet és tankönyv) való párbeszédet. A fő produktum – művészeti alkotáshoz híven – az egyetlen példányszámban létező Nemzeti Tankönyv, aminek tartalma digitális formátumban mindenki számára hozzáférhető. A beszélgetés vendége, Gyáni Gábor történészi perspektívából értékelte a munka célkitűzéseit, kitért a történelmi kánon és oktatás aktuális kihívásaira is. Véleménye szerint a késztetésnek kívülről, éppen a művészet felől szükséges érkeznie.
A délután további részében különleges irányt vett az eseménysorozat, megnyílt a Marvel képregény- és filmuniverzuma. A Könyvutcában járók a cosplay résztvevőinek köszönhetően találkozhattak Harley Quinnel, Ciklonnal, Méregcsókkal és Gamorával, de videojáték és anime hősök is kiléptek a képernyő mögül.
Öt órától a filmkritikus youtuberrel, Szirmai Gergővel beszélgetett a Végjáték elsöprő sikerének apropóján Fejér Tamás.
A Bosszúállók-sorozat korszakzáró epizódja eddig több mint 2,7 milliárd dollárt hozott, úgy látszik, übereli az Avatar eredményeit. A videóblogger a sikerszéria folytatásának lehetőségeiről ötletelt, megosztotta potenciális filmekre vonatkozó feltételezéseit. A multiverzumok, cameok, különböző verziókban vászonra vitt karakterek megvalósítását várja. Szerencsés és szórakoztató megoldásként beszélt a képregényekhez való visszatérésről, eddig kevésbé ismert figurák mozivászonra emeléséről. Szerinte egy ilyen vonal a hősök eredeti megjelenéséhez ragaszkodókat is lenyűgözné.
Szirmai a Marvel zsenialitását a megfelelő színészek beválogatásában látja,
a castingdirectorok munkája méltatást érdemel– akár Oscar-díj odaítélését. A karakterek kémiája kulcsszerepű, hiszen meggondolatlan vegyítésük alapvető veszélye a kiüresedés. A beszélgetésben foglalkoztak a Marvel és a felette működő, végtelen hatalmú Disney helyzetével. Az újonnan visszavásárolt Deadpool, X-Men vagy Fantasztikus Négyes karakterei is nem várt fordulatot hozhatnak a szupererők birodalmában, de feltételezhető egy csavar Pókember karakterével is. A YouTube-személyiség a megújulásban látja a kulcsot, így tartható fenn a magas minőség, ami minden moziba látogatót lenyűgöz.
A negyedik napon Bartók Imre Jerikó épül című, tavaly megjelent monumentális regényét is bemutatták.
Az íróval önéletrajzi ihletésű, a recepcióban művészi betetőzésként értékelt művéről Balajthy Ágnes beszélgetett. A magától menekülni vágyó szellem (törekedve a látószög totalitására) saját születésének leírásával kezd. A felforgató indításból a szerző olvasott fel részletet. Az őrült monológot a megalománia, a hisztérikus kitörések hömpölygő futama jellemzi. Ezen elemek miatt kötik többen olyan szerzők műveihez, mint Nádas Péter vagy David Foster Wallace.
Elérkezett az autofikciók korszakváltása?
Bartók Imre szerint regényét a gyermek perspektívája uralja, őt még nem merevítette tespedtségbe a körülötte működő világ. Észleléseit ugyanakkor széttördelik az utólagos reflexió intertextuális elemei. A moderátor utalt arra, hogy a szerző a világirodalmi párhuzamokon túlmenően saját, már megjelent kritikáit is újrahasznosítja. A kötetbe emelés, mint kiderült, elsősorban az önreflexiót szolgálja. Az így konstruálódó heterogén könyv az olvasói aktivitás közben áll össze igazán. A Jerikó épül egyszerre működteti a magas és populáris kultúrát, amik tapasztalatformáló szerepükről fogva egyenértékű regiszterek.
Balajthy Ágnes felhívta a figyelmet a törésjellel szereplő istennevekre, ami különleges tipográfiai megoldás. A gesztus áthágja a zsidó hit tilalmát, de univerzális alkalmazása vissza is vonja azt.
Az író ezzel az intencióval a transzcendencia megragadhatatlanságának és leírhatatlanságának alapproblémájára kívánt rávilágítani.
Vasárnap sem szüneteltek a bemutatók, négy órától Lesi Zoltán Magasugrás című kötetéről folyt a beszélgetés.
A könyv egy napjainkban is megosztó, nehezen kommunikálható témát, az interszexualitást problematizálja.
Dora Ratjan az 1930-as évek német atlétája, sportoló volt, nő volt – mindkettőt elvették tőle. Helyzetének ismeretében nem véletlenül asszociáltam a jelenleg zajló, Caster Semenya körüli vitákra, így aktualizálhatósága miatt a könyv a kampány irányába mozdul. A költő elmondása szerint az identitást mindig bizonygatni kell, önmagunkat kategorizáljuk, címszavakra cincáljuk. A német nyelven is megjelent kiadvány versei rávilágítanak arra, hogy milyen, ha más dönt róluk.
Korpa Tamás olyan megoldásokról is kérdezte a szerzőt, mint a nemi eldöntetlenség nyelvi előállítása vagy a versszövegen belül történő nemcsere.
A magyar verzió mindenesetre kitágítja a gender vonulat performatív részét. A referencialitást a versekhez szerkesztett újságkivágások és fotók biztosítják, noha a képanyag híreket és álhíreket egyaránt tartalmaz. A művész részletekbe menően kutatta Dora Ratjan pályáját, a biográfiai fogódzók nélküli életszakaszt is beleértve. A témában való elmélyülés érdekében felkutatta életének főbb helyszíneit, beszélt családtagjaival. A Magasugrásban magánnyomozóként, filológusként is fellép. Lesi dokumentarista kötet létrehozására tett kísérlete egy művészeti projekt eleme. A szöveget kísérő félbevágott képek a könyv kollázsolhatóságát is lehetővé teszik, ezt az eseményen résztvevők is láthatták. A verseskötet a költő Bécsben bemutatott nyolc cikluskezdeményének egyike, mely önálló művé nőtte ki magát. A szerző jelenleg sorozatgondozói feladatokat lát el, fordít, a lengyel irodalom irányába tájékozódik. Korpa Tamás további történetek kifejlődését kívánva zárta a beszélgetést.
A könyvhét záróeseménye Tóth Krisztina Fehér farkas című novelláskötetének bemutatója volt.
A szerző mozgalmas heten volt túl, hiszen a debreceni beszélgetést megelőzően Győrött, Veszprémben és Budapest több eseményén is részt vett. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár földszinti terme megtelt olvasókkal, s a nagy létszámnál talán még többet mond, hogy körbetekintve minden korosztályból feltűntek a lelkes arcok. Ahogyan a kötetcím is sejteti, az animalitás kiemelkedő szerepbe kerül a novellákban, az áldozatiság jut érvényre. A lakótelep kelet-európai létélménye pedig hívószóként szervezi a könyvet.
Tóth Krisztina a hatvanas évek generációs tapasztalatát, az emeletes házak sűrített világát viszi színre, a beteg testeken keresztül mutatja meg a lelki folyamatokat és sorsproblémákat.
A beszélgetésben fókuszba kerültek a novellákból készült adaptációk. A szerző szerint ezek önálló műalkotások, öröm tölti el, ha ihletet nyújthat mások számára. A Fehér farkasból is készült kisfilm, melynek kulisszatitkaiba beavatta a közönséget: a trailert az író otthonában forgatták. A beszélgetés moderátora kiemelte a kompozíció utolsó darabját, A tükör című novellát, ami a Szépművészeti Múzeum kezdeményezésére született. Jan Kupecký A művész önarcképe feleségével és kisfiával című festménye ihlette, a kép mögé látott fikció kibomlása. Tóth Krisztina jelenleg is egy hasonló projektre készül. A könyvbemutató végén szóba került Horváth Csaba tavaly megjelent, A reptéri nyúl – Beszélgetések Tóth Krisztinával című interjúkötete, amely remek tájékozódási pontja lehet a Tóth Krisztina élete és életműve iránt érdeklődőknek.
A kilenc évtizedes sikerszéria az elmúlt héten sem szakadt meg.
Az irodalom 2019-ben is összekötötte a könyvrajongókat, írókat, költőket, zenészeket, filmbarátokat. Egyesültünk a könyvben, megpillanthattunk, mi rejlik a borító mögött.
90. Debreceni Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok, Debrecen, 2019. június 15–17.
A fotókat Szirák Sára készítette.
