Több mint százezren voltak kíváncsiak októberi megnyitója óta a Rubens, van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállításra. Az anyag még február közepéig megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban, akár hétfőnként is, hétvégén pedig egészen este nyolcig.
Mintegy 120 művet felvonultatva mutatja be a dél-németalföldi festészet kiemelkedő mestereit a Szépművészeti sikerkiállítása. Rubens mintegy harminc és van Dyck több mint egy tucat alkotása mellett további csaknem félszáz flamand mester képeivel találkozhat a látogató itt.
A tárlaton helyet kapott van Dyck alkotása, Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja is, amelyet 2018 végén a londoni Christie’s aukcióján vásárolt meg a múzeum.
Mintegy negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeztek műtárgyak a kiállításra. Az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kap: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást.
A Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora kiállítás a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható 2020. február 16-ig, és a látogatói kedvre válaszul hétfőn is megtekinthető.
A kiállítás utolsó három hétvégéjén – péntektől vasárnapig, január 31-től kezdődően – este nyolc óráig tart nyitva a múzeum.
Az anyag első helyre került a 2019 KULTkiállításai TOP 10-es listánkon. „A kiállítás középső harmadához érve lehengerlő erővel hatnak a gigantikus történelmi tárgyú festmények, és az életképek a kor jelentős zsánerfestőitől, majd a mitológiai témájú munkák remekei érzékeltetik a barokkos burjánzásban és mozgalmasságban rejlő kifejezőerőt és narratív lehetőséget, illetve azt a visszatérő témákból adódó versengést, amely a bibliai történetek és a görög-római mitológia kínálta helyzetképekben kap teret.” – írta róla Áfra János. Rácz Anna pedig így fogalmazott szintén nálunk megjelent kritikájában: „A kiállítás itt már kissé távolabb jut eredeti céljánál, képet kaphatunk arról is, hogy milyen lehetett a kor nőideálja.”
Forrás: MTI, borítókép: Rubens, Clara
