Takács Mária dokumentumfilmes aktivista legjelentősebb munkáiban döntően a szexuális identitás kérdéskörét járta körül. Kiemelt figyelmet fordított például annak vizsgálatára, hogy hogyan élték meg párkapcsolataikat a Kádár-rendszerben a leszbikusok és a melegek: Eltitkolt évek (2009), Meleg férfiak, hideg diktatúrák (2015). Filmográfiájából kiindulva legújabb vállalkozásának témaválasztása elsőre kissé meglepő, ugyanakkor A Mandák Ház lelkésze is számos, az identitást, illetve az egyén és a hatalom viszonyát érintő kérdést vet fel.
Bolba Márta, a főváros VIII. kerületében található, hajdanában a Mandák-család tulajdonában álló házzal rendelkező gyülekezet evangélikus lelkésze politikai fellépésével hívta fel magára a nyilvánosság figyelmét – 2017-ben indult a Magdolnanegyed időközi önkormányzati képviselőválasztásán. Nyilatkozatait élénk sajtóvisszhang kísérte, nem meglepő tehát, hogy Takács legújabb filmjéhez, a Bolbáról forgatott A Mandák Ház lelkészéhez közelítő kritikák között alig találni olyat, amelynek szerzője ne emlékeztetné olvasóit az iménti körülményekre. Annál is inkább, mert 2017 óta a lelkészi hivatás és a politikai szerepvállalás összeférhetőségét hangsúlyozó, az egyházi vezetők közélethez való hozzáállását problematizáló
nyilatkozataival Bolba a Józsefváros határain jócskán túlnyúló egyházpolitikai viták és kezdeményezések meghatározó résztvevőjévé vált.
Ezért izgalmas a film készítőinek az a döntése, amelynek következtében a játékidő első percében elhangzó mondat a Mandák Házban élő másik lelkésznő, Kovács Márta kijelentése lett: „Ő igazándiból nem politizál.”
A Bolbát övező diskurzus egyik központi állításával kezdeményezett apológiának a célja véleményem szerint csak látszólag az, hogy a lelkésznő sajtóban megrajzolódott portréjának felülvizsgálatára késztessen, hiszen a filmen többször látjuk Bolbát politikai eseményeken, például a VIII. kerület önkormányzati fórumán vagy a lakhatáshoz való alapvető emberi jog kiharcolásáért szervezett fővárosi tüntetéseken, ahol a lelkésznő a következő kijelentést teszi: „Magyarországon egy ilyen kvázi-demokrácia van.”
Takács inkább a lelkészi hivatástudat és a politikai cselekvés összefüggéseivel kapcsolatos kérdések megfogalmazására ösztönöz.
A közéletben való aktív, hitbéli meggyőződés által ihletett jelenlét miben különbözik attól, amikor valaki politikai meggyőződéstől indíttatva vesz részt a döntéshozatalban és a közbeszédben? Bolba indulása az önkormányzati képviselő posztért értelmezhető-e nem annak a jeleként, hogy a lelkésznő a politikai cselekvés terepére lépett? Amennyiben a hosszú monológokkal bemutatott hit- és hivatásfelfogást, amelynek egyik legfontosabb eleme a társadalmi felelősségvállalás, e kérdésekre adott válaszkísérletként vesszük, úgy A Mandák Ház lelkésze tanúsága szerint Bolba számára a beleszólás a közügyekbe, a kormánykritika vagy a fellépés a tüntetéseken elsősorban nem politikai gesztus, hanem a lelkészi praxis része, azaz a keresztény értékekkel és a lelkipásztori hivatással mélyen összefüggő tevékenység.
Ahogyan Bolba a felelősségvállalást mindennapos gyakorlatának részévé teszi, azt a felvételek sorrendjével, a jeleneteket és a szekvenciákat összekötő tematikai kapcsolódásokkal a film következetesen viszi színre. Például az első percekben hallhatjuk Kovács véleményét, amely szerint az egyháznak aktívabban kellene részt vennie a közügyekben, majd Bolbát látjuk egy tömegközlekedési eszközön. Nézzük az arcát és a slumosodott kerületet, amelyben él és dolgozik, miközben az ő belső monológját halljuk, ami újfent a felelősségvállalás, valamint a közösségépítés fontosságát hangsúlyozza. Ezt követően, már a Mandák Házban működő gyülekezet mindennapjaiba betekintést nyújtó rövid életképek után egy presbiteravatáson figyelhetjük meg a tagokat, amikor is éppen fogadalomtétel történik.
A Mandák Ház a Józsefváros egy szegényebb részén áll, de a gyülekezethez a gazdagabb Palotanegyedben található templom is hozzátartozik.
Bolba tehát nemcsak az egyházi és a közéleti szerepek, hanem lelkészi ars poeticájának megfelelően társadalmi rétegek között is hídszerepet tölt be –
ezt a film akképpen is bemutatja, hogy a készítők gyakran vették őt úton, séta közben vagy tömegközlekedési eszközön.
Akár imázsfilm is lehetett volna Takács dokujából, azonban az ábrázolás annak dacára sem válik egyoldalúvá, hogy a lelkésznőt és tevékenységét a készítők egyöntetű szimpátiája övezi. Ugyanis egy másik evangélikus lelkész, Viktor személyében megszólal annak a Bolbáétól nagyban eltérő elképzelésnek az elkötelezettje is, aki szerint a politikai szerepvállalás nem tartozik a lelkészi feladatkörbe. Szemléletmódját illetően Viktor csak annyit árul el, hogy jobboldali konzervatív, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy együttműködését Bolbával nem akadályozza eltérő meggyőződésük. Bár vannak utalások arra, hogy ezek a viszonylatok a magyarországi gyülekezetekre nézve nem tekinthetők reprezentatívnak, mégis
érdemes lett volna nagyobb körültekintéssel pozícionálni a Mandák Ház gyülekezetét más gyülekezetekhez képest.
Bolba múltjáról is csak hiányos információkat szerezhetünk. Néhány dolgot megtudunk a lelkésznő nehéz gyermekkoráról, de a szórványos ismeretek által keltett nézői elvárások végül nem teljesülnek. Hiába mozgósítják például A Mandák Ház lelkésze szekvenciái többek között a portréfilm kódjait,
a játékba hozott dokumentumfilmes alműfajok nyújtotta lehetőségekkel csak ímmel-ámmal éltek a készítők,
így a műfaji mintázat meglehetősen széttartó lett.
Tudvalevő, hogy A Mandák Ház lelkésze egy év alatt készült, így elképzelhető, hogy a stáb az időhiány miatt nem tudott minden szálat elvarrni. Kameraidegenségnek azonban e rövid intervallum ellenére nincs nyoma a feltűnő és/vagy megnyilatkozó szereplők arcán vagy beszédén, még a kisgyerekek is természetesen mozognak a lencsék előtt, ami arra enged következtetni, hogy a készítőknek sikerült olyan pozíciót elnyerni a közösségben, ami rálátást biztosított az adott közeg működésére, belső viszonyrendszerére, és ez már önmagában véve is nagy eredmény.
A Mandák Ház lelkésze esztétikus beállításai, érzékeny vágásai és finoman összekötött szekvenciái mellett a választott téma nem múló aktualitásával emelkedik ki a tavalyi év dokufilmterméséből.
A rendező aktivista tevékenységéből kiindulva korántsem meglepő, hogy a film jó eséllyel válhat Bolba Márta szemléletformáló munkásságának részévé.
A Mandák Ház lelkésze, 2019. Rendezte: Takács Mária. Szereplők: Bolba Márta, Kovács Márta, Aranyi Attila, Sztojka Katalin, Román Péter, Ráczné Kelemen Éva, Lénárt Viktor, Langenbrinck Katalin, Földessy Árpád, Horváth Csenge, Gáncs Péter, Lora Imasekha, Dr. Béres Tamás. Gyártó: Civil Művek Közművelődési Egyesület.
A Mandák Ház lelkésze a Magyar Filmadatbázison.
