Az idén 21. alkalommal megrendezett Art Rotterdam kortárs képzőművészeti vásár február 6. és 9. között közel 100 galériának biztosított lehetőséget a bemutatkozásra. A városban az izgalmas képzőművészeti program mellett kiállítások, nyitott műhelyek és több további esemény várta a művészetre éhes közönséget. Az idei vásár a művészeti együttműködésekre, kollaborációkra fókuszált.
Hágában eldöntik, hogy Amszterdamban hogyan költik el a pénzt, amit Rotterdamban keresnek. A föntebbi – természetesen rotterdami – közmondás nagyon jól megmutatja azt a versengéssel teli, mégis egymást támogató viszonyt, ami a Randstadt régió nagyvárosait összeköti. A terület legnagyobb városa lakosságát és turisztikai fontosságát tekintve Amszterdam, ugyanakkor Rotterdamra, Hágára vagy Utrechtre sem tekinthetünk a fővárosi trendek után kullogó provinciális másodvonalként. Mi sem ékesebb bizonyíték erre, mint a múlt héten megrendezett Art Rotterdam vásár, amely az elmúlt évek során művészeti hétté nőtte ki magát.
Rotterdam kikötőváros, munkás város, indusztriális hangulattal és Hollandiában egyedülállóan tágas terekkel,
amelyek a legextrémebb építészeti megoldásoknak adnak helyet. Nem lenne helyes azt állítani, hogy Rotterdam képviseli a modernitást a régióban, de egyfajta haladást támogató, nyitott és tech-központú szemlélet nagyon is jellemző, ez pedig kétségtelenül szerepet játszik abban, hogy a holland kortárs művészet egyik legfontosabb központjává válhatott.
Van saját, nemzetközi hírű filmfesztiválja, vannak színházi eseményei, de a legérdekesebb talán az Art Rotterdam kortárs képzőművészeti vásár.
A kezdeti sikereken felbuzdulva először az alkalmazott művészetek felé nyitottak, 2009-ben valósult meg az Object Rotterdam, ahol az iparművészeti és dizájn kezdeményezésekkel és alkotókkal találkozhatott a nagyközönség. Majd az Art Rotterdamhoz kapcsolódó események az Haute Photographie-val, egy kortárs fotóművészeti mustrával bővültek, idén pedig a performanszművészet is külön helyszínt kapott a főépület közvetlen szomszédságában. A helyszíni eladásokat tavaly óta színvonalas online platform támogatja, a Gallery Viewer, amelynek segítségével több mint 50 holland galéria kínálatát tekinthetjük át.
A vásár az online nyitással igyekszik transzparenssé tenni a kortárs képzőművészet közegét, egyszersmind alkalmazkodik elsődleges célközönségéhez,
a fiatal művészetrajongókhoz, akik művészeti vásárlásaik bizonyos részét már online bonyolítják.
A programsorozat nagyon jól megtalálta saját helyét és szerepét, igyekszik előnyt kovácsolni Rotterdam már említett „második város” szerepéből. A közel 100 kiállító között mintegy 40 külföldi galériát találunk, ezzel együtt a vásár kevesebb külföldi vendéget vonz, a tavalyi közel 28 ezer látogató közül csupán négyezren érkeztek Hollandián kívülről. A rendezvény általánosságban biztosítani tudja az infrastruktúrát, amit a legnagyobb művészeti vásárok, illetve sikerült olyan kötelező társadalmi eseménnyé kinőnie magát, ahol a legtöbb holland gyűjtő megjelenik. Arra viszont nincs lehetősége, hogy olyan árazást szabjon, mint egy hasonló színvonalú brüsszeli vagy francia vásár, ezért elsősorban
a galériák kísérleti projektjeire fókuszál, rangos bemutatkozási lehetőséget biztosítva a legifjabb művészek számára.
Mivel az Art Rotterdam továbbra is ebbe az irányba szeretne haladni, már tavaly növelték az egyes galériák számára rendelkezésre álló teret és csökkentették a lehetséges kiállítók számát, illetve minőségi közösségi helyszíneket alakítottak ki.
Az Art Rotterdamnak a Van Nellefabriek ikonikus épülete ad otthont.
A gyárépület, amely 1925–32 között épült és az orosz konstruktivizmus jegyeit mutatja, olyan emblematikus modern építészeti emlék, hogy a Bauhausból annak idején túrákat szerveztek a megtekintésére, igazgatója pedig a város háború utáni újjáépítésének vezető alakja, a művészetpártoló Cees van der Leeuw volt. Az indusztriális hangulatú, nagy, világos terek és a belvároshoz közeli elhelyezkedés remek rendezvényhelyszínné teszik az épületet, amely története alapján nem is lehetne „rotterdamibb”.
A vásáron az ismertebb középgenerációs művészek, például Philip Akkerman, Morgan Betz, Ron van der Ende munkái mellett érdekes alkotásokat láthatunk olyan fiatal alkotóktól, mint például Louise Giovanelli.
Meglepően sok afrikai művész mutatkozott be,
például Elias Sime, aki használt számítógép alkatrészekből és billentyűzetekből állítja össze római mozaik hatású műalkotásait, vagy Thierry Oussou, aki a törzsi maszkok és a modern művészet közötti kapcsolatot vizsgálja. A rossz idő miatt sajnos törölni kellett a Machine Painting Show egyes elemeit, ahol a közönség a kortárs murális művészeti technikákkal ismerkedhetett volna meg olyan alkotók munkáin keresztül, mint Ash Keating vagy Rutger de Vries.
A videóművészeti szekciót a CitizenM holland illetőségű hotellánc szponzorálja.
A cég tulajdonosa Rattan Chadha, Hollandia egyik jelentős műgyűjtője, aki tavaly a rangos rotterdami Kunsthalban mutatta be gyűjteményét. Chadha hoteljeinek egyik legfontosabb ismertetőjegye a közösségi tereket uraló igényes kortárs művészet, célközönsége pedig tudatos és kultúrára fogékony fiatal utazókból áll.
Az Art Rotterdam fontos és érdekes vásár, amely talán nem versenyezhet a legnagyobb nemzetközi mustrákkal, de nem is ez a célja. Képes megteremteni közönségét, elsősorban a hazai látogatók közül, és laza, fesztelen, mégis professzionális platformot kialakítani a jövő elismert alkotói számára, amely egyrészt a gyűjtők új generációját hívhatja életre a műtárgypiacon, másrészről pedig segíthet abban, hogy mindig nyitottan közelítsünk a legifjabb művészgeneráció felé.
21. Art Rotterdam, Rotterdam, 2020. február 6–9.
A borítófotó forrása az Art Rotterdam honlapja.
