Aznap jött Dóri, hajnali négykor ért a reptérre. Délután még pihenni akartam, hogy este kimehessek elé. Az első pár éjszakán egy olcsó hotelben leszünk, utána kivettem északon egy apartmant a Sahid Behesti egyetem családi kollégiumában, itt ilyen is van. Háromig ültem a könyvtárban, csak kávézni és ebédelni mentem ki, verseket olvastam.
Az egyetemi menzán eszek valami rizses húst, finom, a rizst jól csinálják, a hús kevés, mert drága. Mindenben sáfrány és kurkuma, a hús, a rizs, a szappan és, egy idő után úgy érzed, a csapvíz is sáfrányízű.
Mohtasam versei a mai napig a siíta mártírkultusz dalainak az alapjai. A siíta mártírkultusz jól összefért az irak-iráni háborúval a nyolcvanas években. Legalább félmillió iráni mártír, akkor használjuk ezt a szót. A mártírkultusz arra is jó, ha meghal valaki az amerikaiak vagy az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában, a tálibok vagy a drogcsempészek ellen keleten. Mind mártírok.
Nagy a drogkereskedelem. A heroin kilója csak három-négyezer dollár. Harminc gramm birtoklása felett automatikus büntetés a kivégzés. Évente öt-hatszáz embert végeznek ki. Főleg drogcsempészeket. Létezik nyilvános kivégzés. Van csonkítás, lopásért kézlevágás. Gyakori a korbácsolás.
Statisztikák. Például Thaiföld után itt végzik a legtöbb plasztikai műtétet. Teheránban becslések szerint húszmillió patkány van, százezer prostituált és napi három tonna ópiumot fogyasztanak.
Iránban nagy az olvasottság, a legnagyobb a régióban. Viszonylag jó az egészségügy. Viszonylagosan létezik középosztály. A közbiztonság nagyon jó, mint minden rendőrállamban. Az utak jók, mint mindenhol, ahol az erős állam megaprojektekbe önti a pénzt. A pénz rossz, fél év alatt nyolcvan százalék az infláció.
Iránban a legtöbb az egy főre jutó közúti halál. Sokat szigorodott a biztonság, már húszezer alatt van. Iránban nem lehet nyugati autót venni, csak helyben gyártott márkákat. Peykan, Irankhodro, Saipa, ezek helyi autók. Gyártanak még Peugeot-t. A tizenöt évvel ezelőtti Peugeot 405-öst eladják új motorral, ez a Peugeot Pars. Látható még sok régi Mercedes teherautó. Nyugati autót csak háromszoros vámmal lehet behozni. Észak-Teheránban így is sok nyugati autó van.
Nem pont ezeket a siíta vallási dolgokat kutatom, nem Mohtasamot és a mártíresztétikát, hanem korábbi költőket. „A bor anyját fel kell áldozni / a gyerekeit börtönbe kell vetni”. Ez Rudaki, a kilencszázas évekből. A borkészítőmítosz, amely szerint a bor anyja a szőlőtőke. A szőlőszemek a gyerekek, általában néger gyerekek, mert vörösbor készül belőlük. Manucsehrinél „fekete, szerecsenszülött lánykák”, akiket egyszer, egy őszi reggelen meglát a kertész. De a szőlő férfi nélkül lett terhes, ezért meg kell ölni, becsületgyilkosság áldozata lesz. A kertész sajnálja, de rendes muszlim, széttapossa, levágja, kivérezteti az összes gyerekével együtt. Utána megbánja a tettét, bocsánatért esedezik. A kifolyt vér új erőt ad, feltámaszt, a bocsánat maga a bor. Ez is az ezres években íródott, elég vicces.
A borítófotón egy teheráni főútvonal látható, a végén a gazdag Észak-Teherán toronyházai, a 2008-ban megnyílt Milád torony és az Alborz-hegység.
Fotók: Paolo Zampella