A verses interjúkból eddig harminc jelent meg, az ötlet a Makói Medáliák-díjasok népszerűsítése érdekében született. A 2015 óta készülő anyagokat eddig elsősorban a Tiszatáj Online közölte. A szerzőket mindig arra kértem, hogy kérdéseimre új vagy régebbi verseikkel, verssoraikkal válaszoljanak. Korábbi interjúimban hat témakörben tettem fel kérdéseimet (mindig ötöt), a mostani kérdéssor pedig egy hetedikre, a gyermek témára fókuszál. Ezúttal Orcsik Rolandot kérdeztem.
Eddig a következő költők válaszoltak versben: Antalovics Péter, Áfra János, Bálint Tamás, Cirok Szabó István, Deres Kornélia, Falcsik Mari, Fekete Anna, Filip Tamás, Follinus Anna, Gulisio Tímea, Hegyi Botos Attila, Jónás Tamás, Kiss Judit Ágnes, Kollár Árpád, Nagy Hajnal Csilla, Nagypál István, Nyirán Ferenc, Orcsik Roland, Papp-Für János, Petrőczi Éva, Puskás Dániel, Svébis Bence, Szabó Imola Julianna, Szabó T. Anna, Turczi István, Turi Tímea, Vajna Ádám, Villányi László, Vörös István, Zalán Tibor.
Orcsik Roland költő, műfordító, szerkesztő, kritikus.
Az egykori Jugoszláviában, Óbecsén született. 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének adjunktusa. 2011-től a Tiszatáj irodalmi folyóirat szerkesztője. A szakma számos díjjal elismerte már irodalmi munkásságát, többek között: 2004-ben Faludy-, 2007-ben Sinkó Ervin-, 2010-ben Sziveri János-, 2017-ben Csáth Géza-, 2018-ban Hazai Attila-díjat kapott.
Eddig összesen kilenc kötete jelent meg költőként, íróként és irodalomkritikusként.
„Orcsik Roland számos poétikai hagyományból szervesen építkező, az emlékezés mellett aktuális problémákat is feszegető Harmadolás című kötete igazi lírai bőségtál a befogadó számára.” – írta Papp Sándor. A Fantomkommandó című első regényéről pedig Károlyi Csaba szavait idézném: „az elmúlt délszláv háború egyfajta kifordított, személyes fantázián és érzékenységen alapuló képét kapjuk. Érdekes és eredeti, hogy nem a nemzetiségi ellentétekre, a történelmi előzményekre épülő ellenségeskedésekre koncentrál a regénytörténet.” Köszönöm, hogy először ő válaszolt gyermek témájú kérdéseimre.
KULTer.hu: „A gyereket sokszor leintik, hogy ne bohóckodjon, pedig pont arra kellene őket biztatni, hogy csak bohóckodjon, ameddig tud. Mindenkinek van egy saját kincsesbányája, a saját gyerekkora.” (Csukás István) A te kincsesbányád milyen?
kinek egy a vallása: a zene
KULTer.hu: „Lehet, hogy nem vagyok valami jó nevelő, de van egy szabály, amihez tartom magam: zsebórát nem javítok kalapáccsal.” (Robert Merle) Neked vannak elveid, elgondolásaid, aminek apaként próbálsz megfelelni?
Parancsra has-
Mars az úr.
KULTer.hu: „Akinek gyereke van, nem vénülhet meg, annak gondoskodni és idegeskedni kell.” (Móricz Zsigmond) Neked mi a véleményed?
Hírmoslék következett
a már orrvérzésig ismételt
propagandával. Kikapcsoltam,
meg ne fertőzze gyerekeim
finom falatozását.
KULTer.hu: „A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Johann Wolfgang von Goethe) Mennyire érzed magad erre alkalmasnak?
irány a fürdőszoba,
megint hajat akartál mosni, nem engedtem,
kiabáltam, majd szégyelltem
magam
KULTer.hu: „Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.” (Sütő András) Te mit gondolsz erről?
Vagy nem
lesz
ek
vagy igen
ha mégis
vesz
ek
egy trombitát
éjjel-nappal
fújom
nem javítok ki
semmi hibát…
A borítófotót Bereczki László készítette.
