A KULTer.hu szerkesztősége 2018-ban adta át először a KULTer stART díjat, mégpedig Varga Ákos filmkritikusnak, tavaly pedig Kovács Edward költő-kritikust díjaztuk. Ezúttal is egy olyan – 30 évesnél nem idősebb – szerzőnk munkáját szeretnénk elismerni, aki kitartóan és magas színvonalú szövegekkel járult hozzá a hamarosan 10 éves születésnapját ünneplő oldal működéséhez. A 2020-as díjazott a pénzjutalom és az üvegplakett mellett értékes ajándékcsomagokkal és egy Géczi János-képpel is gazdagabb lesz.
A díj célja
Szerkesztőségünk a kezdetektől fontos feladatának tartja, hogy teret adjon a fiatal kritikus- és szépírógeneráció képviselőinek, s szerény lehetőségeihez mérten támogassa őket építő kritikával, gyakornoki programok indításával és szakmai eseményeken történő szereplési lehetőségekkel.
A KULTer stART díj azoknak a munkáját hivatott elismerni, akik már kevésbé igénylik a mentorálást, mégis nagy elhivatottsággal járulnak hozzá, hogy a KULTer.hu kortárs kultúrportál napról napra egyedi élményt nyújtó tartalmakkal szolgáljon olvasóinak. A díjra történő nevezés tehát a 30 évesnél nem idősebb, kritikusi, tudósítói és szépírói tevékenységgel foglalkozó szerzőknek jelent visszacsatolást.
Az odaítélés menete
A jelölési folyamat kétfázisú. A kizárólag egyedi tartalmakat közlő litKULT, vizuálKULT, popKULT és Szépirodalom rovat vezetői – szerkesztőségi egyeztetés után – 2-2 szerzőt javasolnak az elismerésre rövid szöveges értékelés kíséretében. A 8-as listára került nevekből a 8 tagú szerkesztőség egyszerű többségi szavazás alapján dönt arról, ki szolgált rá leginkább, hogy az adott évi KULTer stART díj birtokosa legyen.
A shortlistre került szerzők
Berényi Csaba sokoldalú tehetség: az oldal indulásakor először versekkel mutatkozott be az oldalon, de az utóbbi években inkább gonzó újságírással foglalkozott, és filmkritikusként teljesedett ki tevékenysége. Szövegei – szóljanak akár a divatos szuperhősfilmekről vagy fesztiválkedvenc rendezők szerzői alkotásairól – mindig erős elméleti, filozófiai alapokon nyugszanak. Ezek a legkülönbözőbb mondatindákon keresztül hálózzák be kritikáit, és teszik őket kétszer-háromszor is elolvasandó, izgalmas szövegekké. Éles és szigorú tekintete benézett már többek közt Wes Anderson szimmetrikus világának rejtett zugaiba, Denis Villeneuve sci-fi kulisszái és Nicolas Winding Refn véroperái mögé is, ám a Marvel-hősök színes-szagos jelmeze alatt is képes felfedezni kínzó lételméleti kérdéseket. Berényi Csaba különösen kedveli a sci-fiket és a magyar filmeket, nagy megelégedésünkre értően és élvezetesen ír ezekről is.
Énekes András Előd a KULTer.hu popKULT rovatának egyik meghatározó szerzője, még 2014-ben debütált a portálon, és azóta több rovatban is megjelent, és moderátorként is hozzájárult programjaink színvonalához. Bár tudósításai, könyvkritikái és tárcái esetében is döntően a könnyűzene iránti elkötelezettsége határozza meg témaválasztásait, de szakmai attitűdjének köszönhetően az ettől távol eső területeken is kiismeri magát. Összesen 33 megjelenéssel szolgáltatott a stílusok kavalkádjában megbízható eligazítást nyújtó, a zeneipari összefüggésekre is figyelmet fordító, együttgondolkodásra és -fantáziálásra csábító, nemegyszer zavarba ejtően személyes tartalmat olvasóinknak, akik év végi KULTlistáit olvasva nemcsak felvértezettségéről, hanem felelősségtudatáról is megbizonyosodhattak, ugyanis Énekes András Előd nagyfokú alázattal él a nyilvánosságban való jelenlét lehetőségeivel – nemegyszer irányította már kevésbé ismert, de annál jelentősebb zenekarokra a figyelmet.
Kósa Eszter versei elsősorban a nem mindennapi asszociációs készségről tanúskodó képeikkel delejeznek. Az eltérő, nehezen egyberendezhető minőségek összekapcsolását a költő a kimondhatatlan, de megmutatható törvényszerűségek érzékeltetésével oldja meg, elsősorban a természeti metaforika segítségével. Felkavaró, snittként beékelődő, emlékezetes felvillanások árnyalják a gyakran több rövid tagmondaton átbomló, elidőzésre késztető, mindig motivált képzettársításokat – és bár e versek nehezen meghatározható pozícióból szóló beszélői tudják, hogy a rétegek között nincs átjárhatóság, Kósa Eszter líranyelve mégis nagy revelációval írja felül az esztétizálva rögzített, a személyközi kapcsolatok dinamikájára is vonatkozó szabályokat.
Melhardt Gergő KULTer.hu-s publikációinak számát egy kezünkön meg tudjuk számolni, ám a kis mennyiség komoly minőséggel párosul. Miközben a legkiválóbb nyomtatott és online irodalmi folyóiratok közlik kritikáit, nálunk eddig megjelent írásai jól kivehetően a Lovasi – 30Y vonalon helyezkednek el. Nem egy rossz irány! Legyen szó lemezkritikáról, koncertkritikáról vagy fesztiválbeszámolóról, az ő figyelme a mélyebb összefüggéseket és az adott életmű lassú, de annál izgalmasabb változásait kutatja. Komoly és kiterjedt könnyűzenei ismeretanyagának köszönhetően hitelesen, értően és érthetően, gördülékeny, kellemesen önreflektív stílusban közelít a szívéhez érezhetően közel álló témákhoz, miközben itt-ott irodalmi háttértudását is sikeresen és szervesen kapcsolja be a szövegeibe.
Nagy Zsófia kiváló tudósító, akinek láthatóan nem okoz gondot a műfaj bevett publicisztikai közhelyeit, személytelen szakmai fogásait és szófordulatait a kreatív nyelvi-retorikai megoldásokra cserélni. Hűen követi és adja vissza a különböző tematikájú kerekasztal-beszélgetések, díjátadók és kötetbemutatók eltérő szemléletmódú résztvevőinek disputáit, de előszeretettel mutat rá az eszmecserék hevében kevésbé reflektált, utólag viszont kínálkozó összefüggésekre is. Szövegei így olvasmányosak és újraolvashatók, nagyfokú jelenlétélményt nyújtanak, legyen a tudósított eseményeken szó akár a paródiáról, a kortárs irodalom és közoktatás viszonyáról, a női identitásról és a nők reprezentációiról, Borbély Szilárd életművéről vagy akár összművészeti együttműködésekről. De nem feledkezhetünk meg a Markó Béla kötetéről írt kritikájáról, illetve Papp-Für Jánossal készített interjújáról sem.
Pótor Barnabás írásai kiterjedt érdeklődési köréről, elmélyült szakmai ismereteiről és a különböző szövegműfajokban szerzett rutinjáról egyaránt tanúskodnak. A szóban forgó témák és recenzeált kötetek köré pertinens értekezői nyelven építi fel értelmezői kontextusait, alapos, fegyelmezett, következetes szövegei nem nélkülözik a kreativitást – és e szövegek értékelői mozzanatai alapján másoktól is ezt várja el. Gondolhatunk ekkor a tavalyi KULTer stART díj átadójáról írt tudósítására, az Akik délnek mennek című tárcasorozatára, valamint a tébolyt fókuszába állító Bartusz–Dobosi László-interjúra éppúgy, mint a Szeles Judit verseskötetéről és a Kukorelly Endre regényéről írt kritikáira, de említésre méltó Szirák Péterrel készített interjúja is.
Székely Márton neve A te Hoszeined című tárcasorozat miatt lehet ismerős a KULTer.hu olvasóinak, amelyben a szépíróként is publikáló iranista doktorandusz saját tapasztalatain keresztül nyújt betekintést a Közel-Kelet idegenségével együtt is ismerős világába. A szövegek kitüntetett helyszíne Teherán, és bár hangvételükön érezni a műfajtól megszokott könnyedséget, az érzékeny utazói tekintetnek, a szikár prózanyelvnek és az elkötelezett naplóírói attitűdnek köszönhetően cikkei szubtilis nyelvi erővel képesek láttatni a város politikai értelemben is túlhajszolt, ezért még nehezebben hozzáférhető terét. Bár a szerző a helyi szórakozási lehetőségek közt is önelemzően kalauzol el, becsülendő, hogy a kulturális távolságok áthidalhatatlanságát meg sem próbálja tagadni. Tudatában van annak, hogy voltaképpen a lehetetlent kísérli meg – „Iránról nem lehet írni”.
Téglási Gergő tavalyelőtt lett a vizuálKULT rovat szerzője. „Fáradtan ne olvass Téglási-kritikát!” – szólhatna baráti jó tanácsunk a nyájas olvasónak, és itt nem holmi jópofáskodásról van szó, hanem arra a tényre utalnánk ezzel, hogy szövegei a legkomolyabb színházelméleti alvázra vannak felszerelve, melyet egy dúsan és játékosan burjánzó képekből összehegesztett, mutatós karosszéria burkol. A végeredmény pedig nem egy megszokott, áramvonalas tucatautó, hanem egy olyan jármű, amely nem tud hidegen hagyni: meghökkentő formáit és megoldásait sokan rajongva csodálják, ám ezzel párhuzamosan komoly vitákat is generál. A 2018 óta oldalunkon publikáló Téglási Gergő célkeresztjében a színház és a tánc áll, az általa elemzett előadásokat – ha kell – vállaltan szubjektív szűrőn át láttatja olvasóival.
A díjazásról
A 2020-as KULTer stART díj győztesének személye szeptember közepén derül ki. Az üvegplakettel kísért pénzbeli jutalom idén is 100.000 forint, a felajánlók ezúttal nevük elhallgatását kérik.
Ez a KULTer.hu profiljához illeszkedő, értékes ajándékcsomaggal egészül ki, melynek támogatói: Katona József Színház (4 belépőjegy az október 29-i Ha elmúlik öt év című előadásra), magyarhangya (DVD-csomag), MODEM (éves bérlet, kiállítási katalógusok), MúzeumCafé (az idei évfolyam), Orlai Produkció (3 páros bérlet), Pannonia Entertaiment (korlátlan havibérlet a Pólus Moziba), Pintér Béla Társulat (könyvcsomag), Radnóti Színház (páros belépőjegy az október 13-i Moliere – The Passion című előadásra), Scolar Kiadó (könyvcsomag), Szépművészeti Múzeum (4 belépő a szeptember 30-i Borszerdára), Szkéné Színház (ajándékcsomag), Trafó Kortárs Művészetek Háza (2 páros bérlet), Vertigo Media (DVD-csomag), TRIP Hajó (10 alkalmas páros virtuális bérlet).
Az elsődlegesen szépirodalmi munkásságáról ismert József Attila-díjas író-költőről, Géczi Jánosról viszonylag kevesen tudják, hogy a funkciójukat vesztett, roncsolódó plakátok formanyelvét idéző dekollázsokat és kollázsokat is készít, az idei díjazott az ő egyik alkotásával is gazdagabb lesz.
Az elismerést a szerkesztőség a KULTopik programsorozat 10. születésnapi eseményén adja át szeptember 24-én (csütörtök) 19 órától a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete fogadóterében, ahova mindenkit sok szeretettel és izgalmas programmal várunk. A 100 ezer költő a változásért című nemzetközi eseményhez kapcsolódó felolvasás után felidézik meghatározó emlékeiket a KULTer.hu korábbi munkatársai, bemutatjuk a megújult honlapot és a friss szerkesztőséget, a díjazott pedig egy beszélgetés keretében avat be bennünket a műhelytitkaiba.
