Egy rendezvény, amit nem állíthat meg a vírusveszély – ez a Malter Vándor Filmfesztivál. Az idei volt a hetedik alkalom a magyar és nemzetközi rövidfilmek szemléjére, amelynek szokás szerint a cívisváros adott otthont október 16–17-én. A nézők az előírásokat betartva, maszkban ülhettek be az Apolló Moziba.
Az utóbbi fél évben számos fesztivál, rendezvény, koncert és színházi előadás maradt el. A Maltert más rendezvényekkel szerették volna összekötni a szervezők (MagdaFeszt, Debreceni Egyetemi Színházi Találkozó), ám ezek sajnos idén nem jöttek létre.
Ők is féltek attól, hogy ezt az eseményt is el kell napolni, vagy az online térbe költöztetni.
Szerencsére erre nem volt szükség – néhány egyszerű lépést betartva mindenki biztonságban érezhette magát. A mozi épületében kötelező volt a maszk használata, a bejáratnál mindenkit kézfertőtlenítő várt. A versenyfilmek vetítése között hosszabb volt a szünet, hogy a nézők meg tudják vitatni a látottakat, a termet pedig ki lehessen szellőztetni.
Habár a megszokott kerekasztal-beszélgetés sokaknak hiányozhatott, a vetítésekkel párhuzamosan, azokat kiegészítve egyéb kísérőprogramok szórakoztatták a közönséget.
Malter a négyzeten elnevezéssel kétnapos programsorozattal várták az érdeklődőket a Malter kávézóban.
Cz. K. Sebő és Gáll Dávid koncertezett, a Medgyessy Ferenc Gimnázium (MFG-Art) animáció- és mozgóképkészítő szakos diákjainak vizsgafilmjeiből pedig kiállítást rendeztek.
A színes, szórakoztató programok mellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) problémáját vitatta meg Hajdu Szabolcs (a Malter Fesztivál fővédnöke, rendező, az SzFE oktatója), Baranyi Gábor Benő (rendező, az SZFE mesterszakos hallgatója), Herczeg Tamás (a Csokonai Nemzeti Színház színművésze) és Pólik József (rendező, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetének oktatója). Áfra János (költő, szerkesztő, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatója) moderálta a beszélgetést, amelyet a vetítéssel párhuzamosan live streamen keresztül is követni lehetett. Hutanu Emil fesztiváligazgatót és csapatát dicséri az is, hogy
évről évre nemcsak a Maltert kísérő programok színvonalasabbak, hanem a műsorfüzetek, illetve egyéb, a program arculatához tartozó elemek is.
Idén a közönségszavazatokat a műsorfüzetben lehetett jelölni, nem pedig egy külön szavazólapon. A füzeten már az új Malter-logó látható, amely Vigh Gábor grafikus munkájának köszönhetően önálló képzőművészeti értéket képvisel.
A nemzetközi alkotások és a magyar versenyfilmek sokszínű műfajpalettává álltak össze, s ezt a fődíjas és a különdíjas művek zsánere is tükrözi:
bűnügyi atmoszférafilm, disztópikus szatíra, meseszerű gyerekdráma – ezek lettek a győztesek.
Különösen sikeres volt Nagy István és Palkó Áron Narkós és céda című filmje, amely a verseny harmadik helyezése mellett a KULTer.hu különdíját is megkapta. A két, elválaszthatatlanul egymásra utalt barát, Gyuri és Tibi halmozza a rossz döntéseket, s a következmények környezetüket sem kímélik.
A szüzsé nem lineárisan, hanem töredékesen tárul elénk, egyre fokozva a feszültséget. Ezáltal a történetvezetés olyan érzést kelt, mintha törvényszerű, ciklikus események tanúi lennénk, ahol nem a kezdő- és a végpont hangsúlyos, hanem a folyamszerű hömpölygés. A puszta történetnél fontosabbá válik a magával ragadó, különleges atmoszféra.
Helyzetkomikum, szokatlan beállítású szuperközelik és dinamikus váltások vezetik a tekintetet jelenetről jelentre
– ettől a befogadók is a két férfi társaságában érezhetik magukat. Beszippant a lecsúszott, kisstílű bűnözők magába roskadt világa: az omladozó gangos házak, a lepukkant garzonok, a teleszotyizott fogadóiroda és az elmaradhatatlan retró kocsma.
Több díjat zsebelt be Fazekas Gyöngyi A narancs útlevél című alkotása, amely a második helyezés mellett a közönség kedvencévé is vált. Habár friss még az az állítás, miszerint „a világ azoké, akik teleszülik”, a magyar közhangulattól évek óta nem idegenek az efféle lózungok.
Ezt a radikális „életpárti” és nőellenes hozzáállást helyezi középpontba a rendező a narancsszínű, disztópikus szatírájában.
A film témája nem áll messze A szolgálólány meséjétől, ám a szatíra görbe tükrének segítségével a rendező képes humorral tálalni a tragédiát. De talán mégsem a közszülési szolgálat intézményének ötlete a legerősebb A narancs útlevélben, hanem a kiváló színészi teljesítmény. Pergő dialógusok és hosszan kitartott csendek segítik a szereplők játékát. Benkő Claudia és Fodor Annamária színésznői különdíjat érdemeltek volna, ha lenne ilyen díj a fesztiválon.
Első helyezett lett Szövényi-Lux Balázs Katapultja. A versenyfilmek között idén is a nyomasztó hangulatú és témájú mozgóképek voltak túlsúlyban – ez talán egyfajta hazai létérzés lenyomata. Ám Szövényi-Lux – aki a film forgatókönyvírója is – nem ezen az úton jár.
A mindenkori gyermeki tapasztalás mesés világába repíti a nézőket.
A bizakodás, a kívülállás és az ártatlan, gyermeki szerelem története fogalmazódik meg egy a Narnia krónikáihoz vagy a Híd Terabithia földjére című filmhez hasonlító világban, ahol a gyerekek valamiféle elfeledett, a legtöbb felnőttből már kiveszett tudás birtokosai.
Üdítő a sok tragikus mű mellett pozitív üzenetet szemlélni, ugyanakkor ehhez is hangulat kell.
Ha nem a megfelelő állapotban nézzük a Katapultot, kicsit soknak tűnhet a feltétel nélküli idealizmus, a mesés, meleg színvilágú fényelés és a gyereknyelv túlzott használata.
Hutanu Emil igazgató vándoroltatni fogja az alkotásokat, így a Malter győztes filmjeivel egy éven keresztül vidéki nagyvárosokban találkozhatunk majd, illetve számos nyári fesztiválon – ha azok jövőre nem maradnak el.
VII. Malter Vándor Filmfesztivál, Apolló Mozi, Debrecen, 2020. október 16–17.
A borítófotót Kocsis Ferenc készítette.
