later
babakék szemfedővel alszom,
amin két szivárvány és egy „later babes”
felirat hirdeti:
most nem vagyok elérhető.
a legtöbben viccesnek találják,
pedig csak gyakorlok –
szoktatom a szemhéjam,
meg akarom tartani a súlyt.
eredendő bűn
nem akartam egyedül lenni –
ezért adtam testet neked.
felruháztalak,
legyen miben
hátat fordíthass.
puzzle
részenként rakom össze.
csend-hiány,
nyomtatott papírlap,
festéknyomok felületein.
kereslek, mint tükröződő víz felületén
az a valaki, akiből növényeket formáztál,
csak mert meg akart érinteni.
nézőpont
előttem a víz valami furcsa, névtelen, még fel nem fedezett állat.
valahol egy turistapár ellő két analóg képet. szirénahang.
ujjaimmal a túloldalt hömpölygő autókat követem –
kiszámítom sebességüket a gondolataimhoz viszonyítva.
szeretek elmozdíthatatlan lenni az üresség alatt,
amitől csak néhány falevél véd, azt a hamis érzetet keltve,
hogy biztonságban vagyok;
pedig bármikor rám találhat zuhanni egy elfelejtett istenség.
Borítókép: Wikimedia
