Gyilkosság-gyakorlat
hajnalodik, mikor dolgozni indulunk,
csonkolni fogunk a vastagbőrű fák alatt
büdösek a levelek, de hullanak, mert kértük őket,
a csonkolás után jó szagú kézzel gereblyézünk,
örülünk, hogy ez is megvan, elvégeztük:
szavakat metszettünk,
senkinek ne kelljen elmondani, mit tettünk
a költőt levágtuk verseiről,
semmi köze hozzá, mit csinálunk a fák alatt
apát kínoztuk, de velünk ellentétben ő ezt élvezte,
és mint az emlékeket az anyai szeretetről,
a nőt leválasztottuk testéről, fizettek érte
tornyosuló kupacon állunk,
a megmaradt cafatokat felkötjük száradni
otthon anyám megkérdezi, mit játszottunk ma
(nem felelek neki rögtön, mert tudja úgyis
piszkos ruháimból,
úgy, ahogy az aznapi ebédet az ételfoltokból,
hogy avarban hemperegtem)
ma sokat gyakoroltam, anya
ne nézz így, tudod, nem válogathatok
de néha jól szórakozom,
és a legnagyobb még hátra van,
ígérem, egyszer ezt is puhára aprítom,
leválasztalak az apákról
már szavaim is vannak hozzá:
tessék, itt a tested, nem tartozol semmivel
Borítókép: Pixabay