Nagyapjáról, Pálról készített „elképzelt” fotósorozatot az amerikai Anthony Marchetti, aki Magyarországra látogatva detektívregényekbe illő módon kutatta fel sosem látott felmenőjének történetét, és rekonstruálta a régmúlt egy szeletét. A 2021. május 26-án nyílt PAUL című tárlat képein olyan, az ismeretlen nagypapával egyidős férfiakat is ábrázol, akik a kiállítás névadóját pótolják, annak alakját helyettesítik.
Anthony Marchettit családi szálak fűzik Magyarországhoz. Anyai nagymamája és annak édesanyja a második világháború végén, 1945-ben menekülni kényszerült a szovjet csapatok elől. Mindent hátrahagyva végül egy müncheni menekülttáborig gyalogoltak.
A nagymama itt ismerte meg a fogorvosnak tanuló Pált.
Már jegyben jártak, amikor a lány lehetőséget kapott arra, hogy családjával az Egyesült Államokba költözzön, de Pál nem tarthatott vele. Búcsúzásukkor a férfi ígéretet tett, hogy amint lehetősége adódik, utánuk megy, és megkezdhetik közös életüket a tengerentúlon. A fiatal ara útban az Államok felé tudta meg, hogy várandós Pál gyermekével, vagyis Anthony édesanyjával. Ekkor még nem sejtette, hogy Pállal sohasem látják egymást viszont, és hogy a be nem teljesült találkozás egész életére rányomja bélyegét.
És nemcsak az övére, hanem unokája, Anthony életére is, hiszen mindannyiunkat meghatároz a családunk, a származásunk. Marchetti is szerette volna megtudni, hogy milyen lehetett nagyapja, akitől második keresztnevét kapta.
A magyar gyökerekkel rendelkező Marchetti fotográfiai és művészettörténeti tanulmányait a Minnesotai Egyetemen végezte.
A múlt nyomait kutatva üres lakások otthagyott tárgyait, kopár vidékek építményeit fényképezte, mindig emberek nélkül. Képeit főként az Egyesült Államokban, Minneapolisban, San Franciscóban, Brooklynban állította ki.
Az alkotó még 2016-ban hat hónapot töltött Magyarországon. Ezalatt nemcsak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vendégelőadójaként tanított, hanem újra végigjárta (mint 2013-ban, amikor belevágott PAUL című projektjébe) nagymamája útjának színhelyeit. A Szegedtől Münchenig tartó út legfontosabb állomásain az akkori időket felidéző helyszíneket, benyomásokat kereste, hogy rátaláljon saját identitására. Bár nem bukkant nagyapja nyomaira, ez inspirálta különös vállalkozására.
A fotográfia nyelvén keresztül tett kísérletet arra, hogy rekonstruálja nagyapja alakját, feltárja a múltat.
Az olvasóban bizonyára ott motoszkál a kérdés, hogy e lehetetlen „küldetést” hogyan teljesíthette a művész. Számos portrét készített nagyapjával egyidős magyar férfiakról, akik így a történet címszereplőjét helyettesítik. Marchetti ezzel voltaképpen újra megteremtette Pált – de már fiktív alakként.
PAUL című tárlatán azonban nemcsak a nagypapa képzeletbeli alakját láthatjuk. Olyan tárgyakat, például sálat, fogászati eszközöket gyűjtött össze, amelyek akár az igazi Páléi is lehettek volna, de képeivel felidézi a menekülők korának légkörét, félelmüket, bizonytalanságukat is. Csakúgy, mint a szomorú szerelmi történetet a mézeskalács szívekkel, képeslapokkal, ajándékokkal, amelyeket sohasem küldtek el.
Ez a rekonstrukciós kísérlet nem új keletű Marchetti alkotásaiban.
Apartment of Rent címet viselő sorozatában az üresen álló lakások enteriőrjében is az eltűnt élet nyomait keresi. Az ott lakók által hátrahagyott tárgyak (kék fotel, fekete szemeteskuka, plafonon lógó színes szalagok) képpé komponálásával megörökíti azt, ami már nincs. A fotográfia a jelenlévőt rögzíti a jövő számára, Marchetti viszont az elmúltat hozza vissza fotóival.
Művészetében ennek a sorozatnak a létrehozásával egy időben alakult ki az az alkotói szemléletmód, amelynek során a hiány válik munkáinak központi elemévé. A TOBE Gallery tárlatán Marchetti egy hiányos családtörténetet, vagy ha úgy tetszik, egy családtörténet hiányát illusztrálja. A kiállítótér bejárata mellett egy kicsiny méretű fekete-fehér fotómontázson a valódi Pál hosszú ballonkabátot és puhakalapot viselő szellemszerű alakjai tűnnek fel (erre utal a kép címe is: Every Paul, vagyis Minden Pál.) Marchetti ezen a képén egyesítette a család összes olyan fotóját, amin a nagyapa alakja látható.
Az Every Paul ködbe vesző figurái mögötti vagon és fakerítés az elválás, elszakadás jelképeként emlékké oldja Paul alakját.
A Kiskundorozsma (2018) című kép a Szeged melletti táj egy elvadult, sűrűn benőtt részletét örökíti meg egészen közelről. A háttérben magasodó fák, a füves utat szegélyező bozót festői együttese egy 19. századi impresszionista képet alkot, melyen a kitaposott, keskeny ösvény hosszan elnyúló kanyargós vonulata Marchetti múltkereső útját jelképezi, amely innen indult, és még nem tudni, hová vezet.
De nem is lehet más végcélja, mint maga az emlékezés. A múlt visszahozhatatlan, ezt dokumentálja a négy egymás mellé helyezett, azonos méretű fotón látható, gyommal benőtt betonút, a semmire nyíló kertkapu, egy fehér falmaradvány és a jégbe fagyott ajtókeret. Részletek, ahogyan
az emlékezet is töredékes, és inkább hangulatokat, benyomásokat képes rögzíteni.
A fotósnak nem kell teljes képet adnia, olykor elég egy fekete kabát (Paul’s Coat), hogy felidézze a múltat, ahogyan Proust regényfolyamának (Az eltűnt idő nyomában) Madeleine-je, amely visszarepíti az elbeszélőt az időben. Csakhogy Marchetti a nagymama visszaemlékezését követve kísérli meg fotóival elmesélni az általa át nem élt történetet. Ehhez keresett olyan eszközöket, helyszíneket, amelyek egyfajta vizuális helyettesítők, hiánypótlók. Munkáját segítették azok a MOME-s hallgatók, akik társául szegődtek a mesélésben.
A kiállított tizennyolc, különböző méretű és műfajában eltérő fotográfia a családtörténettel együtt alkot egészet. Anthony Paul Marchetti egy fikció illusztrálására tett kísérletet.
A galéria kirakatába helyezett fotójával viszont fordított „játékra” invitálja az érdeklődőket.
Hiszen bizonyára mindannyiunknak van olyan meghatározó családi története, élménye, amelyet szívesen megosztanánk másokkal is, a művész ezért arra kéri a járókelőket, hogy post-itekre írják vagy rajzolják le saját történeteiket, amelyeket aztán rá is ragaszthatnak a galéria üvegfalára, az alkotónak a Duna-partot ábrázoló képére.
Anthony Marchetti PAUL című tárlata 2021. július 3-ig látogatható a budapesti TOBE Galleryben.
A borítófotó forrása: TOBE Gallery.
