Trilógiává bővíti az Ernelláék Farkaséknált Hajdu Szabolcs, Zurbó Dorottya és Timár Sára filmterveit az amerikai Sundance Intézet támogatja, Rudolf Olivért Cannes-ba hívták, Kis Hajnit A-kategóriás filmfesztiválra. Felméri Cecília krimijét perui filmfesztiválon díjazták, Mostoha Marcellt pedig Annecyben.
Ernelláék Farkaséknál
A folytatáson, vagyis a Kálmán-nap és az Egy százalék indián című színdarabok megfilmesítésén dolgozik Hajdu. Mindhárom alkotás egy középkorú pár, egy család életéről szól. A második rész azt járja körül, hogyan okoz válságot a kapcsolatban az intimitás hiánya, a harmadik az örökölt magatartásformákat és a nemi szerepeket. A színházi bemutatókat 2016-ban, illetve 2019-ben tartották, a belőlük készülő filmeket a következő fél évben forgathatják le, a freeSZFE Egyesület tanulói közreműködésével. Ezzel Hajdu forgatása újra oktatási projekt is lesz, akárcsak a Békeidő.
„Az Ernelláék sikere miatt folyamatosan felmerült bennünk, hogy ezeket a színdarabokat is filmre visszük. Végül a pandémia alatt állt össze egy rendszer, amely alapján meg tudjuk őket csinálni. Az Ernelláék formanyelvét folytatva ezeket is egyszerű körülmények között lehet leforgatni. Egyetlen lakás kell csak hozzájuk” – fogalmazott Hajdu.
Timár Sára és Zurbó Dorottya
Abba a 18 filmtervbe, aminek a támogatása mellett döntött az amerikai függetlenfilmes Sundance Intézet, két magyar is bekerült. Zurbó Dorottya bhutáni-magyar koprodukcióban készíti el a Bruttó Nemzeti Boldogságot Arun Bhattarai társrendezővel. A szatirikus road movie Amart és Gunarajt követi, akik a Bhutáni Boldogságügyi Minisztérium ügynökei.
A fotográfus végzettségű Timár Sára első egészestés filmje, A pince titka személyes munka: a rendező családja egy lakáshirdetésen keresztül talált egy öreg budapesti villát a rendszerváltás évében. A pincét a kommunista rezsim idején a politikai rendőrség titkos börtönnek alakította át, és egyszer csak a korábbi lakók leszármazottai bekopogtatnak a család életébe. A kutatás, hogy a rendszerváltás után évtizedekkel is mennyi rendezetlen szál ér el minket, először fényképeket eredményezett, majd ezekből fejlődött ki a film ötlete.
Fonica M-120
Rudolf Olivér 24 perces vizsgafilmje a filmes egyetemeken készülő alkotásokból válogató Cinéfondation szekcióba kapott meghívást, ezzel ez a harmadik magyar film, melyet vetítenek Cannes-ban július elején. Az édesanyjával egy szállóban lakó 10 éves kisfiút követő diplomadarab személyes emléken alapul.
Külön falka
Kis Hajni első egész estés filmjének premierjéről csak annyit tudni, hogy egy A-kategóriás filmfesztiválra szervezték, és Pre-Cannes Screenings válogatásába is bekerült. Forgalmazási jogaiért a berlini M-Appeal sales ügynökség a felelős.
A történet szerint a börtönviselt Tibor és tizenkét éves lánya, Niki hét éve nem találkoztak. A lány a nagyszüleivel él, akik képtelenek kordában tartani a vadóc gyereket. Mikor Niki megtudja, hogy Tibort kiengedték a börtönből, családja tiltása ellenére felkeresi a férfit.
Spirál
Felméri Cecília első mozifilmje, egy lélektani krimi nyerte a legjobb film díját a zsűritől a 12. Al Este címmel rendezett, közép- és kelet-európai alkotásokat felvonultató fesztiválon Peruban. „Az emberi lét mély dimenzióiba kalauzoló, súlyos és erőteljes történet és a szigorúan egyszerű filmes megvalósítás izgalmas kontrasztját” emelte ki indoklásában a zsűri.
A Spirál történetében egy férfi és két nő különös háromszögtörténete bontakozik ki egy tóparti házban. A film megtekinthető a magyar mozikban, és négy kategóriában jelölt a Magyar Mozgókép Díjakra.
Avant
Mohos Marcell négyperces, absztrakt animációja a MOME-n készült diplomafilmként. A nagy presztízsű Annecy Nemzetközi Animációs Fesztiválon a diplomamunkák mezőnyébe válogatták be, ahol a zsűri díját kapta.
„Az Avant a tér és a térben lét, valamint az azokhoz kapcsolódó energiák kölcsönhatásáról szóló, absztrakt animáció. Nincs cselekménye, viszont adott motívumokhoz tér vissza, hogy aztán ismét átléphesse azok határait, majd újból visszatérhessen” – írta róla a Dot & Line.
Borítókép: Spirál
