Csoóri Sándor halálának ötödik évfordulóján a Halálra táncoltatott lány bemutatójával emlékeznek meg a költőről a Magyar Nemzeti Táncszínházban. A balladajáték szeptember 12-én, vasárnap lesz látható.
„Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta: drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára” – vallott Csoóri a darab létrejöttéről.
„Drámát velem? Amilyen figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől…
Amikor elmondtam neki, hogy mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni, máris új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő darabban…
Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni.
S már az első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem.
Nem a balladák vagy a dalok voltak újak, azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De bárhová mentem, bármibe kezdtem, az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…”
Mint azt az eredetleírás is példázza, Csoóri Sándor számára kiemelt szerepet kapott a balladajáték, ezért választotta Novák Péter rendező a Halálra táncoltatott lányt az évfordulóra. Rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat viszi színpadra az 1959-ben megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a mondanivalója ma is érvényes.
A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység és gazdagság,
a családi hagyományokért hozott észszerűtlen áldozatok kerülnek terítékre. A rendező így nyilatkozott a színpadra állítás irányelveiről: „Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból, minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe, különös tekintettel arra a megrázó lírai környezetre, amiben megszólal.”
Szabó Gábor szerepében Béhr Márton, Sági Erzsiében Kulcsár Viktória látható. A Bírót Bede Fazekas Szabolcs, a Halált Orosz Ákos, a Gazdag legényt Appelshoffer János, Gábor anyját Rémi Tünde alakítja. Az előadást Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta, Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint és Sosovicza Fanni táncolják. A koreográfus Berecz István.
A fotókat Fürjes Viktória készítette.
