A múlt század kilencvenes éveinek elején a képzőművészeti életben az addigi rend felbomlott, és új művészeti struktúra jött létre. Egyfelől regionális alapon szerveződtek társaságok, mint a Kapos Art, a Békéstáji Művészeti Társaság, másfelől a technika alapján, mint a Pasztellfestők Országos Egyesülete, valamint a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete, hogy csak néhányat említsünk.
Ebben a művészeti közéletben 2004-ben alakult az Ikon Csoport Szentendrei Szépművészeti Egyesület, hogy egybegyűjtse a város és környéke képzőművészeinek egy részét.
A csoport idén már a harmincegyedik tárlatát rendezte a fővárosi Szent Gellért tér egyik sarkán található Próféta Galériában.
Vele szemben a Bartók 1 Galéria, kicsit odébb a B32 Galéria és Kultúrtér és még néhány kiállítóterem áll. A XI. kerületi Bartók Béla úton az utóbbi években megnyílt számos galéria szinte a pesti Falk Miksa utca budai ellenpontjává vált. Az arra járó lakosok és turisták igazán gazdag vizuális anyaggal találkozhatnak, most épp az Ikon Csoport tagjainak munkáit szemlélve.
A kollektív tárlatoknál megszokott módon nincs stiláris egység, nincs tematikai egyezés, mert minden alkotó a rá jellemző arculattal jelentkezik. Nem volt zsűrizés sem, a kiállító maga válogatta a tárlatra a táblaképeket. Bozsó Zsuzsa a természeti motívumok ihletésében festi és írja át műveit. Az ökológiai katasztrófák korában, amikor jéghegyek olvadnak el, állatfajok pusztulnak ki, esőerdők lobbannak lángra, ezek a képek rámutatnak civilizációnk válságára. A világot befolyásolni képtelen tehetetlenség érzése árad kompozícióiból.
Pontok és foltok ritmusára építi munkáit Lehoczky Krisztina. A részekre szakítottság és az összerendezettség ciklikussága bontakozik ki előttünk, ha a képeken lévő szálakat organikus egységnek látjuk. A képek így mutathatják meg az alkotó bensőséges magánmitológiáját.
Ezzel ellentétben a látott valóság közelében maradnak Ezüst Zoltán attraktív olajképei.
Sajátos, ahogy a művész a kék és a fehér szín árnyalataival fejezi ki mondandóját. A természet részeként a tengeren és az égen az ember sokféle szépséget megtalál, ezt sugallják a hiperrealista stílusra emlékeztető alkotások.
Lukács Tibor geometrikus vonalak szögletességével helyez viszonylatokba emberi alakokat. Festményei mintha állandó mozgásban lennének, mintha alkotójuk ki akarna robbanni a maga teremtette univerzumból. Minden pillanatban új kapukat nyitogat, de azok mögött nem akar titkokat, rejtélyeket kutatni.
A szakrális vonulatot leginkább Paulusz Györgyi ikonjai képviselik.
Művei azt mutatják, hogy alkotóként szigorúan vette a műfaj törvényeit. Érezni képein a meditatív csöndet, a kikristályosodott spirituális elkötelezettséget. Természetesnek tekinthetjük, hogy a transzcendencia érhető tetten ezeken a vallási témákat feldolgozó műveken.
Pirk László két alkotása a zeneszerszámok billentyűzetének vizuális dinamikáját érzékelteti, harmadik képén pedig a vonalak mozgásának ritmusa teremt izgalmas hangulatot. Finom elmozdulások, ellentétek kiegyenlítődése, formai és színbéli hálózatok egyensúlya jelenik meg munkáin.
Ries Zoltán alapítója, megalakulása óta elnöke és – Tamás Máriával – mozgatója, éltetője az Ikon Csoportnak.
Magától értetődik, hogy ő is kiállította alkotásait. Egészen nagy lélegzetű az Anyám fekete rózsa című képe, amelyen különböző technikákkal fotóalapra dolgozott rá motívumokat, így egyszerre teremtett nyugalmat és lendületet a felületen. Ries komponálása átgondolt, így hiányzik műveiből a párás szemű nosztalgia érzelmessége. Másik két munkáján is sikerrel ötvözi az alkotói lehetőségeket és a szellemi tartalmat a látvány kedvéért.
Tamás Mária egyik képén puritán grafikai megoldásokkal, feketében és fehérben idéz régi (a debreceni Nagytemplom) és mai, digitális elemeket (számítógépes ikonok). A másik alkotásán a színek és a formák elevensége a döntő.
Integráns szemlélettel abban a hitben alkot, hogy a részben mindig kifejeződik az egész.
Meditatív kompozíciókat tett a falra Ujbányai Veronika. A művészetben mindig is jelen volt az élet örömeinek felmutatása, illetve a nehézségek megszépítésének vágya. Ujbányai szintézisre törekszik, ezért egységes képeinek formarendje, az élet nyüzsgése és meghitt pillanatai egyszerre idézhetők fel művei által.
Végvári Tamás Kagyló című munkáján buja izgalmasságot sugall ennek a vízi lénynek az ábrázolása. Kompozícióján egymást ellenpontozó és kiegészítő, taszító és vonzó színfoltok közelednek és távolodnak egymástól.
A fény játszik központi szerepet Vizúr János képein.
Reflektorok fénypászmáira emlékeztet Színház című képe, amelyen a figurák sejtelmesen tűnnek elő a fátyolos háttérből. Színei a fény és a sötétség között alakulnak, esnek szét, mozgalmasan egyesülnek és dinamikusan mozognak a képfelületen.
A csoport tagjainak döntő többsége tehát az ikon szónak nem a szakrális értelmére, hanem az általánosabb ’kép’ jelentésére fókuszál. Az Ikon Csoport már több alkalommal szervezett egész napos társművészeti rendezvényt Szentendrén, a Bükkös patak partján: a szervezők zenével, irodalommal és szabadtéri tárlattal hívogatták a művészet barátait. Friss kiállításuk augusztus végéig látogatható, ezúttal zárt térben.
Az Ikon Csoport kiállítása a budapesti Próféta Galériában 2021. augusztus 31-ig tekinthető meg.
A borítóképen Ries Zoltán Kiűzettetés című 2021-es műve látható (elektro. n. grafika, nyomat, 548 x 79 cm).
