Idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete, vagyis a GADE, mely 2000. október 22-én alakult meg a debreceni Incognito Club nevű sörözőben. A kerek évfordulóról, a készülő kiadványról és az ősszel megnyíló két kiállításról az egyesület elnökével, a nemrég Mednyánszky László-díjjal kitüntetett Tamus István grafikusművésszel beszélgettünk.
Olyan neves művészek a GADE alapító tagjai, mint Fátyol Zoltán, Fehér Csaba, Józsa János, László Ákos, Lukács Gábor, B. Orosz István és Török Anikó. Tiszteletbeli elnöknek Szilágyi Imrét, tényleges elnöknek Tamus Istvánt, alelnöknek – az azóta elhunyt – Burai Istvánt, titkári teendők elvégzésére pedig László Jánost választották meg. Az egyesület névadója és korelnöke Várkonyi Károly grafikusművész volt, aki korábban a GADE elődjének tekinthető, 1935. október 29-én alapított Ajtósi Dürer Céhnek is tagja lehetett.
KULTer.hu: Hagyománnyá vált, hogy az egyesület ötévente katalógussal jelentkezik, ami nemcsak az egyesület tagjait és alkotásait mutatja be, de tanulmányok, életképek is megtalálhatók benne. Hogyan fog kinézni a húszéves évfordulóra készülő, negyedik képes album?
Minden tekintetben különleges lesz a jubileumi katalógusunk, amin az utolsó simításokat végezzük, hamarosan el is készül. A könyvben szereplő tanulmány szerzője Áfra János költő, művészeti író, szerkesztő. Írásának témája az alkalomhoz méltóan páratlan, hiszen ez egy művelődéstörténeti, áttekintő esszé a rajz és a grafika történetéről, mely Nyomot hagyni – mi végre? címmel jelenik meg a katalógusban.
Negyedik albumunk arculata a letisztultság, az elegancia jegyében készül.
Borítószínnek a szürkét választottuk, amelyről természetesen nem hiányozhat az egyesület logója sem, amihez az elmúlt húsz évben nem nyúltunk, végig egységes maradt. Fontos megjegyezni, hogy egy nemzetközi kiadványról beszélünk, helyet kap benne egy angol nyelvű címlista és rezümé is. Minden művésznek négy oldal jut a katalógusban, ahol nemcsak alkotásait, hanem saját magát, ars poeticáját is bemutathatja. A könyvben a japán–magyar művészeti kapcsolatok is megjelennek, melyet még Pinczés István rendező kezdeményezett, és a GADE ezt a hagyományt azóta is ápolja. Természetesen az egyesület életéből vett pillanatképek is megtalálhatók lesznek a kiadványban, így az érdeklődők teljes betekintést nyerhetnek az egyesület munkájába és mindennapjaiba.
KULTer.hu: Az évforduló alkalmából hol és milyen formában találkozhatunk a GADE művészeinek alkotásaival?
Az egyesület októberben két jubileumi kiállítással is jelentkezik. 2019-ben egy olyan jelentős gyűjteményt hoztunk létre, amely térben és időben egyaránt magába foglalja Debrecenhez és az egyesülethez köthető művészek grafikai munkáit. Mind az egykori rézmetsző diákok, mind a kortárs erdélyi és a japán művészek alkotásai az anyag részét képezik. A gyűjteményt a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében mutatjuk be.
A másik tárlatunk pedig a MODEM-ben kap helyet, ahol az egyesület művészeinek alkotásai tekinthetők meg.
Rendhagyó módon, a művészek most saját projekteken dolgoznak, vagyis kiválasztanak egy témát, mely foglalkoztatja őket, és azt járják körül, mutatják be munkáikon keresztül. Ennek a programnak a Debrecenért, DebrecenArt elnevezést adtuk.
KULTer.hu: Készül a katalógus és a két nagyszabású kiállítás is szervezés alatt áll. Milyen egyéb programok köthetők az évfordulóhoz?
Az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségen átadjuk a harmadik alkalommal megújuló érménket a kiemelkedő támogatóinknak és művészeknek. A kisplasztika Albrecht Dürer portréja, hátoldalán pedig a GADE logója látható. Ezen az eseményen mutatjuk be a negyedik kiadványunkat, több egyesületi tag is jubilálni fog, tehát mindenképpen jeles alkalomról beszélünk.
Szintén az évfordulóhoz köthető egy emléktábla felavatása az Incognito Club falán, ahol húsz évvel ezelőtt megalapítottuk az egyesületet.
Nem feledkezünk meg az elődökről és az egykori alkotótársakról sem: ellátogatunk Várkonyi Károly, Józsa János, Torok Sándor és Burai István sírjához a Köztemetőben, a kiállításon pedig egy-egy munkájukkal emlékezünk rájuk.
KULTer.hu: Debrecenen kívül van még három település, melyeket meg kell említenünk, ha az egyesületről és az elmúlt húsz évről beszélünk. Balatonfüreden és Paloznakon működik a GADE saját alkotótábora, illetve közel negyedszázada Derecskén a Hajdú-Bihari Grafikai Művésztelep, ahol a résztvevő művészek többsége GADE-tag. A négy település kapcsolódási pontja a közös értékrend, az azonos kulturális örökség, ami kiindulópontja volt e városok együttműködésének.
Balatonfüreden tizenkét évig működött az egyesület művésztelepe, ami három éve költözött át Paloznak településére.
Így összesen már tizenöt éve van saját telepünk, ahova a debreceni művészek mellett minden évben ellátogatnak a japán alkotók is. Az alkotótáborban nyaranta eltöltött napokba a GADE katalógusának pillanatképei engednek betekintést.
KULTer.hu: Hogyan emlékszel vissza arra a napra, amikor művésztársaiddal megalapítottátok az egyesületet?
Délelőtt találkoztunk a már emlegetett Incognito Club nevű sörözőben. Velünk volt Várkonyi Károly grafikusművész, aki korábban a GADE elődjének tekintett Ajtósi Dürer Céh munkájában vett részt. Ő javasolta a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete Debrecen elnevezést, mivel a Dürer név korábban jól működött, ezzel a névadással pedig továbbvittük, megőriztük a hagyományt, az elődök munkáját. Eredetileg Vadász Endre képíróról neveztük volna el a szerveződést, de Várkonyi Károly javaslatára végül változtattunk az elképzelésünkön.
A GADE mozaikszó Éles Csaba egyesületi tagtól, esztétától származik.
Mivel az elnevezésben szerepel településünk neve, ezért Debrecen Város Közgyűlésével is engedélyeztetni kellett a névhasználatot az egyesületi törvény rendelkezései szerint. Így született meg a 21. század első jelentős helyi grafikai tömörülésének hivatalos neve.
KULTer.hu: 2016-tól a Belvárosi Alkotóműhely (BAM) működik a GADE műtermeként. Ide akkor is érdemes ellátogatni, ha nemcsak befogadói szeretnénk lenni a művészetnek, de aktív alkotói is. Milyen programok és lehetőségek várják az érkezőket?
A Belvárosi Alkotóműhely bárki számára elérhetővé teszi a képző- és fotóművészetet. Itt működik a GADE-rajziskola, ahol tehetséggondozás zajlik. Lehetőség van felvételi felkészítésre, konzultációra egyaránt.
Mi az egyesület keretein belül egyforma fontossággal kezeljük a hagyományos és számítógépes grafikát, ezt a szemléletmódot pedig a rajziskolába is szeretnénk átemelni,
vagyis lehetőség lenne a tradicionális és az alkalmazott grafika elsajátítására egyaránt. Nyaranta táborokat szoktunk tartani a BAM-ban fiataloknak, illetve az udvaron most parkosítás zajlik, hogy a jövőben a szabadban is lehessen alkotni, foglalkozásokat tartani. Itt szeretnénk megvalósítani az Atelier – Beszélgetés a művésszel című programsorozatunkat, melynek keretein belül bepillantást nyerhetünk az alkotók műhelyébe, és megismerhetjük munkamódszereiket. Ezt a későbbiekben kiterjesztenénk más műfajok – mint a zene vagy az irodalom – képviselői számára is.
KULTer.hu: 2020. augusztus 20-án rangos elismerésben részesültél, amihez ezúton szeretnék gratulálni a szerkesztőség nevében is. Mednyánszky László-díjat kaptál kiemelkedő képzőművészeti tevékenységed, több évtizedes alkotóművészi, valamint pedagógusi munkásságod, a szakmabeliek összefogása, a jelentős alkotók méltó gondozása elismeréséül. Elárulnád, mit jelent számodra ez a díj?
A Mednyánszky László-díj számomra hatalmas boldogság és egyben elégtétel is, hiszen annak idején korán elvesztett édesapám hivatása alapján gyermekkoromban katona szerettem volna lenni. Ez nem sikerült, így választottam szintén édesapám példáján felbuzdulva – egyetlen emlékként egy rajzeredményét dicsérő oklevél maradt fenn utána – a rajztanári, majd képzőművészi pályát, amit ma is művelek.
A díjat elsősorban a honvéd művésztelepeken résztvevő hivatásos katonák képzőművészeti, főleg grafikai oktatásáért, fejlesztéséért ítélték nekem,
de teljes eddigi pályám összegzése is egyben. Nagyon hálás vagyok ezért a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár szervezetének, ezen belül is a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ munkatársainak, közvetlen kollégáimnak és segítőimnek a művésztelepi munkában. És természetesen a Honvédelmi Minisztériumnak, a miniszter úrnak, akitől a díjat átvettem, de meg kell említenem, hogy tanárkollégáim és a tanítványok, na meg a szervezési és egyéb háttér nélkül nem lehettem volna díjazott.
KULTer.hu: Végül pedig megosztanád velünk, hogy saját művészeti praxisodban mi az, ami aktuálisan foglalkoztat, amin éppen dolgozol?
Jelenleg egy számomra igen kedves és személyemet mélyen érintő grafikai projekten dolgozom a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészetek Kollégiumának pályázati támogatásával, melynek címe: In memoriam Borbély Szilárd. Tragikusan hirtelen és korán veszítettük el napjaink egyik legnagyobb irodalmi tehetségét, a sikeres költő-író Borbély Szilárdot, akivel kibontakozóban lévő barátságunk tört így ketté.
Egy 10-15 darabból álló színes linómetszet-sorozatot készítek jövő év tavaszáig,
amiben szeretném megörökíteni mindazt, amit Szilárd személyisége és művészete jelent nekem. Ha sikerül megvalósítani terveimet, akkor egy kiállítás keretében mutatnám be az elkészült műveket, így állítva emléket barátságunknak, művészeti kapcsolatunknak.
A másik aktuális projekt a már említett jubileumi GADE-rendezvénysorozat, ami tökéletesen mutatja, hogy én mindig közösségben gondolkodom, közösségben létezem.
A fotókat Áfra János készítette.
