Ahogy minden évben, úgy most is lehetne azzal kezdeni ezt az összeállítást, hogy 2021-ben sem lehetett okunk panaszra a gyerek- és ifjúsági könyveket illetően, hiszen gazdag, igényes és változatos megjelenések örvendeztették meg a közönséget. Ha így kezdeném, igaz lenne. Ahogy az is, hogy a hatalmas választékban könnyű elveszni, jelen toplista tehát ehhez szeretne segítséget, támpontokat nyújtani, miközben felhívja a figyelmet az elmúlt év kiemelkedő alkotásaira.
Szintén közhelyként lehetne írni, hogy számos kiváló munka szükségszerűen kimarad ebből a válogatásból, így a Márkó bácsi kertje; a Kerek erdő, kerek esztendő; a Matyi tigrissel álmodik; A nap, amikor a nagypapa tönkretette a vízforralót és A boldogságárus című kiadványokra most csak felsorolásszerűen utalok. Azonban talán valóban újdonságot jelent, legalábbis a listán szereplő köteteket végigtekintve úgy látom, hogy egyre több az olyan kiadvány, amely feszegeti vagy elmossa a határt gyerek- és felnőttirodalom között, megkérdőjelezve e kategóriák mibenlétét. Ez pedig érzékelteti a gyerek- és ifjúsági irodalom státuszának változását, elmozdulását az irodalom rendszerén belül. Mintha kezdene másodlagossá válni a gyerek és felnőtt előtag, és a gyerek- és ifjúsági irodalomként emlegetett művek sokkal inkább szemléletet, a világhoz való érdeklődő odafordulás meglétét feltételeznék, mint életkori kategóriát.
+1. Tabu a gyermekirodalomban, szerk. Pusztai Virág, Turcsányi Enikő (Magyar Gyermekirodalmi Intézet)
Noha szakirodalmi munkáról van szó, mégis érdemes megemlíteni az elmúlt év fontos megjelenései között ezt a sok szempontból hiánypótló kötetet. A tanulmányok a 2021-ben ugyanezen a címen megrendezett online konferencia előadásainak írott változatai, amelyek különböző megközelítéseket alkalmaznak.
Irodalmi, pszichológiai és mesepedagógiai szempontok egyaránt megjelennek a szövegekben,
valamint két esettanulmány foglalkozik azzal, hogy az óvodapedagógia szakos hallgatók, valamint a gyakorló pedagógusok hogyan vélekednek a tabutémák gyerekirodalmi jelenlétéről. Sok fontos és elgondolkodtató kérdés merül fel a tanulmányokban, amelyek a szakemberek mellett a laikusok számára is hasznos, érdekes olvasmánnyá teszik a kötetet.
10. Marék Veronika: Boribon karácsonya (Pagony)
A gyerekirodalom nagy klasszikusai közé tartozik Marék Veronika Boribon-sorozata, és töretlenül kedvence a kisgyerekeknek. Tavaly a Boribon karácsonya című résszel bővült a széria, amelyben a mackó és Annipanni lelkesen készülnek a szentestére: sütnek-főznek, csomagolnak, szépen felöltöznek. Boribon azonban bajban van, nem tudja, mit adjon Annipanninak. Közben megérkeznek a vendégek is, várják a csengőszót, de hiába. Hamar kiderül, hogy az angyalnak megsérült a keze, ezért az ünneplő társaságnak kell feldíszíteni a fát – és közben persze Boribonnak is eszébe jut a tökéletes ajándékötlet.
A történet és a képi világ most is nagyszerűen illeszkedik a legkisebbek igényeihez.
Akik eddig lelkesen követték a mackó és Annipanni történeteit, azok most sem fognak csalódni.
9. Dániel András: A kuflik és az Akármi (Pagony)
A kuflikat talán már tényleg senkinek sem kell bemutatni, és nemcsak az olvasóközönség várja lelkesen a sorozat újabb részeit. Tavaly szakmai elismerésként A kuflik és az elveszett folt című kötettel Dániel András elnyerte az Év Gyerekkönyv Írója díjat a 6 év alattiak kategóriájában. 2021-ben két példánnyal is bővült a sorozat, A kuflik és a furcsa árnyék mellett a legfrissebb kötet, A kuflik és az Akármi jelent meg. Az elfogultságot kár lenne tagadnom, mindazonáltal ezzel együtt is ki merem jelenteni, hogy a kuflikat nem lehet megunni. A kuflik és az Akármi hozza a megszokott színvonalat, az abszurd helyzeteket, a fergeteges humort, a nyelvi leleményeket és szójátékokat, na meg a kufliságot.
Ismét két történetet tartalmaz a kötet,
az egyikben Titusz nem tud mihez kezdeni magával, és akármit szívesen csinálna. Ebben siet segítségére Fityirc, aki elviszi egy kiállításra, ahol megtekinthető az Akármi. A kezdetben nem túl szórakoztató Akármiről hamar kiderül, hogy mivel akármi lehet, nem is olyan unalmas. A második mesében a változékony időjárás összezavarja a kuflikat, akik nem tudják eldönteni, hogy milyen évszak van. Ez nem is csoda, hiszen hecctember egykettedike van, ami minden rengetegedik évben csak egyszer fordul elő, éppen ezért nincs neve. A kuflik önként vállalkoznak, hogy nevet találnak az új évszaknak, és jobbnál jobb ötletekkel állnak elő.
8. Szevasz – 25 kortárs novella, szerk. Péczely Dóra, illusztrálta: Szinvai Dániel (Tilos az Á)
A Pagony Tilos az Á kiadója kifejezetten a 12 év felettieket célozza meg kiadványaival, az elmúlt években többek között a Szívlapát és a Lehetnék bárki című antológiákkal. A versválogatások után tavaly egy novellagyűjteménnyel jelentkezett a kiadó, ismét Péczely Dóra szerkesztésében. Ezúttal is kortárs szerzők szövegeit rendezi egybe a kötet, ám a 25 alkotó különböző korosztályokat képvisel, így megszólalásmódjuk, témáik eltérőek.
A kötet tehát remek alkalom lehet a kortárs szerzőkkel való ismerkedésre, továbbvezetheti a fiatal olvasókat egy-egy életmű felé.
Ez nem titkolt szándéka az antológiának, ahogyan az a rendkívül impozáns névsorból is kiderül, a kortárs magyar irodalom meghatározó alakjait vonultatja fel: többek között Tóth Krisztinát, Szabó T. Annát, Grecsó Krisztiánt, Erdős Virágot, Bodor Ádámot vagy Nádasdy Ádámot – a teljesség igénye nélkül. A novella műfaja kifejezetten kedvez annak, hogy ízelítőt adjon az egyes szerzők elbeszélői stílusából, valamint rövidsége is vonzóvá teheti a fiatalabb, a kortárs irodalommal még csak ismerkedő olvasók számára. Egyúttal érdemes megjegyezni, hogy a kötet ugyan ifjúsági irodalomként pozicionálja magát, ám ugyanolyan élvezettel forgathatja minden korosztály. Szinvai Dánielnek köszönhetően a vizuális kialakítás is impozánssá teszi a kiadványt, az illusztrációk izgalmas távlatot adnak a szövegeknek, és erős atmoszférát teremtenek.
7. A varjúherceg – Ismert mesék ismeretlen változatai, szerk. Zalka Csenge Virág, illusztrálta: Herbszt László (Móra)
Igazán üdvözlendő az a tendencia, amely a népmesék esetében megfigyelhető, vagyis hogy színvonalas, gondosan válogatott, a mesetípus „eredeti” létmódját szem előtt tartó gyűjtemények jönnek létre – persze továbbra is számtalan igénytelen kiadvány mellett. Bajzáth Mária és Boldizsár Ildikó kiemelkedő kötetein túl az elmúlt években Zalka Csenge Virágnak köszönhetünk ilyen összeállításokat, aki hivatásos mesemondóként hiteles közvetítője a történeteknek. A Móra Kiadó Népmesék mai gyerekeknek című sorozatában megjelent Ribizli a világ végén című kötete 2020-ban elnyerte az Év Gyerekkönyve Díjat, ennek folytatásaként jelent meg A kalóz királylány, tavaly pedig A varjúherceg.
Ebben a kötetben jól ismert magyar és nemzetközi népmesék szerepelnek, ám nem a megszokott változatban.
Nagyon izgalmasnak és fontosnak tartom, hogy Zalka Csenge így képes megmutatni az újramondás jelentőségét, és azt, hogy a népmeséknél nem kell ragaszkodni a rögzített formához. Mi több, kifejezetten igénylik a mesélő kreativitását, fantáziáját és persze a hallgatósággal való interakciót, ilyen módon sosem válnak unalmassá. Minden történetet egy rövid ismertetés követ, amely többek között bemutatja, hogy az adott változatot hol gyűjtötték, milyen mesetípusba tartozik – a hasznos és érdekes információk mellett érzékeltetve a kötet szakmaiságát. A varázslatos képi világot ezúttal is Herbszt László illusztrációi teremtik meg.
6. Lackfi János: Igaz mese a Mikulásról, illusztrálta: Horváth Ildi (Cerkabella)
Az Igaz mese a karácsonyról után tavaly megjelent az Igaz mese a Mikulásról is, folytatva az előző kötet koncepcióját.
Lackfi János arra vállalkozott, hogy megpróbálja a gyerekek számára érhető és élvezetes módon bemutatni az ünnepek eredeti történetét.
De mi is az eredeti történet, és ki a Mikulás? A mese az aktuális valóságból indul ki, abból, hogy hányféleképpen találkozhatunk a Mikulással (különböző képeken, filmekben, reklámokban, áruházakban, játékok formájában). Ezt követi Szent Miklós életének bemutatása, amely a pontosság és a történeti hűség mellett törekszik a humorra és a gyerekközeliségre. A konkrétumok említésével könnyebb kapcsolódni a történethez. Egyértelmű a tanító szándék, amely a legtöbbször sikeresen elkerüli a túlzott didaxist, és próbálja megmutatni a sokak számára már kiüresedett és felszínes ünnep jelentését. Horváth Ildi rajzai remekül illeszkednek a mese stílusához, egyszerre modernek, izgalmasak és kellően valóságosak is.
5. Olga Tokarczuk: Az elveszett lélek, ford. Kellermann Viktória, illusztrálta: Joanna Concejo (Csirimojó)
A Nobel-díjas Olga Tokarczuk és Joanna Concejo 2017-ben megjelent képeskönyve 2021-ben vált elérhetővé a magyar közönség számára a Csirimojó Kiadó jóvoltából. A kiadó hiánypótló módon elsősorban a cseh, illetve a kelet-közép-európai régió gyerekkönyveit adja ki, rendkívül izgalmas és egyedülálló színfoltja így a magyar gyerekkönyvkiadásnak. Ennek köszönhetően 2020-ban elnyerte az Év Kiadója díjat. Az elveszett lélek című képeskönyv Kellermann Viktória fordításában jutott el a hazai közönséghez, ám képeskönyv lévén alapvetően Joanna Concejo képei hozzák létre a narratívát.
A szöveg és a rajzok egyaránt erősen lírai, melankolikus hangulatot teremtenek.
A képek alapján mindenki a saját történetét alkotja meg, ám a szöveg is orientál, és a címmel összhangban a kiüresedésnek, a lélek elvesztésének, ilyen módon pedig a lelkesedés elmúlásának fájó tapasztalata bomlik ki belőle. Páratlan élmény ezt a könyvet kézbe fogni és belefeledkezni, minden korosztály megtalálhatja benne a maga számára a szépséget.
4. Csepregi János – Dániel András – Kollár Árpád: Nyuca, illusztrálta: Nagy Norbert (Scolar)
A Nyuca egy egészen egyedülálló kötet, ehhez hasonlóval nem nagyon találkozhatunk a magyar könyvpiacon. A nyúlmacskáról szóló bestiárium nem kevesebbre vállalkozik, minthogy teljességre törekedve bemutassa e különleges lényt és minden lehetséges előfordulását. Az egyes fejezetek sorra veszik a természettudományos, történelmi, nyelvészeti, néprajztudományi és gasztronómiai megközelítéseket, majd a nyuca motívummá válását és utóéletét az irodalomban, a nép- és a képzőművészetben – mindig az adott tudományterület nyelvi regiszterének megfelelően.
Ezt egészítik ki Nagy Norbert illusztrációi, amelyek segítenek nyomon követni a nyuca ikonográfiáját és annak változásait.
Egy borzasztóan felszabadult és humoros könyvet alkottak meg a szerzők, amelynek elkészítése azonban komoly felkészülést és jártasságot igényelt, hogy aztán néhol stílusparódiába hajlóan, máskor a képtelensége okán, de mindvégig töretlenül szórakoztató olvasmánya legyen minden korosztálynak.
3. Felhőpárna, szerk. Ayhan Gökhan, illusztrálta: Orosz Annabella (Petőfi Kulturális Ügynökség)
A Versek léten innen és túl alcímet viselő versantológia kifejezetten a halál, az elmúlás, a veszteség, a vigasz és a hit témái köré szerveződik, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megcélozva ezzel.
A kötet vizuális kialakítása önmagában is élmény,
valamint a borító – címmel összhangban lévő – kéksége, könnyedsége, puhasága jelzi, hogy a nehéz témák ellenére nem sötét, nyomasztó szövegekre számíthatunk. És valóban: a versekben rendre érvényesülő gyermeki perspektíva oldja a témákat övező feszültséget, gyakran bájossá, humorossá teszi azokat. Az antológia formailag is változatos, hiszen a klasszikus, kötött formájú szövegek mellett a svéd típusú gyerekversek is megjelennek benne. Minden korosztály számára jó szívvel ajánlom, egész biztosan mindenki talál benne olyan verseket, amelyek közel kerülnek a szívéhez.
2. Tóth Gyula Gábor: Mese a Mindenről, a Semmiről és más furcsa mesék, illusztrálta: Nagy Norbert (Csimota)
Hatalmas élményt és meglepetést jelentett Tóth Gyula Gábor kötete, amelynek elsőként a címe ragadott meg. Az egészen különleges, furcsa, cseppet sem szokványos esti mesék rendkívül humorosak, abszurdak, gyakran a végletekig feszítenek egy-egy helyzetet (pl. Mese a kisfiúról, akit nem hagyott aludni a pizsamája). A végtelen mesébe hajló történeteknek sokszor csak vége szakad, ezzel is felülírva a mesei konvenciókat. A Mese az anyókáról meg a bárányról népmesei felütése és történetvezetése akkor törik meg, amikor a bárány fogja magát, és felfalja az anyóka összes ételét – a fokhagymás csirkecombot, az olívabogyót, a szárított paradicsomot, a füstölt sajtot és a libamájas puliszkát –, majd visszahelyezkedik a szerepébe, az anyóka pedig „Még most is nevet – hacsak azóta abba nem hagyta.” (24.)
Interaktivitásra is lehetőséget adnak a mesék, hiszen mindegyik kérdéssel zárul,
amely a továbbgondolást, a fantáziát, az önálló történetalkotást ösztönzi. A Befejezetlen mese hiányos szerkesztése kifejezetten igényli a kiegészítést, amely a jól ismert népmesei mondatokat hagyja szabadon („Ahogy így vándorolt, egyszer csak egy sűrű, sötét erdőbe ért, ahol szembetalálkozott egy…” [13.]), minden alkalommal más történet létrehozását elősegítve. A szövegek rendkívül önreflexívek és ironikusak, több ponton is görbe tükröt tartanak a szülőknek, például a Manómese. Nagy Norbert illusztrációi még sosem okoztak csalódást, tökéletesen leképezik a mesék abszurd, szürreális világát, önmagukban is élvezhetők.
1. Turi Lilla: Amire emlékszem (Csimota)
A szerző 2019-ben nyerte el az I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál legjobb pályakezdő illusztrátor díját, és többek között Dragomán György Jég, Harcos Bálint A halandzsarablók és Tóbiás Krisztián A mikulás rakétája című kötetének vizuális anyagát készítette el.
Az Amire emlékszem az első önálló könyve, amely egy igazán különleges képeskönyv.
Dinamikus vonalvezetésű, karakteres rajzai az emlékezés, a gyerekkor és az egész életút általános és időtlen tapasztalatát sűrítik magukba, egészen sajátos, a kollektív emlékezetet megmozgató élményt adva így. Minimális szöveget is tartalmaz a könyv, ez teljesen szervesül a képi világgal, többször is felerősíti annak humorát – bár a vizuális anyag annyira erős, hogy szerintem szöveg nélkül is teljesen megállná a helyét. Minden korosztály számára élvezetes és izgalmas lehet ez a kötet, egyúttal örvendetes, hogy egyre bátrabban alkotnak a magyar szerzők-illusztrátorok ebben a műfajban.