„Haza a polcon – karnyújtásnyira”

Kora délután érkeztem meg a Csapó utcai sétálóövezetbe. Aznapi melankolikus hangulatomat csak fokozta a hűvösebb szél és az éppen hazafelé tartó iskolások hangos kacarászása. Minél hidegebb az idő, annál szívesebben ülök le egy jó könyvvel és egy csésze forró teával, így izgatottan vetettem bele magam a forgatagba, és a megnyitóig új címekre vadásztam.

A 92. Debreceni Ünnepi Könyvhetet a Könyvutcában, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár mobilkönyvtára előtt nyitotta meg Pogrányi Péter főszervező, Puskás István Debrecen város alpolgármestere és Garaczi László költő, író, az esemény díszvendége.

Puskás István beszédében saját könyvheti emlékei után a város könyvekhez fűződő viszonyáról beszélt. Kiemelte, a könyvkereskedelem mindig nagy szerepet töltött be Debrecen kulturális és gazdasági életében, hiszen a város ad otthont az Alföldi Nyomdának, melynek jogelődje idén lett négyszázhatvan éves.

Puskás a Könyvhétre mintegy szezonnyitó rendezvényként tekint,

hiszen az elkövetkező időszakban számos irodalmi esemény lesz a városban, többek között a MagdaFeszt, a Debreceni Irodalmi Napok és A szépíró olvas beszélgetéssorozat.

Ezek után Garaczi László az Apostol együttes Okosabban kéne élni című dalának egy részletével köszöntötte a résztvevőket. Az olvasás fontosságáról beszélt, megfogalmazta az olvasó belső világa és az olvasót kívülről szemlélő nézőpontja közötti ellentétet: „az olvasás kívülről bűnösen passzív tevékenység, (…) az olvasó ember haszontalan léhűtő”. Ellenpólusként említette az olvasás alatt átélt intellektuális utazást, a megélt fejlődést, a szereplőkhöz és a történetekhez fűződő titkos, szubjektív viszonyulást, az otthonélményt, amelyet a könyvek adnak az olvasónak: „haza a polcon – karnyújtásnyira.” Szerinte az olvasó ember könnyebben kezeli a konfliktusokat, jobb emberismerő, mindezek mellett pedig szelíd, türelmes és energiatakarékos is.

A Könyvhét első hivatalos programján a Székely Könyvtár mutatkozott be.

Zsidó Ferenc kiadóigazgatóval Szénási Miklós beszélgetett a sorozat száz kötetéről. Zsidó a Székely Könyvtár elsődleges célkitűzéseként a székely irodalom elmúlt négyszáz évi legjelentősebb, legfontosabb alkotásainak egy sorozatba gyűjtését nevezte meg. A válogatás címei között a klasszikusoktól kezdve, mint Benedek Elek vagy éppen Tamási Áron, a székely népi imádságokon át kortárs írók, költők munkáját is megtalálhatjuk. Novemberben megjelenő legújabb kötetük Király László Kék farkasok című regénye lesz. A sorozat ötlete Ferenczes István volt kiadóvezető, Kossuth-díjas magyar író, költő fejéből pattant ki. A koherenciát az írók, költők, esetleg a történetek Székelyföldhöz való kötődésén kívül a könyvek egységes arculata is adja. Zsidó kitért a jövőre is:

a sorozat köteteiből a tervek szerint e-book és hangoskönyv is készül majd.

Az esemény lebonyolításában közreműködtek a Csokonai Színház színészei, Újhelyi Kinga és Vranyecz Artúr.

Az estét a Déri Múzeum patinás dísztermében zártuk, ahol A szépíró olvas irodalmi beszélgetéssorozat első alkalmán Garaczi Lászlóval Vigh Levente irodalomkritikus beszélgetett. A programsorozat elkövetkező alkalmai kéthetente, szerda esténként várják majd az érdeklődőket. A kezdeményezés lényege, hogy a kortárs magyar irodalom alkotóit ne csak íróként, hanem olvasóként is megismerhesse a közönség.

Garaczi meghatározó olvasmányélményei között említette Nádas Péter munkásságát,

illetve kiemelte Sartre Az undor című művét. Bár ő maga ritkán olvas újra könyveket, véleménye szerint érdemes időnként érettebb szemmel is elővenni azokat a nagyobb műveket, amelyeket utoljára kamaszkorában vett kezébe az ember. Beszélt a színház és a drámaírás szeretetéről, a forgatókönyvírásról és a műfordítói tevékenységéről is. Vigh ezek után az irodalmi életbe való belépésről, korai élményeiről, illetve szerinte ígéretes pályakezdő szerzőkről kérdezte az írót. Az esemény dedikálással zárult. A múzeumból kilépve igazi őszies, csípős hideg várt, megfogadtam, másnap kabáttal is készülök.

A csütörtöki napon elsőként Fábián Janka írónő könyvbemutatóján vettem részt. A beszélgetést Papp Csilla vezette, aki Fábián legújabb kisregényéről, a Cholera-naplóról és annak keletkezéséről kérdezte az írónőt. Fábián minden regénye előtt alapos kutatómunkát végez, ez ennél a műnél sem maradt el.

Az 1831-es kolerajárvány történetére véletlenül figyelt fel, azonnal elkezdte érdekelni a téma.

Az írónőt magát is meglepte a többszáz évvel ezelőtti járvány és a mai helyzet közé vonható kísérteties párhuzamok nagy száma. Fábiántól távol áll mind a kisregény, mind a naplóforma, mind az egyes szám első személyű elbeszélő, ám szívesen kísérletezett. A koronavírus időszakában fellendült járványirodalmi trendre és a saját élményeire, gondolataira igyekezett reflektálni a mű születése közben. Fábián elmondása szerint a témával való mélyebb foglalkozás reményt és erőt adott neki, hiszen tudatosult benne, nem vagyunk egyedül, elődeink túléltek már hasonló időszakokat. Fábián beszélt még készülő regényéről, amelyben az első Anna-bál történetét szeretné feldolgozni.

A következő könyvbemutatón Papp Csilla Minden életemben szerettelek című kötetéről beszélgetett Dobos Zitával. A regényben Papp egy olyan férfi történetét meséli el, aki képes visszaemlékezni az előző életeire, és tudatosan azt a lelket keresi, akibe korábban beleszeretett. Meg is találja egy materialista gondolkodású, kétkedő orvosnő személyében. A regényben Papp Csilla egy új oldalát kívánta megmutatni.

A munkásságában eddig is nagy szerepet betöltő szerelmi téma mellett most a spiritualitás is megjelenik.

Meglátásai és az olvasói vélemények alapján képes volt megtalálni az egyensúlyt, óvatosan vonta be a témát az írásába, ám szeretné tartani ezt az irányt, a jövőben több, hasonló témájú könyvet tervez. Dobos Zita az alkotói folyamatról, a munka, a magánélet és az írás közötti balanszírozásról kérdezte az írónőt, majd a Libri pavilonjánál dedikálásra is sor került.

A nap utolsó programját a Partium Ház szervezte. Bemutatkozott a Trianon Múzeum, illetve a tíz kötetből álló sorozatuk.

Dr. Pósán László országgyűlési képviselő, történész és Dr. Vincze Gábor történész beszélgettek a sorozat céljáról és a könyvekről. A válogatásba a korábban betiltott, indexre került könyvek mellett olyan ritkaságok kerültek be, amelyekre családi gyűjteményekben találtak rá. Dr. Vincze Gábor szerint olyan könyveket igyekeztek beválogatni, amelyek a szűkebb szakma számára is ismeretlenek és érdekesek lehetnek.

A kiadványok egytől egyig a trianoni békeszerződést és az azzal járó traumát dolgozzák fel eltérő perspektívákból.

Olvashatjuk a szemtanúk beszámolóit, egy kislány naplóbejegyzéseit, megismerhetünk korabeli, hétköznapi emberi sorsokat, de a sorozatban fellelhetőek történészek munkái is. A kötetekből Újhelyi Kinga és Vranyecz Artúr részleteket olvasott fel, és mire a program a végéhez közeledett, a kabátom is előkerült a táskámból.

Péntekre már kisütött a nap, a mobilkönyvtár előtt vadászni kellett az árnyékosabb helyeket. Rögtön egy időpontban két könyvbemutatóra is sor került,

Dániel András A kuflik és az Akármi című gyermekkönyvéről beszélgetett Lapis-Lovas Anett Csillával az olvasóligetben,

míg a színpadnál Urbán Andrea kérdezte Gurubi Ágnest Szív utca című kötetéről. Gurubi a napra pontosan egy éve bemutatott kötetéhez és a könyvhéthez fűződő viszonyáról, a kötetbemutatóról és az olvasókkal megélt személyes tapasztalatairól mesélt. A Szív utca megírása során nagy hangsúlyt fektetett a levéltári kutatómunkára, a második világháborút hitelesen szerette volna ábrázolni, de semmiféleképpen nem egy dokumentarista, önéletrajzi regényben gondolkozott. Játszik a valós és fiktív eseményekkel, szereplőkkel, nagy szerepet töltenek be a szövegben a szimbólumok és az álomszerű képek.

Gurubi ezután személyes élményeiről beszélt, illetve lányához fűződő viszonya tükrében reflektált a regényre.

Öt órától az olvasóligetben a Fiatal Írók Szövetségének négy elsőkötetes szerzője, Lukács Flóra, Katona Ágota, Juhász Márió és Makáry Sebestyén mutatkozott be. Az eseményt Vigh Levente moderálta. A beszélgetés oldott hangulatban vette kezdetét, a költők az első kérdések után felolvastak pár verset. Lukács Flóra Egy sanghaji hotel teraszán című verseskötetében nagy szerepet tölt be a test tapasztalata, valamint a magyar irodalomban eddig kevéssé reprezentált kínai kultúra. Katona Ágota Kezdetben, mégis vihar című kötetével kapcsolatban a címváltoztatásról, a kultúrához és természethez fűződő viszonyról esett szó. A kötetre többen halálkönyvként reflektálnak, Katona szerint azért, mert igyekezett verseivel megragadni a szépséget a törésben, a traumában. Juhász Márió A konyhában meg Elmore James szól című kötetében mintegy a szövegeket összekötő háttérzajként van jelen a kallódás, valamint az átváltozások és a tudatmódosított állapotok. Makáry Sebestyén Delta című verseskötetében pedig a szerző biológia tanulmányai és a váci fatelepen szerezett tapasztalatai csapódnak le.

A pénteki napot Simon Márton és iamyank zenés estje zárta, és szerencsére nem volt szükség a kabátra, amelyet egyébként is otthon felejtettem. Egy ilyen érdekes programsorozat után még nagyobb reményeket fűzök a hétvégéhez, kíváncsian várom a folytatást.

92. Debreceni Ünnepi Könyvhét, Debrecen, 2021. szeptember 1−3.

A fotókat Szirák Sára készítette.