A húsa fehér
Az ötszög alakú lyukon dobnám be,
persze nem fér.
Elhajtanám, de már
rákapott a szagomra. Sötétben elül.
Csontváz az árok piros vizében,
a hús fehér.
Átölelek egy gyereket egy
csíkos matracon, körülöttünk
görnyedt alakok.
A harkály fúr ilyen szabályos kört
odvas fába, a hozott minták
mindig felülkerekednek.
Egyre erősebb a reszelős hang.
Rágja a darázs a nádtetőt.
Az ócska hintaágyból hallgatom,
nem hessegetem, a sötétben úgyis elül.
Kerülő
Toldozott kerítés,
a rágószalmán három kutya,
a ház eleje érdekli,
az elnyárfátlanodott udvar.
Három percet siet a harangszó,
fájós lábára nehezedik, halmozott
antennák a víztorony tetején
hazavezetik a felszántott részen.
Nem mossa ki az ágyneműt,
valami különlegessel jutalmazza
magát a zöldségpultból.
Kezét a falon húzza,
a távolságok aránya
álmos bizonyosság a sötétben.
Az ébresztőig
számolja a perceket.
Borítókép: Piqsels
