Év elején adta ki új, harmadik albumát a Chalga, amely jelentős fordulópontot hozott a zenekar életébe: a korábbi, akusztikus-folkos-világzenés stílusból a hiphop- és drum’n’bass-ütemekre felhúzott, grúvos popzene felé mozdultak el. A zenekar vezetőjével, Zagyva Tamással a merész stílusváltásról beszélgettünk, és közben kiderült az is, hogy miért bukott volna meg Cseh Tamás Grazban, és mit szól a népzenei közeg a poposabb hangzáshoz.
KULTer.hu: Februárban tartottátok a Fonóban az új lemez bemutatóját. Hogy működtek az új számok élőben?
Ha lehet ilyet mondani, a fonós koncert teljes siker volt, 150 fizető néző és számos szakmai meghívott is volt, illetve sikerült egy olyan promóciót összerakni a zenekar életében először, amelyik igen hatásosnak bizonyult. A számok jól működnek élőben, most játszottuk másodszor-harmadszor őket. Lesz, amin kell egy kicsit változtatni, mert bár a stúdiófelvételeken igyekeztünk az élőhöz legközelebbi verziót rögzíteni, a popzeneibb produceri munkát át kell dolgozni egy igazi élő előadáshoz.
KULTer.hu: Annak idején milyen elképzelésekkel vágtatok bele a zenekarba? A Chalgát is az ezredforduló világzenei robbanása hívta életre?
Nem voltak elképzeléseink, a zenekar mintegy véletlenszerűen indult, az akkori énekesnő szeretett volna pár saját szerzeményt játszani, elhívott engem, én összeszedtem egy zenekart, kicsit meghangszereltem a számokat, majd lassan kezdtem teljes kompozíciókat is írni, amelyek kiszorították az ő számait…
Nyilvánvalóan hatott a világzenei boom,
de annak kevésbé harsány vagy populárisabb zenekarai, mint a Makám vagy a katalán L’Ham de Foc. A zenekar élettörténetén látszik egyébként ez a kezdeti tapogatózás, ma sokkal célirányosabban és gyorsabban tenném meg ezeket a lépéseket, gyakorlatilag útközben tanultam ki a zenekarvezetést mint szakmát.
KULTer.hu: Két lemez fémjelzi ezt az első zenei korszakot, a Sabir (2006) és az Erdő, erdő (2010). Mai fejjel, füllel milyennek halljátok őket?
Szeretem mindkettőt, bár a második lemez egyértelművé tette, hogy
azt a koncepciót, stílust kinőttük.
Én legalábbis nem tudtam újat alkotni már, kicsit elfáradt a keleti ütőhangszerekre (derbuka, bendir), afrikai djembére és jellemzően akusztikus megszólalásra épülő formátum. Ez mind dinamikában, mind dallamvilágban eléggé karakteres, annak minden előnyével és hátrányával. Előnye, hogy olyan dolgokat is el tudunk játszani, amelyeket ütőhangszerekkel nem vagy nem jól; hátránya viszont, hogy kiléptünk egy olyan hangképből, amelynek van egy jellemző közönsége, amelyik idegenkedik a hangos megszólalástól.
KULTer.hu: A Chalga zenéjében sok a bolgár-makedón hatás. Ez iránti vonzódásod honnan fakad?
A vonzódás nem tudom, honnan fakad, nincs egy megfogható dolog vagy időpont, amihez datálni tudnám. De el tudom mondani, miért izgalmas ez a zenei világ: elsősorban valószínűleg a páratlan ütemek miatt. Az angolszász zene 90%-a négynegyed, a többi hatnyolcados-háromnegyedes blues vagy keringő, és van néhány elhanyagolható ezrelék, amelyik kísérletezik páratlanokkal –
holott a páratlan ritmusok kinyitnak egy új zenei dimenziót,
a zenei eszköztár sokkal színesebb lesz. A balkáni dallamvilág már más tészta, ott sokkal válogatósabbak vagyunk, mert nagyon sok az elcsépelt dallam, fordulat.
KULTer.hu: Mi vezetett oda, hogy a 2010-es években pár évre leállt a zenekar?
Az egyértelmű formátum-kifáradás mellett a legfőbb ok, hogy a polgári szakmám okán pár évig Svájcban éltünk a családommal – voltak próbálkozások, hogy beugrógitárossal működjön a zenekar, de ez nem vált be. Amikor visszaemigráltunk, a zenekar pár tagja elkezdett zaklatni, hogy csináljuk mégiscsak, mert jó volt, és kár lenne hagyni, illetve szerintem mindenki érezte, hogy
nem futotta ki magát a zenekar, megérdemelne több ismertséget.
Én azt mondtam, hogy oké, de akkor innentől elektromos gitár, sok popzene, meg dobok lesznek, már amennyire a repertoár engedi. És úgy tűnik, engedi – lassan az összes népdalfeldolgozást kivettük a műsorból, a saját szerzemények dominálnak.
KULTer.hu: „A zenekari stílusváltások rizikósak, esetünkben azonban elkerülhetetlen volt” – mondtad. A Chalga stílusváltása milyen rizikóval járt?
A legfőbb rizikó, hogy aki eddig eljött egy derbukás-népzenés műsorra, az nem fog eljönni az új felállásra, de úgy tűnik, hogy a közönség megmaradt része velünk együtt fejlődött (öregedett?), és nem volt semmiféle probléma ebből. Persze az is lehet, hogy
a stílusváltás belülről nagyobbnak tűnt.
KULTer.hu: A népzenei közegből milyen visszajelzéseket kaptatok az új albumra?
Ahonnan kaptam, ott az volt, hogy hál’istennek kerüljük a népdalfeldogozásokat, ami igaz is.
KULTer.hu: „Ez modern tánczene, de minden idézőjelbe van téve, amit idézőjelbe lehet tenni” – mondtad az album nyitódaláról, az Ezért van az-ról. Miért akartál mindent idézőjelezni?
A rendes, idézőjelek nélküli popzene csak részben zene,
van benne előadói történet, életérzés, azonosulási pont, vizualitás. Az utóbbiakat a zenekar nem képes hozni, vagy nem úgy, hogy abból igazi popzene legyen, de a popzenei-stilisztikai eszközöket össze tudjuk gyúrni a saját zenénkkel, és ebből idézőjeles dolog lett.
KULTer.hu: Természetesebben jön neked, hogy poposabban komponálj?
Pop- és rockzenén nőttem fel, a jazz és a népzene felnőtt fejjel talált meg, bár van pár erdélyi népzenei felvétel, amelyet sokat hallottam gyerekkoromban.
KULTer.hu: A drum’n’bassből és a hiphopból is vettetek át elemeket, ütemeket.
Nagyon szeretem Jojo Mayerst, fiatalkorom meghatározó zenekarai mondjuk a Massive Attack és az US3, de a modern groove-gyárosok közül talán a legfontosabb nekünk Chris Dave, J Dilla, Questlove.
Tőlük mind beloptunk ezt-azt,
de ez főleg a zenekar dobosának, Szegő Dávidnak az érdeme és a tudása. Ezek az előadók egyértelműen nem a mainstream részei, és semmiképp nem a nagyon populáris zene jut eszünkbe róluk.
KULTer.hu: A megújult hangzás egyik jellegzetessége a háromszólamú női ének. Korábban miért nem aknáztátok ki ezt a lehetőséget és most hogyan került ez előtérbe?
Mert hülyék voltunk. (nevet) Ez tényleg ilyen vakfolt, ott volt előttem, előttünk, és hagytuk leesni a földre.
KULTer.hu: Vannak kedvenceid a lemezről?
Ha egyet kellene kiemelni, az Üres ez a ház című dalt mondanám. Ott sikerült olyan szöveget írni, amelyik már elfogadható saját mércém szerint is (ez egy elég kegyetlen mérce). Zeneileg is jól sikerült, több tisztán zenei kedvencem is van a lemezről, de itt a zene-szöveg összhang is működik.
KULTer.hu: Melyek a tisztán zenei kedvenceid?
Az Ébren álmodom szerintem elég jó, de ott nem tetszik a szöveg, a Révészem is eléggé rendben van, a Tudod-e címűben sikerült a legjobban a többszólamú refrén. A Tárva-nyitva című számban sikerült egy olyan refrént írni, amelyik egyszerre van két hangnemben, és mégis működik, sőt jó értelemben megfoghatatlanná teszi.
KULTer.hu: Szeretnétek külföldön is érvényesülni a zenekarral?
Ez nagy feladat, elkezdtük az óvatos lépéseket, első körben a magyar nyelvterületeken. A nem magyar külföld nehezebb téma, de biztatóak a jelek, a lemezünk a World Music Chart Europe 21. helyén nyitott márciusban – ez azt jelenti, hogy működik a dolog szövegértés nélkül is. Anélkül nem sok értelme van, Cseh Tamás például nyilván megbukott volna Grazban vagy Berlinben. Szerencsére most van profi szervezőcsapat, építkezünk, de nem számítunk gyors és elsöprő betörésre.
A zenekari fotókat Ádám Demeter Ádám készítette.
