Afganisztánban a tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele óta nem nyitottak ki a lányok számára a középiskolák, ám van Nyugat-Kabulban 30 diák, akik föld alá vonultak és kiállnak a tanuláshoz való jogukért: heti rendszerességgel olvasókört tartanak.
A Sayed ul-Shuhada Középiskola tanulói
egy ismeretlen helyen találkoznak szombatonként, hogy együtt olvassanak, tanuljanak és a saját szövegeiket írhassák.
Ez a nyolc alapító civil aktivista, köztük kamasz középiskolások válasza arra, hogy a talibán korlátozza a nők tanulási lehetőségeit, a 12 év feletti lányok esetében több tartomány középiskoláinak zárva tartásával, az egyetemista nők számára pedig nemi szegregáció elrendelésével.
A kör egyik első olvasmánya Gabriel Garcia Márquez Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című önéletrajza volt. A Kabuli Egyetemen végzett, 25 éves Khalidyar Payman számára a könyvválasztás példaértékű, mert Márquez félbehagyta tanulmányait, mielőtt sikeres íróvá vált.
A társalapító Tareq Qassemi elmondta:
„Nemzedékünk legélesebb eszű lányai ők; az elméjüknek szüksége van csiszolásra.
Megvilágítjuk számukra az irányt, ők pedig rátalálnak az útra.” Azt is leszögezte, hogy a nők jelentik az ország jövőjét, kell, hogy a saját történetüket maguk írják.
Egy másik tag, a 16 éves Razia az iskola épületét ért egy évvel ezelőtti bombatámadás óta várta, hogy visszamehessen tanulni, azokért a lányokért is, akik már nem tehetik ezt meg.
Számára „az olvasás az álmok megvalósításához vezető út”.
A földalatti olvasókör által vállalt veszély közvetlenségét jelzi az is, hogy a hatalomátvétel óta a nők jogaiért tüntetőket letartóztatták.
Forrás: LitHub és Al Jazeera, képek: Pexels
