A Kúria januárban utalta vissza az úgynevezett Esterházy-kincsek ügyét másodfokra. Az eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban ismét a magyar állam tulajdonjogáról hozott kedvező döntést a magánalapítvány közleménye szerint.
A közlemény felidézi, hogy a Kúria 2022. január 19-én hozott végzésében úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia a pert. Az akkori döntés indokolása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, súlyosan okszerűtlen volt, és a logika szabályainak sem felelt meg. A Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete ennek ellenére lényegében az eredeti döntését hozta meg ismét, annak korábbi hibás indokolásával, és újra elutasította a felperes Esterházy Privatstiftung keresetét a magánalapítvány tulajdonjogának elismerésére,
„kimondva a műkincsegyüttesre a magyar állam tulajdonszerzését a kommunista államosítási szabályok alapján” – fogalmaz a közlemény.
Czigány Balázs, az Esterházy Privatstiftung igazgatóhelyettese elmondta: „Csalódottak vagyunk a döntés miatt. A Kúria határozata és indoklása után nem erre számítottunk. Az ítélet nem vette figyelembe a Kúria korábbi, kötelező érvényű instrukcióit, lényegében elismételte a korábban már logikátlanság és okszerűtlenség miatt elutasított határozatot. Nem adjuk fel a küzdelmünket, ezért ismét felülvizsgálati kérelemmel fordulunk a Kúriához. Minden hazai és nemzetközi fórumot készek vagyunk igénybe venni igazunk érvényesítésére.” Hozzátette:
„Az Esterházy Privatstiftung továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal.”
Czigány Balázs hangsúlyozta, hogy
a magánalapítványnak sem szándéka, sem lehetősége nincs a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen védettséget élveznek,
magyarországi kötődésük elvitathatatlan. Az országból történő elmozdításuk ellentétes volna V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával, akik az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezték a gyűjteményt, melynek egy részét a fertődi kastélyba szállították át, a másik részéből az Iparművészeti időszaki kiállítást rendezett idén.
A közlemény szerint átfogó megállapodásra törekszenek a magyar állammal, amelynek része lehet Budapesten az Esterházy Művészeti Központ megalapítása is.
A magánalapítvány „2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el, hogy
a Tanácsköztársaság idején addigi állandó őrzési helyéről elhurcolt és a fraknói várban maradt műtárgyak
művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá ismerje el a Magánalapítvány tulajdonjogát az előbbiekre nézve” – fogalmaz az alapítvány. Álláspontjuk szerint az V. Esterházy Pál herceg által 1923-ban az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest a második világháborút követően, 1949-ben jogi okok miatt nem vette, nem vehette tulajdonba a magyar állam, noha azok ténylegesen közgyűjteményi őrizetben maradtak a mai napig.
Ezért éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. kormányrendelet (restitúciós rendelet) kínálta lehetőséggel, amelynek épp az volt a célja, hogy rendezze a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak tulajdonjogi helyzetét. A közigazgatási eljárás végén a Miniszterelnökség azonban nem tartotta megalapozottnak a restitúciós igényt. Ezért indult el egymással párhuzamosan a restitúciós eljárásban született döntést megtámadó közigazgatási per, illetve a tulajdonjog tisztázására irányuló polgári per. Előbbi még folyamatban van, az utóbbiban hozott újabb döntést a Fővárosi Ítélőtábla.
A borítóképen a kismartoni Esterházy-kastély látható, fotó: Andreas Hafenscher
