„Azt hittem, a rock’n’roll arról szól, hogy nincsenek normák és csak tolod a gázt, és ráeszméltem arra, hogy ez nem így van” – mondja Mihályi Dávid, a Meg Egy Cukorka basszusgitárosa. A zenekar tagjai meséltek a szövegek születéséről, a kiégésről, és arról is, hogy mi várható tőlük október 28-án az Akvárium Klub színpadán.
KULTer.hu: Jelenleg hány tagja van a zenekarnak?
Hárs Barna: Eredetileg ketten voltunk, de most már Toni is a farkasfalka részévé vált. Korábban is léteztünk háromfős zenekarként, de hamar kiderült, hogy akkor is csak ketten voltunk.
Mihályi Dávid: Túlzás, hogy hamar, talán az első koncert után derült ki számunkra is.
KULTer.hu: Milyen érzés az állandóság? Biztonságot ad?
Hárs Barna: Nekem elég nagy biztonságot ad, mi soha nem akartunk ketten lenni. Hosszú folyamat eredménye, hogy kialakult ez a felállás. Nem tudom, másoknál hogy működik ez, de szerintem ritkán fordul elő, hogy csak úgy összejön három ember és abból megszületik egy együttes.
Ez a folyamat inkább olyan, mint egy párkapcsolat,
ahol nem az első alkalommal döntitek el, hogy ti egy pár lesztek, hanem elkezdtek együttműködni és majd idővel alakultok. Ez az állandóságérzés nekem Toni óta van, ha előtte is érezhettem, akkor azért lehetett, mert naiv vagyok.
Mihályi Dávid: Nem csak a dobos személye adhat állandóságot, de tény, hogy amíg nem Toni volt a dobosunk, addig a bizonytalanság általános volt. A lényeg az, hogy az egészet komolyan kell venni, egymásra kell hangolódni és megbízható embereket találni.
KULTer.hu: Toni, neked milyen érzés a zenekar dobosának lenni? Mikortól érezted, hogy a Meg Egy Cukorka tagja vagy?
Faragó-Kádár Antal: A KERESEM (2021) lemez felvételétől, mivel azon végig én dobolok. Előtte úgy voltam, hogy nézzük meg, mi lesz belőle, mivel az előző zenekaromnak, a Marble Mistnek a Covid alatt lett vége. Négy év után jelentkeztek gondok a zenekar életében, amiknek sokkal hamarabb elő kellett volna jönniük. Itt a srácokkal pont az volt a jó, hogy már haverkodtunk azelőtt is, hogy csatlakoztam volna, ezért tudtam, hogy kit keresnek.
Körülbelül egy év után éreztem, hogy befogadtak.
A közös munkában addig is nagyon jól éreztem magam, utána viszont a gátak is leomlottak. A párkapcsolat tényleg egy jó hasonlat. Voltam már korábban is állandó közegben, de minden kapcsolat más, lehet toxikus és nagyon jó is. Itt egy támogató közeget találtam, ahol önmagam lehetek.
KULTer.hu: Milyen a ti közegetek?
Hárs Barna: Az alázat nagyon fontos tényező. Nem feltétlenül ugyanabból a zenei világból jövünk, de mindenképp ugyanazokat az érzéseket keressük a zenélésben. Az őszinteség, hogy olyan emberek előtt lehetsz önmagad, akiknek bármit elmondhatsz. A mi zenekarunk egy olyan közeg, ahol gátlások nélkül tudunk kommunikálni, és
nem szorongunk egymás előtt.
Mihályi Dávid: Amennyire hasonlítunk bizonyos dolgokban, annyi mindenben különbözünk is, és mások az erényeink. Valamiben átfedik egymást, és van, amiben nem.
KULTer.hu: Mennyire van demokrácia a zenekarban? Hogy születnek a dalok?
Hárs Barna: Szerintem
egy zenekarban nem működik a demokrácia,
ami nem feltétlenül baj. Ha egy zenekar nem demokratikus, az nem azt jelenti, hogy önkényesen vezetik vagy diktatórikus jegyek jellemzik, hanem szimplán azt, hogy van egy vezetője, aki kijelöli az irányt. A dalírás pedig egy intim dolog, ami azért működik jól, mert személyes. Ha ezt kihagyjuk belőle, akkor megfosztjuk a dalt a saját személyiségétől, és elveszti valódi célját.
KULTer.hu: Ha jól értem, akkor Barna a zenekar vezetője?
Mihályi Dávid: Mindenképpen ő ad egy irányt a racionalitás határain belül, de ez nem jelenti azt, hogy ha nekünk valami nem tetszik, akkor ne szólnánk bele. Olyan szinten demokrácia van nálunk, hogy mindig mindent megbeszélünk, és szinte mindig egy véleményen vagyunk a zenében is. Ritkán fordul elő, hogy belejavítok a szövegbe, leginkább egymás ötleteihez adjuk a sajátunkat.
Faragó-Kádár Antal: Nálunk azért nincs konfliktus, mert
ha máshogy zenésítenénk meg egy dalt, az nem csap át egoharcba,
hogy csak azért is a saját igazam győzzön. Itt mindenki a dalért van. Ez kívülről szubjektív dolognak tűnhet, de objektíven meg lehet állapítani, hogyan öltöztetjük az adott dalt.
KULTer.hu: Hogyan visztek bele a hazai és nemzetközi helyzetből gondolatokat a zenétekbe?
Hárs Barna: Tudatosan sehogy. Nem úgy írunk dalszövegeket, hogy előveszünk egy témát, és ahhoz legyártjuk a szöveget. A szövegek teljesen kiszámíthatatlan pillanatokban jönnek, és mindig arról szólnak, ami éppen bennünk van. Szívesen írnék dalokat éppen fontos és aktuális témákról, de ha magától nem jön, akkor nem erőltetem.
Szentebb dolog ez annál, hogy akarjunk tőle valamit.
A mi szövegeink olyan problémákkal foglalkoznak, amiben az emberiség az elmúlt kétezer évben nem változott, és szinte biztos, hogy nem is fog.
Mihályi Dávid: A szövegek nagy része univerzális, nem egy adott trendhez illeszkedik. Ezek a szövegek ugyanúgy aktuálisak lesznek tíz év múlva is, mint tíz évvel ezelőtt.
KULTer.hu: A biztonság vagy a szabadság fontosabb egy alkotás esetében, legyen az videoklip vagy új dal?
Hárs Barna: A dalszerzés során maximálisan a szabadság a fontos, nekem a biztonság nem egy érdekes tényező. Viszonylag könnyű dolgom van, mivel sosem voltak bennem olyasfajta érzések, amelyek avantgárd irányba vitték volna el a zenénket,
sosem féltem, hogy amit csinálunk, az ne tetszene senkinek.
Bennem ez a kérdés még nem nagyon merült fel, mivel sosem éreztem magam ennyire jól és szabadon, mint a zenekarban.
Faragó-Kádár Antal: Nem muszáj választani a kettő közül, szerintem nem ellentétei egymásnak.
Mihályi Dávid: Nem mindegy, honnan nézed. Van egy olyan aspektus, amikor a kettő kéz a kézben jár, van, amikor a dalírás adja a legnagyobb szabadságot, de egy zenekar életben tartásához szükség van biztonságra. Én azért akartam egy rockzenekart, hogy szabad és őszinte legyek, de jelenleg csak zeneileg mondhatom el ezeket magamról. Most már figyelnem kell arra, hogy ha elmegyek valahova, hogyan lépem át azt a bizonyos küszöböt.
Hárs Barna: Ha egy zenekar tagja vagy, figyelnek rád, onnantól bármi kirívót csinálsz, annak híre megy, a hétköznapi szabadság eltűnik. A felelősségvállalás felemészti.
KULTer.hu: Ebből kiindulva voltatok már kiégve?
Mihályi Dávid: Igen. Én azt hittem, hogy a rock’n’roll arról szól, hogy nincsenek normák és csak tolod a gázt, és ráeszméltem arra, hogy ez nem így van.
Faragó-Kádár Antal: Ritkán lehet teljesen őszinte az ember. Vagy lehet, de annak utána megvannak a következményei.
KULTer.hu: Fontos számotokra, hogy a zenétekkel ápoljátok a magyar kultúrát?
Hárs Barna: Van bennünk igényesség magunkkal szemben, amikor a dalokat létrehozzuk, de sosem volt tudatos, hogy ezekkel a dalokkal a magyar kulturális életben bármit is megváltoztassuk. Nagyon beképzeltnek kellene lennünk, ha azt gondolnánk, hogy majd mi megmutatjuk, hogyan beszél, aki jól műveli a nyelvet. Viszont küzdünk azért, van bennünk egy olyasfajta küzdés, hogy a zenekart beemeljük a köztudatba, ami által a kulturális életen is változtatunk.
Mihályi Dávid: Fontos, hogy olyan zenét játsszunk, ami rákérdez dolgokra, és hogy legyenek olyan produktumok, amelyek elindítják a gondolkodást. Nekem sokat adtak gyerekkoromban bizonyos dalszövegek, és szeretném ezt visszaadni másoknak.
KULTer.hu: Van kedvenc sorotok a dalaitokból?
Faragó-Kádár Antal: „De átlátok már rajtad, te sem vagy az a tiszta lélek, de ha szeretnél, cseszd meg, én szeretnélek”
Hárs Barna: „Ölelj át és hazudd a szemembe, hogy a világ nem vált ennyire polcról levehetővé”
Mihályi Dávid: „Mindig, mikor a buszon fejtem a világot / Ablaka képzelt szobánk, ahol csak a por a gond / Meg a szétdobált szennyes ruhák.”
KULTer.hu: Mi számotokra az álomkoncerthelyszín?
Hárs Barna: Pécsett a Szabadkikötő, de az A38 szelleme is nagyon közel áll hozzám.
Faragó-Kádár Antal: Csinálnék egy nagyon jó házibulit, ami hasonlítana az amerikai filmekben elképzeltekre. De erre a kérdésre minden alkalommal mást válaszolok.
Mihályi Dávid: Ahol legelőször játszottunk, a Művész mozi melletti hely Budapesten. Azt a napot szívesen átélném újra. De olyan helyeken is szívesen zenélnék, amiknek van lelkük.
KULTer.hu: Október 28-án egy karnevállal ünnepeltek az Akváriumban. Kik lesznek még ott rajtatok kívül?
Hárs Barna: Rajtunk kívül még két zenekar lép fel, a 4Bards és a kisbetűs ünnepnapok. Nem akartunk egy basic halloweeni bulit csinálni,
inkább egy amerikai stílusú bált képzeltünk el.
Másfajta koncert lesz, mint az eddigiek, szeretnénk egy olyan bulit csinálni, ahol mindenki sminkben van, ha ehhez a közönség is csatlakozik, annál emlékezetesebb lesz.
A fotókat Göndör Dániel készítette.
