Hámori Dávid neve bizonyára sok zenekedvelőnek ismerős. Ő dobol a Fish!-ben és a Golcondában, de az internet népének Mezítlábas Dobosként is ismerősen csenghet jobbnál-jobb kreatív videóival. Dáci most új fába vágta a fejszéjét, és Többet a mélyből címen podcastet indított, melyben zenészekkel és zeneipari szereplőkkel beszélget a mentális egészségükről és ennek fontosságáról. Külföldön már egyre többet beszélnek erről a témáról, itthon azonban még van hova fejlődni, amihez remélhetőleg ez a podcast is hozzájárul.
KULTer.hu: Sok dologgal foglalkozol egyszerre. Honnan jött az ötlet, hogy ezek mellett belekezdj még egy podcastbe is?
Valahol ott indult az egész, hogy 2019-ben kicsit kiégtem a Spotify okozta zenei kínálatban. Azt vettem észre, hogy nem is hallgatom a zenét, csak szól, és ez nagyon zavart. Aztán felfedeztem a podcast-funkciót, és teljesen rápörögtem, hogy kutyasétáltatás közben is tudok edukálódni bármilyen témában. Ez hamar odáig eszkalálódott, hogy én is szeretném megszólaltatni a saját zenei szférámat, hiszen beszélgetni imádok, érdekes emberekkel vagyok körülvéve, és ez elsőre elégnek tűnt. El is kezdtem a covid legelején Beats podcast néven, ami másfél epizódot élt meg. Egyszerűen elvesztettem a lelkesedésemet attól, hogy minden sarkon podcastek jelentek meg, amiket nálam sokkal jobban csináltak meg, és
nem akartam n+1. tartalmat kínálni.
Aztán 2021-ben minden eddiginél súlyosabb formában visszatért a depresszióm, tehát a napjaim egy részét a mentális hogyanlétem fejtegetésével töltöttem, és ezzel nagyjából egy időben megjelent az NKA/Hangfoglaló podcastekre kiírt pályázata, és jött az ötlet, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki szenved ebben a miliőben, ezért mennyire edukatív és motiváló lenne, ha beszélgetnénk erről nyilvánosan. Egy barátom segítségével beadtuk a pályázatot, ami szerencsére nyert, és ez megadta a végső lökést.
KULTer.hu: Az utóbbi időben tényleg eléggé megszaporodott a podcastek száma. Úgy érzed, a tiéd hiánypótló lehet?
Pontosan emiatt hagytam abba a Beatset, mert nem éreztem, hogy olyat kínálnék, amit máshol nem kaphatna meg a hallgató (jobban). A Többet a mélyből esetén viszont úgy érzem, olyan témákat feszegetek, amikről máshol nem beszélnek a művészeti szférában. Vannak pszichológiával kapcsolatos podcastek, de azoknak nem a szórakoztatóiparban dolgozók a célközönsége. Vannak zenei podcastek, de a fő fókusz nem a mentális higiénia. Emellett a művészeti szférának abszolút sajátja a depresszió, hiszen (sokszor negatív) érzelmekkel dolgozik a szerző/előadó.
Bizarr módon mégis stigmák övezik,
ha valaki „szarul van, pedig megvan mindene”. Ezt a tévhitet szeretném leépíteni a beszélgetésekkel és biztatni mindenkit, hogy lehet segítséget kérni. Ezeknek az egyvelege miatt érzem azt, hogy hiánypótló, amit létrehozunk a beszélgetőpartnereimmel.
KULTer.hu: Említetted a depressziódat. Előtte is érdekelt már a mentális higiénia témája?
Jövőre lesz tizedik éve, hogy az első terapeutámhoz elkerültem, akit azért kerestem fel, mert
rettenetesen szorongtam, leginkább olyan emberek közelében, akiket tiszteltem.
Tudtam, hogy ez hátráltatni fog a céljaim elérésében, és 23 évesen végiggondoltam, miken mentem keresztül, és szerény pszichológiai „ismereteim” (hallgattam két félévig a főiskolán és rengeteg könyvet olvastam) alapján azt gondoltam, nem sok esélyem van egészséges felnőttnek lenni, ha ezeket nem dolgozom fel alaposabban. Szóval, ha nem is folyamatosan, de nagyjából 10 éve járok különböző terápiákra, ami azt jelenti, hogy az életem harmadát töltöttem ezzel, ezért ez már valahogy az identitásom része.
KULTer.hu: A mentális hogylétünkről nem mindig egyszerű beszélni. Mennyire könnyen nyílnak meg a beszélgetőpartnereid ebben az intim témában?
Eddig négy epizódot vettem fel, és nagyon változó. Az első epizódot Bánkuti Danival rögzítettem, és azért nem vele indítottam a podcastet, mert ugyan benne megvolt a nyitottság, bennem viszont nem volt meg a bátorság a fontos kérdések feltételéhez. Izgultam. Ezzel nem könnyű szembenézni, de tanulom, hogy elfogadjam azokat a helyzeteket, amik „nem sikerülnek”.
Áron Andrissal viszont én is komfortosabb voltam,
mert ismertük valamennyire egymást és több helyen megnyilvánult már a terápiájáról, ezért bátrabban kérdeztem tőle. Deepy maga keresett meg, mikor látta az egyik videómban, hogy lesz a podcast, és mondta, hogy szívesen beszélne magáról, mert neki nagyon fontos ez a téma. Ez is rengeteget segített. Az év utolsó epizódjában pedig Szendrői Csabi volt a vendégem, akivel már eggyel „rutinosabb” voltam, és úgy érzem, az egy természetesebb hangulatú beszélgetés lett, miközben megvalósult a Többet a mélyből célkitűzése. Hogy ki mennyire nyílik meg, az rajtam is múlik. Igyekszem a teljes figyelmemet ilyenkor a másiknak adni, és ezzel megteremteni a biztonságot.
KULTer.hu: Említetted Deepy-t, aki maga keresett meg, de a többieket hogyan választottad ki?
Írtam egy listát és abból csemegéztem. Elsőre ráírtam három emberre, és mind igent mondott. Ezúton is köszönet érte. Emellett vannak, akik azóta jelezték, hogy szívesen beszélgetnének ők is, ami egyrészt nagyon megtisztelő, másrészt elképesztően jó visszajelzés számomra, ha valaki önszántából a nevét és a belső világát adja a „misszióhoz”. Ez segít elhinni, hogy értéket hozok létre, de fontos, hogy ez nem rólam szól, hanem a témáról, ami túlmutat a résztvevőin.
KULTer.hu: Ha nem nagy titok, elárulod, kikre számíthatunk a továbbiakban még vendégként?
Azért nem szeretném, mert velük még nem készült el a beszélgetés, de zajlanak az egyeztetések. Annyit mondhatok, hogy
lesz pszichológus a könnyűzenei szférából,
lesz zeneipari háttérmelós, valamint felkapott és kevésbé ismert zenészek. BANG, ez most úgy hangzik, mint egy ócska late-night show felkonf.
KULTer.hu: Mostanában egyre gyakoribb téma a mentális egészség a zeneiparban, sztárok erre hivatkozva mondanak le turnékat. Mit gondolsz, hol tart jelenleg az erről szóló diskurzus? Miben lehetne még esetleg fejlődni?
Az utóbbi években a nemzetközi szintér rengeteget lépett előre ebben. Avicii halála például tökéletesen rámutatott arra, hogy egy menedzsment milyen szinten képes kizsigerelni az előadóit, és ez hova vezethet. Azt gondolom, ennek okán a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fognak fordítani erre rendszerszinten. Ha a puszta financiális okokat nézzük: hiába jövedelmező, ha az adott előadó napi három bulit lenyom, a matek rosszul fog kijönni az év végén, ha abba belehal. Tudom, hogy ez kapitalista megközelítése a problémának, de ebben élünk és ezen keresztül tanul az ipar. Ez tragikus önmagában, de ez is csak eggyel jobban rámutat a probléma lényegére.
A közönség empátiája egy picit nehezebb dió,
de látok benne pozitív elmozdulást, ami nagyban köszönhető annak, hogy ez már nem tabu. A Többet a mélyből szándéka, hogy egy művész élete, motivációja és fájdalma érthetőbb és átélhetőbb legyen a hallgató számára. Lassú folyamat ez, de a ritka alkalmak egyike, amikor azt gondolom, jó úton járunk össztársadalmi szempontból.
KULTer.hu: Már kijött az első négy epizód, eddig milyenek a visszajelzések?
Meglepően pozitívak. Nem számítottam arra, hogy ekkora érdeklődést fog kiváltani a podcast, arra pedig pláne nem, hogy ennyien írnak majd nekem privátban. Egy apró történetet elmesélnék, ami nagyon megmelengette a szívem. Egy srác teljesen ismeretlenül írt egy privát üzenetet, és anélkül, hogy bármilyen részletet is elárulnék,
őszintén írt arról, hogyan akart véget vetni az életének,
és mik vezették oda. Elsőre nagyon megijedtem, de a levél végén megnyugtatott, hogy a podcastben hallottak biztatták arra, hogy segítséget kérjen, és tudok-e adni kontaktot. Ettől nagyobb motivációt aligha kaphatnék arra, hogy folytassam. Nem beszélve arról, hogy már az út elején megvalósult, amire titkon vágytam. Támogatni és bátorítani azokat, akik segítségre vágynak, de valamiért eddig nem mertek vagy nem tudtak kérni. Nagyon hálás vagyok neki, amiért leírta ezt.
A Többet a mélyből podcast elérhető a YouTube-on, Spotify-on, az Anchor FM-en, és sok más podcastfelületen.
A borítófotót Andrási Ingrid készítette.
