Megjelent Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, a 19–20. század fordulóján virágzó magyar szecessziós építészet rangos alkotópárosának monográfiája. Hogy irodájuk munkásságának feldolgozása mennyire időszerű volt, azt nemcsak a művészettörténészek tudják, de azoknak sem szükséges bizonygatni, akik vártak már akár egyszer is a zöld lámpára a debreceni Piac és Miklós utca kereszteződésénél, a legszebb Bálint és Jámbor-épülettel, a Vármegyeházával szemben.
A Holnap Kiadó Építészet mesterei című sorozatában publikált kötet
végre a teljesség igényével tekinti át Bálint és Jámbor műveit
a szatmárnémeti Pannónia Szállótól az 1900. évi párizsi világkiállításra tervezett magyar pavilonon keresztül a debreceni Vármegyeházáig. Izgalmas ritmust ad az építészpárosról szóló könyvnek, hogy az egy szerzőpáros, Merényi György és Tószegi Zsuzsanna munkája.
„Friss diplomásként alapították meg közös cégüket, amelyben egyedülállóan hosszú ideig, 33 évig dolgoztak együtt. A közös irodát fenntartó építészpárosoktól nemcsak az együtt töltött idő hosszában, de abban is különböznek, hogy
mind a mai napig nem tudni, milyen munkamegosztásban dolgoztak: ki volt az értelmi szerző, ki volt a művész, ki volt a vállalkozó szellem?
Ezt ők maguk titkolták. 1897 és 1930 között közösen vállaltak minden építészeti feladatot, és eddig semmilyen dokumentum nem került elő arról, a társas cégen belül a munka melyik fázisát ki végezte el.” – olvasható az előszóban, amelyet a szerzők tíz év kutatást követően fogalmaztak meg.
Jóllehet a Bálint és Jámbor-iroda Budapesten működött, Nagyváradhoz pedig a szép megbízásokon kívül Bálint Zoltánt családi gyökerek is fűzték,
a legfontosabb szerepet mégis Debrecen várostörténetében játszották.
Ennek megfelelően a friss monográfiát Debrecenben is bemutatják a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és az MTA DAB Művészettudományi Munkabizottsága közös szervezésében.
A kötetbemutató kerekasztal-beszélgetésre december 16-án, a „Bálint és Jámbor-nap” keretében kerül sor a Vármegyeházán.
Az eseményt a nagyapja emlékét felidéző Bálint András színművész fellépése, előadások, illetve az építészpáros négy helyi megbízását érintő várostörténeti séta vezetik fel.
PROGRAM
14 órától ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI SÉTA
Bálint és Jámbor debreceni munkái nyomában a Püspöki palota tornyától a Csokonai Színház érintésével a Vármegyeháza díszlépcsőházáig
Találkozó: 14 órakor a Nap Patika előtt (Hatvan utca 1.)
16 órakor KÖNYVBEMUTATÓ
Helyszín: Vármegyeháza, Árpád-terem (Piac utca 54.)
Nagyapja szellemi hagyatékáról szól és felolvas Bálint András Kossuth-díjas színművész
Az építészpáros munkásságát bemutatja Merényi György és Tószegi Zsuzsanna, a monográfia szerzői
Kerekasztal-beszélgetés Bálint és Jámbor országos és helyi jelentőségéről Gellér Ferenc, Merényi György, Tószegi Zsuzsanna és Veress Dániel részvételével
A borítóképen a hét honfoglaló vezért ábrázoló, Kernstok Károly által tervezett és Walther Gida által megvalósított, a debreceni Vármegyeháza közgyűlési termében található ólmozott üvegablak-sorozat látható (fotó: Veress Dávid).
