Mi az az arirang, a koreai népdal, amit a Hableány-tragédia kapcsán a Csíkszerda Kórus közösségi előadásában is ismerhetünk? Milyen társadalmi mechanizmusok állnak a K-pop dübörgő sikere mögött? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a budapesti Koreai Kulturális Központ április 22-én indult kultúraelméleti előadás-sorozata, a Koreai szalon.
A kultúraelméleti előadás-sorozat az itthon is egyre népszerűbb koreai kulturális jelenségek mögé néz közérthető, kritikus és élményszerű módon. A szalon témái között található a népzene, a K-pop, genderelméletek, és ezekhez a területekhez kapcsolódóan olyan sajátos fogalmak és kulturális folyamatok, amelyeket meghívott szakértők igyekeznek megértetni.
A Koreai szalon kéthavonta kerül megrendezésre, az előadásokat minden esetben valamilyen közösségi program kíséri, például élő koncert.
Az előadás-sorozat első eseményére április 22-én, 17 órától került sor a Magvető Caféban. A téma az a népdal, az arirang volt, amelyet Dél-Korea inkább a hagyományos, Észak-Korea pedig a nemzeti jelzővel illet, és amit a klasszikus koreai filmekből vagy a Hableány-tragédia kapcsán a Csíkszerda Kórus megható közösségi énekléséből is ismerhetünk.
A szalon első előadója, Kim YeonGap szerint az arirang „nem egyszerű”, „nem egy népdal”, hanem egy független műfaj,
és egy olyan kultúra, amely az ellenállás, az egység és az együttélés szellemiségét hordozza. A témában megkerülhetetlen könyv, a The Culture of Arirang szerzője nem megoldást kínált az arirang meghatározására, inkább értelmezési kérdéseket vetett fel helyiek és külföldiek számára különböző történelmi nézőpontok, népdalkutatási érdekességek bemutatásával. Alapvetése mindig az, hogy az arirangot nem népdalként, hanem társadalmi jelenségként, egyfajta arirang-kultúraként közelíti meg.
Az előadást a koreai népzenét (minyo) modern elemekkel ötvöző B.O.B. (민요밴드 비오비 bob) követte.
A második alkalmat június 27-én, 17 órakor rendezik a Koreai Kulturális Központ első emeleti galériáján,
ez a Budapesti Fotó Fesztiválba is kapcsolódó kortárs fotókiállítás finisszázsa lesz. A Szöuli Nemzeti Egyetemen koreai társadalomból doktoráló Urbán Alexandra specifikusan koreai genderkérdéseket vesz sorra a közönséggel Yoon Jeongmee (Jun Dzsangmi) a társadalmi nem és a konzumerizmus viszonyát vizsgáló képei között. A program ingyenes, azonban a férőhelyek száma miatt az előzetes regisztráció kötelező.
Képek: Koreai Kulturális Központ, Réthey-Prikkel Tamás