A Fővárosi Önkormányzathoz fordult az ikonikus jazzklub a megnövekedett bérleti díj terhének könnyítéséért. Budapest jó szándéka elégtelennek bizonyult, amennyiben a bérbeadó céggel nem sikerült megegyezni, ezért „2023. június 26-án a vagyonkezelő zárcserével és lakatokkal bezárta a Budapest Jazz Clubnak helyet adó ingatlant” – fogalmaz a koncerthelyszín Facebookon olvasható közleményében.
A Budapest Jazz Club 2008-ban nyitott meg a Hollán Ernő utcában, és évente 50 ezer látogatót fogadó helyszínné vált. Vezetői egyelőre nem is temetik, hanem dolgoznak a megoldáson és bizakodnak a fordulatban, mely megmentené a jazzklubot. Közleményükben nyíltan és részletesen vallanak a bezárás anyagi hátteréről. A jelenlegi helyzet közvetlen előzményeként arról, hogy
„a bérleti díjakat nem tudjuk fizetni, az egyéb rezsiszámlák kifizetését tudtuk vállalni, ezeket rendeztük is,
hogy a főbérlőnek legalább ezek finanszíroztatásával ne okozzunk plusz költségterhet.” A forráshiány oka a koronavírus-járvány kezdetére nyúlik vissza, és október óta keresik rá (eredménytelenül) a megoldást.
A Budapest Jazz Clubnak otthont adó újlipótvárosi ingatlan vagyonkezelője a Budapest Film Zrt. A cég tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat. A jazzklub mindkét intézménnyel szerződéses viszonyban áll: a Budapest Film Zrt.-vel a bérlésről, a Fővárosi Önkormányzattal közszolgáltatási partnerségről. Az előbbi értelmében fizetendő bérleti díj „2012-től 44,3 %-kal, havi 833.500 Ft+áfa összegről 2023-ra havi 1.203.400 Ft+áfa összegre (évi bruttó 18.288.000 Ft) emelkedett” – részletezi a közlemény. Az utóbbi pedig a főváros által fizetett közszolgáltatási díjat biztosítja a jazzklubnak, ebből a forrásból tervezték a bérleti díjat is fedezni. „A közszolgáltatási díj a 2020-ban megkötött, jelenleg is érvényes hosszú távú szerződés megkötésekor 31 millió forint volt, ez alapján vállaltuk a hosszú távú szerződés megkötését” – írja erről a közlemény. „2021-ben a COVID miatt sajnos a díj a jelenleg is érvényes évi 9,6 millió forintra (kevesebb mint egyharmadára) csökkent azzal, hogy a válságos idők elmúltával a 31 millió forint lesz ismét a kiindulási alap.” A recesszióval ezt tehát még nem állították vissza, és ez a tervekhez képest egyértelmű hiány. A költségvetésben ez úgy csapódik le a közlemény szerint, hogy a nyolc forrásból összeadódó bevétel eredetileg 22,5%-át kitevő állami támogatás 7 százalékra csökkent.
„Felelősen már októberben megkongattuk a vészharangot a két némileg összefüggő szerződés kapcsán is érintett Fővárosi Önkormányzatnál.”
Ekkorra már „folyamatosan magánkölcsönök folyósításával tartották fenn a közcélú alapítvány, a jazzklub működését.” Bíztak a csökkentett közszolgáltatási díj visszamenőleges kipótlásában, erre azonban nem volt mód. Az önkormányzat kulturális osztálya, valamint Bősz Anett főpolgármester-helyettes részéről határozott forrás-előteremtési szándékkal találkoztak az egyeztetéseken, a bérleti díj elengedése is felmerült. Azonban miután a programfinanszírozási vonalon zsákutcába jutottak, „a főpolgármester-helyettes asszony a korábbiakra tekintettel korrektül hangsúlyozta, hogy a megoldást egyelőre nem tudja megígérni, de kiemelten, a főpolgármester úrral egyeztetve is foglalkoznak a problémával, mindenképpen tájékoztatnak minket a fejleményekről és egyelőre türelmünket kérik.”
Ezt a türelmi időt, választ nem várta azonban meg az önkormányzat tulajdonában álló Budapest Film Zrt., felmondta a szerződést, a „kompromisszumos, részleges, önerőből történő rendezési ajánlatot” elutasította, június 26-án pedig „zárcserével és lakatokkal bezárta a Budapest Jazz Clubnak helyet adó ingatlant.” A korábban bejelentett programokat, köztük zenei oktatási intézmények évzáró koncertjeit fel kellett tehát függesztenie a klubnak, mely épület nélkül ellehetetlenült, a közlemény szerint mégis bizakodik: „reméljük, hamarosan pozitív fejleményekről számolhatunk be.”
Forrás és képek: a Budapest Jazz Club Facebook-oldala
