Bár a Cartwright Hall galéria kiállításán Raffello műveként szerepel a A Brécy-i tondó (de Brécy Tondo) című festmény, több művészettörténész szerint egyértelműen másolatról van szó. A képet korábban egy mesterséges arcfelismerő rendszer eredményei alapján tulajdonították a reneszánsz mesternek.
A Bradfordi Egyetem és a Nottinghami Egyetem kutatócsoportjának vizsgálatai szerint a A Brécy-i tondó és a Sixtusi Madonna Mária- és gyermekalakjai között nagy mértékű a hasonlóság, így megállapítható, hogy a képek ugyanattól az alkotótól származnak. Ezt azonban több művészettörténész is cáfolja. Angelamaria Aceto, az oxfordi Ashmolean Múzeum kutatója hangsúlyozta, hogy
a szakértők figyelme több dologra kiterjed, mint az ecsetvonások és a kép egyéb részleteinek mechanikus összehasonlítása.
Az alkotást fénykép alapján megítélő kutató elmondta, hogy bár nyitott az új technológiák használatára, a hitelesség MI-n alapuló megállapítását ez esetben nem támogatja. Brendor Grosvenor művészettörténész, a The Art Newspaper rovatvezetője a kritikus gondolkodás fontosságára mutat rá az MI-hez való viszonyunk kapcsán: „Ez a történet tökéletesen leírja viszonyunkat a mesterséges intelligenciához: az MI nem tudja biztosan megmondani, mi az igazság – és az erről tudósító média sem. Pedig egyetlen újságírói telefonhívás is elég egy Raffaello-kutatóhoz…” Egy névtelen szakértő pedig úgy nyilatkozott, hogy a kép egy 19. századi másolat,
az arcvonások egyezése pedig a másoló ügyességének köszönhető.
Egyik nyilatkozó sem tért ki azonban Howell Edwards, a Bradfordi Egyetem molekuláris spektroszkópiával foglalkozó professzorának eredményeire, amely szerint a festmény pigmentjei a reneszánsz korból származnak. Hassan Ugain, a Bradfordi Egyetem Vizuális Számítástechnikai Központjának igazgatója sokáig kitartott amellett, hogy Raffaello-képről van szó. A művészettörténészek megállapításaira reagáló nyilatkozatában viszont az MI erényeit és a szakértők nélkülözhetetlenségét egyaránt hangsúlyozza: „Ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy a mesterséges intelligencia csupán azonosítja és összehasonlítja az egyezéseket, valójában túl is léphet ezen azáltal, hogy olyan finom különbségeket, például ecsetvonás-mintákat, színeket, árnyalatokat, tónusértékeket is vizsgál, amelyeket az emberi szem és észlelés nem tud azonosítani. Tény azonban, hogy a művészettörténészek és
a tudósok szakértelme továbbra is nélkülözhetetlen a műalkotások történelmi és kulturális kontextusának megértésében.”
A festmény eredete régóta vitatott kérdés. Sokáig azt feltételezték, hogy a kép Raffaello egy művének viktoriánus korabeli másolata. A képet 1981-ben megvásároló George Lester Winward hívta fel a figyelmet arra, hogy a festmény hasonlít a Sixtusi Madonnához. A gyűjtő 1995-ben átadta festményeinek tulajdonjogát az általa alapított de Brécy Trustnak, amelyet további kutatások végzésével bízott meg. Az alapítvány oldalán további részletek találhatók a rejtélyes tondóval kapcsolatban.
Forrás: amu.hvg.hu, borítókép: Pexels
