Boldog Anita alkotóként a beton szerelmese, szakmai tevékenységei valamennyi esetben ennek az anyagnak az alkalmazását, valamint felhasználásának tökéletesítését reprezentálják. Egy évtizede annak, hogy saját márkát hozott létre, számos ösztöndíj nyerteseként pedig a kísérletezés vált védjegyévé. A tervezőt szakmai életútjáról, a betonról mint anyagról, a szakmai kíváncsiság fenntartásáról, valamint a jövő betonos generációjáról kérdeztük.
KULTer.hu: A beton szerelmese vagy, mára a saját márkád, valamint egyéb szakmai projektjeid fókuszában egy első gondolatra durva, nehéz anyag áll. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, ahol korábban tanultál, először porcelánnal foglalkoztál. Meg tudod-e határozni, melyik az a pillanat vagy esemény, amelyik alapjaiban változtatta meg a munkád milyenségét?
A legmeghatározóbb pillanat az volt, amikor 2010-ben egy egyetemi workshopon először találkoztam alkotóként a betonnal. A porcelántervezői tanulmányok, a kisebb-nagyobb szériagyártásban való gondolkodás és a finom precíziós munkára való képességem mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy alapvetően durvának és robusztusnak tartott ipari alapanyagból ennyire finom részleteket is visszaadó tárgyakat hozzak létre. Úgy gondolom, hogy a munkám milyensége alapvetően nem változott, csak
egy új alapanyaghoz nyúltam, amit a saját nyelvemen kezdtem el használati tárgyakra, valamint ékszerekre lefordítani.
Első hallásra ez a két anyag teljesen ellentmondásosnak tűnhet, de mivel a porcelánon keresztül tanultam meg egy anyaggal együttműködni és tervezni, így a betonból is ki tudom hozni ugyanazt a finomságot.
KULTer.hu: A márkád mellett, melyben megjelenik a folyamatos kísérletezés is, a 2020-as évben elnyerted a Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat, korábban, 2016-ban pedig a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjat. Mivel foglalkoztál ezen időszakok alatt?
A Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj során a céges ajándékozási kultúrát kutattam. A céges és promóciós ajándéktárgyak világa egy olyan terület, ahol nagy mennyiségben kerülnek legyártásra termékek, de általában nagyon rövid az utóéletük, ezért úgy gondoltam, érdemes új szemlélettel megközelíteni a témát. Még ebben az évben
csatlakoztam a FabLab Budapesthez bérlőként, ahol elkezdtem a különböző digitális gyártástechnológiákat kitanulni
és beemelni a gyártásfejlesztésekbe. Ezt a tudást pedig alkalmaztam az ösztöndíj során fejlesztett tárgykollekción is. Egy többfunkciós íróasztali rendszerező kollekciót terveztem, amit a brutalista építészeti stílus inspirált – egy miniatűr városmakettet alkotnak a tárgyak. 2020-ban pedig a Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat nyertem el, ahol inkább az anyagkísérleteken volt a hangsúly. Különböző típusú pigmentekkel színeztem a betont, és összeállítottam egy széles színpalettát. Továbbá a terrazzo technológiában is ekkor mélyedtem el, melynek lényege, hogy különböző üvegzúzalékokat, kavicsokat, színes beton törmeléket kevertem a betonba, amik a felület visszacsiszolása után véletlenszerű mintázatot adnak. Az új színek és a terrazzo minták a márka kínálatában megjelenő termékeket színesítették, miközben néhány új termék is létrejött.
KULTer.hu: Mit jelent számodra a beton mint anyag?
Számomra ez a lehető legideálisabb partneri szövetség. Az első alkotói élménynél már nagyot fordult a világ, azonnal elkezdtem azon gondolkodni, milyen területeken, milyen funkciókban lehetne használni. Már bő tíz éve foglalkozom mondhatni napi szinten ezzel az anyaggal, mégis folyamatosan jönnek újabb és újabb ötleteim. Az elmúlt tíz évben egy sikeres designvállalkozást is felépítettem, ahol szintén a beton áll a középpontban, így megélhetést is biztosít számomra amellett, hogy a kreatív energiáimat is leköti és folyamatosan sikerélményekhez juttat. Cserébe azon munkálkodom nap mint nap, hogy az emberek számára is bebizonyítsam, hogy
a beton sokkal több annál, mint az épületeink alapanyaga: igenis van helye az iparművészetben és a kortárs tárgykultúrában is.
KULTer.hu: A designt sokan sokféleképpen próbálták meghatározni. Tudsz-e esetleg társadalmilag reflexív lenni? Mit jelent számodra a design?
Egyesek szerint a design elsődleges célja a problémamegoldás, amivel nem teljesen értek egyet. Számomra a design olyan eszköz, amivel adott tárgyakat vagy tereket finomhangolunk, növelhetjük az esztétikai, eszmei értékét, ezzel az élettartamát is. Formatervező vállalkozóként két olyan szegmenssel foglalkozom, ahol egy alapvetően telített piacra kínálok egyedi megoldásokat – a díjtárgyak és a céges ajándékok piaca is számtalan megoldást kínál, de úgy láttam, hogy kevés az igazán jó termék ezeken a területeken.
A túlgyártás egy valós mai probléma, ezért fontos minden szempontból jól átgondolt terméket létrehozni,
amihez kötődik a tulajdonosa, hosszú távon használatban marad, az élete, otthona részévé tud válni, esetleg könnyen tovább lehet ajándékozni. A díjakkal és a céges ajándékokkal sem oldok meg súlyos problémákat, csak a tervezői szemléletemmel és az ízlésemmel finomhangolom ezeket a tárgyakat, hogy értéket képviseljenek és minél hosszabb legyen az utóéletük.
KULTer.hu: A beton és design kapcsán mára elsők között jutsz eszébe a szakmának. Hogy látod, a fiatal, most iskolapadban ülő alkotók mernek a betonhoz nyúlni?
Mivel egy új területről van szó, kevés a szakember és nem igazán vannak előképek. Ez nem egy olyan szakma, mint például a keramikusság, ahol több ezer évnyi tudásanyag áll rendelkezésre. Idő kell ahhoz, hogy az oktatásban is akkora teret kapjon, mint a kerámia vagy az üveg. A képzőművészetben egyre bátrabban használják az alkotók, ez a vonal régebbi gyökerekre nyúlik vissza, de a funkcionális beton tárgyak általánosabb elfogadottságához szerintem még évtizedek kellenek.
Szerencsére a diákok érdeklődnek a beton iránt, gyakran fordulnak hozzám tanácsokért, többször is voltam már diplomakonzulens.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem formatervező szakjáról, valamint a MOME-ról is kerestek fel diákok az elmúlt években. Idén például Kiss Lilla, a MOME tárgyalkotó mesterszakos hallgatója diplomaprojektjénél voltam konzulens, aki növényekkel beültethető falburkolati elemeket tervezett.
KULTer.hu: A márkád elmúlt tíz évéből vannak kedvenc pillanataid? Kikkel szoktál együtt dolgozni?
Nagyon sok kedvenc pillanat van, szerencsére rengeteg projekt van már mögöttem, sok izgalmas együttműködés más tervezőkkel, művészekkel. Szerencsés vagyok, hogy a munkám ilyen sokakat inspirál. Egy nagyon különleges projekt volt például, amikor 2015-ben Balázs Marianna formatervező-ötvösművésszel, aki egy nagyon kedves barátom az egyetemről, közösen készítettünk a BME két nyugdíjazott professzorának ajándékokat. Marianna könyvkötéssel is profi szinten foglalkozik, a két ajándék pedig a professzorok által szerkesztett tankönyvek újrakötött változata volt.
A bőrkötést vékony beton lapokkal kombináltuk, amelyekbe 1-1 ábra és a könyvek szerzői, címei voltak gravírozva.
A könyvek díszdobozokat is kaptak, és az egyetemen egy olyan ünnepségen kerültek átadásra, ahol a professzorokat a 90. születésnapjuk alkalmából köszöntötték fel. Mariann-nal mi is részt vettünk az ünnepségen, melyen bemutattak a professzoroknak: nagyon megható volt látni, hogy lenyűgözi őket az ajándék.
Egy egyedi bútoros projekt is van, ami nagyon közel áll a szívemhez, egyik évben az Autistic Art jótékonysági árverésére a Hannabi kért fel minket együttműködésre.
Két kis asztal készült, melyek különlegessége, hogy az egyik autista alkotó, Bihari László képeit jelenítettem meg a színes beton lapokon.
Nagy sikert arattak és magas áron keltek el – az azévi árverés összbevételének 10%-át a két asztal adta. A számtalan díjtárgyas projekt közül is kiemelnék egyet. 2021-ben az Ország Cukormentes Tortája díjat Duboczky Anna grafikus tervei alapján készítettük el, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány felkérésére. A tortára emlékeztető díj színeiben is passzolt a Füredi Krisztián cukrász által alkotott Beszterce rózsája nevű, nyertes tortához. Az alapítvány a díjjal arra hívja fel a figyelmet, hogy finomított liszt, hozzáadott cukor, tartósítószer és egyéb adalékanyagok nélkül is lehet fogyasztani (és készíteni) ízletes édességeket. Azzal, hogy az elnyert díj egy ennyire különleges és szokatlan tárgy volt, kicsit hozzájárultunk ahhoz, hogy még szélesebb körben népszerűsítsük ezt a témát. A projekt az azévi Aranyrajzszög kiállításon is szerepelt, ami a tervezőgrafika műfajában tevékenykedő kiemelkedő alkotók és alkotásaik elismerésére jött létre.
KULTer.hu: Betonnal foglalkozó alkotóként milyen lehetőségek, célok tűnnek fel a horizontodon a jövőre nézve?
Azt tapasztalom, hogy már egyre kevésbé rökönyödnek meg az emberek az alapanyagon. Ehhez valószínűleg hozzásegít az is, hogy számtalan hobbibeton márka van már a piacon, és olyan bizsu ékszereket készítenek, melyek az alacsony áraik miatt szélesebb közönséghez is eljutnak. A vállalkozásomhoz beérkező céges megbízások pedig egy ideje már nem csak az építőiparhoz köthető cégektől jönnek, hanem például az autóiparból, reklámiparból, bankszektorból is. Ez a lehető legjobb visszajelzés arra, hogy a márkám már bizonyította:
a betonnak mint alapanyagnak tényleg helye van a tárgykultúrában és a designban.
Már nem csak az anyag felől jönnek a megkeresések, hanem azért, mert jó tárgyakat tervezek betonból. Ezt a munkát fogom folytatni, hiszen a mai napig nagyon inspirál a beton, így az ötletekből valószínűleg soha nem fogok kifogyni. Igyekszem teret és lehetőséget biztosítani magamnak arra, hogy legyen időm a betonnal képzőművészeti irányból is foglalkozni.
A funkcionális tárgyakon és a különböző szériagyártások kidolgozásán keresztül rengeteget tanultam erről az anyagról, most ezzel a tudással
szeretnék visszatérni a kísérletező, kreatívabb megközelítéshez,
hogy a beton újabb arcait tudjam felfedezni és minél szélesebb körben népszerűsíteni a hitvallásomat, miszerint a beton egy gyönyörű és változatos anyag végtelen lehetőségekkel.
A borítóképet Boldog Anita készítette.
