Pareidolia
A babák pár hónaposan
meg tudják különböztetni
a majmok arcát egymástól.
Minden majomarc egyedi
és ezt a különbséget
a felnőttek agya már nem érzékeli.
Minél több emberi ábrázatot látnak,
annál inkább elveszítik ezt a képességüket.
Egyéves korukra teljesen elmúlik ez a varázserejük.
Agyukban csoportot alkot az élmény,
és onnantól csak majomarc, és ennyi.
Minél többször hagyják el az embert,
annál kevésbé képes megkülönböztetni
melyik miért történt.
Ha pedig megbízható jön, a rendszer
leáll, mert nem ismeri fel azt a markert.
Az egyén ilyenkor abban sem biztos,
hogy van ilyen markere egyáltalán.
Ausztrál kutatók megfigyelték,
hogy az ember hajlamos mindenben
valami ismerőset keresni,
arcokat tárgyakon,
formákat a felhőkön.
Pareidoliának hívják a jelenséget.
Az anyákban szülés után az oxitocin
felerősíti ezt a képességet,
így jóval élesebben észlelik
az arcokon az érzelmeket.
Ha folyamatosan állapotos lennék,
akkor végre megérthetnélek.
De nincs fogantatás,
sem erőm egy majdani kitolásra.
Azt pedig végképp képtelen vagyok
előre jelezni, fog-e fájni a megértés,
ha majd megfejtelek.
Borító: Unsplash
