Csodarabbi
nem tudom kellenek-e
vagy vannak-e jó emberek
apai nagyanyám például zsidókat
mentett a budapesti gettóból
róla csak lánya tudott rosszat mondani
de neki nem voltak kedves szavai
gyerekkorát egyetlen mondat élte túl
„baltával verem szét a fejedet”
a másik ágon meg
egy valódi baltás gyilkos
féltékenysége vezetett
egy özvegyül maradt háromgyerekes anya
és dédapám szerelembe torkollott tragédiájához
meg az odahányt
magányos félmondat
apám költői fantáziájából
hogy egy szerbiai felmenőm csodarabbi volt
ami nyilván nem igaz
viszont jól cseng
mit jelenthet ez a sok rozoga
öröklött félmondat
hazámat övező országokból
kis emberek meglódult képzeletéből
hisz sem ők sem én nem tudjuk
Combtő
kezdetben az élet ártatlan tapogatózik
egy kislány
megjegyzést tesz az anyatej ízére
anyja hasát simogatva kérdőn néz rá
baba?
erről írtam volna ezt a verset
ha Nándi papa meg nem hal mire
visszaérünk Skóciába
a leállásig lassuló vérkeringés
kés alatt tartja a végtagokat
ha már a lábujjak az egyik lábon
a másikon az egész lábfej amputálva
dönteni kell
meddig nézi még az ember
sebészek unott szakállsimogatását
ahogyan latolgatják a következő bemetszés
ágyéktól számított távolságát
a következő vágást jelölő szaggatott vonal
mikor válik méltatlanná
Nándi papa számára akkor
amikor az orvos kezeit széttárva azt mondja
bal láb combtő
na ezt már nem
megvárta míg hazaérünk és elengedte a fonalat
Borító: Unsplash