A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja színházi seregszemlén évről évre Kárpát-medencei magyar társulatok mutatkoznak be. Az idén 36. alkalommal megrendezett eseménysorozaton 17 versenyelőadás, Szakmai Klub, fotókiállítás és filmvetítés is Kisvárdára vonzotta a színházszerető közönséget. Az első napok előadásai közül pedig több is okozott meglepetést.
A kisvárdai színházi fesztivál fontos találkozási helyszíne a magyar színházi társulatoknak. A versenyprogramot immáron sok-sok éve Balogh Tibor, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatja, de azon kívül 2024-ben még nyolc előadás színesítette a programkínálatot. A június 21-én indult fesztivál díszvendége a 25 éves fennállását ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, akik nemcsak egy előadással (Parasztopera) és egy bábjátékkal (Az öreg király hagyatéka), hanem az elmúlt időszakukat plasztikusan áttekintő fotókiállítással is bemutatkoztak: a társulat korábbi évadainak előadásait megelevenítő fotográfiák mellett
az érdeklődők közelebb kerülhettek a színház különféle tevékenységeihez,
például a színházi nevelési programjukhoz is.
A műfaji sokszínűségben az első napokban nem volt hiány. Péntek este a Nagyváradi Szigligeti Színház Kálmán Imre népszerű operettjét, a Csárdáskirálynőt mutatta be Novák Eszter rendezésében a Refi Színpadon. Az előadásnak nagy sikere volt: a fülbemászó, nosztalgikus dalokat a nézők énekelték, dúdolták. Aznap este egy programváltozás okán a Kassai Thália Színház Az ember tragédiáját játszotta – a második felvonás során kísérletet láthattunk arra, miképpen lehetséges
a mai közönséggel kortárs reflexiókon, utalásokon keresztül kapcsolódni és kimozdítani a Tragédiát a megszokott színrevitel keretei közül.
A fesztivál második napján, a Madách-tematikánál maradva a Bekecs Táncszínház mutatta be a Kit szerettél, Madách? című előadását, amely a tavalyi Madách 200 emlékévre készült. T. Pataky László két monodrámáját felhasználva született egy prózai és mozgásszínházi produkció, amelyben Madách Imre életének két meghatározó női alakja, édesanyja és felesége elevenedett meg, míg az író alakja némán és csupán testi jelenlétével vett részt a folyamatokban. A konfliktustörténetet Győrfi Csaba rendező-koreográfus a test és a textus szintjein egyaránt minimalistán, de szimbólumhasználatban karakteresen igyekezett megragadni: Majthényi Anna és Fráter Erzsébet története egyben egy fiú és egy férj története is.
Vasárnap a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Nemzeti Színház koprodukciójában mutatkozott be a Háztűznéző című előadás: a férfi szerepeket a jelenleg is zajló háború miatt nők alakították. A darab ezáltal túlmutat önmagán, és nemcsak egy Gogol-adaptáció, hanem
lenyomata azoknak a borzalmaknak, amelyek emberi sorsokra, így az adott színházi társulatra is hatással vannak.
A mizantróp című előadást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház hozta el a közönségnek, akik a klasszikushoz oly bátran nyúltak hozzá, hogy a körülöttünk tapasztalt konzumélet, konzumvilág elevenedett meg a színpadon, a Zsinagóga terében Visky Andrej rendezésében.
Erénye a fesztiválnak, hogy egy-egy előadásról másnap a Szakmai Klubban, amit Mészáros Kati és Gyürky Kata szakértők vezetnek, színházkedvelők és alkotók beszélgetnek, olykor vitatkoznak és kérdéseket tesznek fel – ennek a reflexív folyamatnak célja a tanulás is.
Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválja, Kisvárda, 2024. június 21-29.
A borítófotót Igor Preradović készítette.
