December 5-6. között az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban rendezték meg a „Szaporodnak a jelek” című tudományos konferenciát, mely az Esterházy Péter Termelési-regényének folyamatban lévő genetikus kritikai kiadásával kapcsolatos filológiai és irodalomtörténeti kérdéseket tárgyalta. A rendezvény során a kéziratok feldolgozásától kezdve a regény értelmezési lehetőségein át egészen a digitális kritikai kiadás technikai megvalósításáig számos fontos téma került bemutatásra és megvitatásra.
A konferenciát Dr. Bónus Tibor, az ELTE egyetemi oktatója, a Termelési-regény genetikus kritikai kiadásán dolgozó kutatócsoport vezetője nyitotta meg. Előadásában részletezte a projekt vállalkozásait, annak előrehaladását, valamint ismertette a regény kéziratának és egyéb kapcsolódó jegyzeteinek sajátosságait. Kifejtette a genetikus kritikai kiadások általános előfeltevéseit, majd jelezte, a tervezett kötet hogyan viszonyul az autorizált szöveghez.
Az első szekcióban Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia tudományos munkatársa,
az Esterházy-hagyaték gondozója mutatta be a berlini Esterházy Péter-Archívumot,
melynek 26 folyóméternyi anyaga magában foglalja Esterházy összes művének kéziratát, azok vázlatait, szövegvariánsait, munkajegyzeteit és kutatási anyagait, valamint további olvasmányjegyzeteit, szerkezeti ábráit és szószedeteit. Megtalálhatók a gyűjteményben publicisztikai írásai és irodalmi díjai, emellett az író által készített karikatúrák és önarcképek, életrajzi dokumentumok és fotók, valamint széleskörű, több ezer tételből álló levelezése is. Madácsi-Laube kitért a hagyaték tudományos rendszerezése és feldolgozása kapcsán felmerülő kihívásokra, az állomány karbantartásának nehézségeire, valamint a hagyaték anyagának fluiditására.
Dr. Molnár Tamás Gábor, az ELTE egyetemi docense a jegyzetelés mint konstrukciós elv témakörét járta körül, majd a szövegben talányos, de szembeötlő kifejezés,
a „parametrikus programozás” lehetséges allegorikus-metafiktív funkcióira hívta fel a figyelmet.
Molnár amellett érvelt, hogy a regény második fejezetében kibontakozó, termelésirányítási modellt tárgyaló konfliktus párhuzamba hozható a regény saját poétikai vállalásával, vagyis a valóságábrázolás és a realista elbeszélés hagyományának megújító szándékával. A Tomcsányi által parametrikus modellezésként tárgyalt eljárás ebben az értelemben a Termelési-regény keletkezésének önallegóriájaként olvasható, így a parametrikus programozási elv – melynek modellje a korábbi termelési modellel ellentétben dinamikus és nem-lineáris, azaz állandó visszatérésre és reflexióra kényszeríti működtetőjét – a mű szerkezetének és létrehozásának módjára is kiterjeszthető.
A szekció harmadik előadója Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Termelési-regény és a neoavantgárd viszonyát árnyalta. Esterházy írói pályájának kezdeti szakaszára hívta fel a figyelmet, melyben a Magyar Műhellyel és annak hálózatával való szoros kapcsolata és a műhely körül kavargó avantgardista irodalomeszmény nagy hatást gyakorolt az író korai szövegépítkezési és -szerkesztési eljárásaira – melyektől aztán később eltávolodni látszott.
A Termelési-regény kollázsszerűségét, montázsszerkezetének öntükröző jellegét, deszemiotizációs műveleteit hangsúlyozta,
melyet összekapcsolt a regény szerteágazó olvasási lehetőségekre és irányokra épülő természetével. Kiemelte emellett Szentkuthy Prae című művének és Erdély Miklós montázstechnikájának hatástörténeti szerepét is.
A második szekció első előadásában Dr. Szirák Péter, a Debreceni Egyetem professzora a családregény-mintázatok komparatív összefüggésrendszeréről és ennek a Termelési-regényben megjelenő egyes jellemzőiről értekezett. Hangsúlyozta, hogy
a regénybéli családi kötelék megjelenik egyfelől visszahúzódásként, másrészről a familiaritás kiterjesztéseként
a vállalat és a focicsapat viszonyrendszerére. Rámutatott továbbá, hogy az oikosz és az otthonosság képzete összekapcsolódik a vállalattal, az otthonosság elvesztésének motívuma pedig az öltöző lerombolásának jelenetében is érzékelhető.
Dr. Lőrincz Csongor, a berlini Humboldt Egyetem tanára Eckermann Beszélgetések Goethével című munkájának és a Termelési-regénynek párhuzamait vizsgálta. Kifejtette, az Eckermann-intertextus nem csupán egy külső szövegre való utalásként értelmezhető, hanem meghatározza a regény második részének önreprezentációs kódját is.
Kiemelte továbbá a diktálás beszédhelyzetének önreflexív jellegét,
melyet a közlés gesztusszerű, nem verbális elemeinek irodalmi szövegben való rögzítéseként, a szerző poétikai kísérletezéseként aposztrofált.
A párizsi Institut national des langues et civilisations orientales (INALCO) oktatója, Dr. Kányádi András, előadásában Weöres Sándor költészetének szerepét tárgyalta a Termelési-regényben, elsősorban az ötödik fejezetben idézett Ha a világ rigó lenne című gyermekvers kapcsán, melynek poétikai és politikai vonatkozásaira is rávilágított. Kányádi arra is kitért, hogy Weöres matematikai jelverse a regény szövegszervezése szempontjából – a parametrikus programozás elve mellett – gráfelméleti megközelítéssel is vizsgálható, melynek értelmében a jegyzetek csomópontokként, a szavak pedig élekként tételezhetők.
A harmadik szekció első felében Kiss Júlia beszélt Esterházy névadási stratégiáiról.
Hangsúlyozta a személynévtani elemzések terminológiai bizonytalanságát,
valamint az írói és irodalmi névadás közötti különbségtevés problematikus voltát. Bemutatta a regény kvázivalóságos névviselőihez kapcsolódó kutatómunkája megállapításait, majd részletesen kitért a Termelési-regény beszélő neveinek sajátosságaira.
A konferencia első napjának záró előadásában Székely Máté a Termelési-regény önreflexivitását és metareferencialitását állította narratológiai vizsgálódása középpontjába, kitért a szerző humorhoz és iróniához való viszonyára, valamint kiterjedten értelmezte a regényben észlelhető kellem és gracialitás kérdéskörét is.
A második nap első szekcióját Dr. Bónus Tibor előadása nyitotta meg,
mely az intertextualitás irodalmi és kulturális utalásrendszerét vázolta egyes konkrét szöveghelyek részletes elemzésével, valamint az előző napi előadásokhoz kapcsolódva érintette a regény nyelvszemléleti feltételrendszerét is. Bónus a nyelv vakságának példaszerűen kiterjesztett mozzanatát, az emlékezés és utalás, illetve mutatás sokrétű tematikáját világította meg.
Dr. Lénárt Tamás a hazugság poétikáját vizsgálta a Termelési-regény kontextusában. A hazugságról való diskurzus közéleti, kultúrpolitikai és irodalmi jelentőségét mutatta fel, majd a Szent Ágostonnál vagy Kantnál megjelenő
morális hazugságkoncepció modern kori átalakulására hívta fel a figyelmet,
melyben (Hannah Arendtre hivatkozva) már a hazugság konstitutív tulajdonságát is felismerhetjük. Emellett hangsúlyozta, az elbeszélőirodalom fikciós jellege miatt mentesülni látszik a hazugságkoncepciótól, illetve az igazmondás elvárásától. Esterházy regénye kapcsán felmerült a fikció igazságának kérdése, valamint, hogy lehet-e egyáltalán hazugságként értelmezi a regény egyes provokatívan nagyotmondó, átlátszó füllentéseit akkor, ha nem a valóság mimézisét hajtja végre a szerző.
Ezt követően Dr. Palkó Gábor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete Digiphil csoportjának tudományos főmunkatársa a szöveghasonlósági vizsgálatok lehetőségeit és egy erre használható digitális eszköz működésmódjának bemutatását, vagyis egy distant-reading technológia szoros, kódkritikai olvasatát vállalta. Palkó kezdetben tisztázta a szövegszimilaritás és intertextualitás viszonyát, majd
bemutatta a Yale egyetemen készült Intertext megnevezésű, nyílt forráskódú szoftvert,
amelyből kiindulva egy saját változatot alkottak csapatával, Python programnyelven, grafikus felülettel is ellátva. Részletezte emellett a szimilaritáskalkuláció folyamatát, majd kitért az Esterházy-korpuszon végzett mérések konkrét eredményeire.
Dr. Fellegi Zsófia, a Digiphil csoport tudományos segédmunkatársa a digitális kritikai és genetikus digitális kritikai kiadások nemzetközi és hazai gyakorlatainak áttekintését követően részletesen bemutatta a Termelési-regény folyamatban lévő digitális kritikai kiadásának sajátosságait, amelyet a Digiphil 2.0 infrastruktúra alkalmazásával terveznek közzétenni.
A kiadás elkészítése során fontos szakmai kihívást jelent a regényhez illeszkedő jelölőnyelvi specifikációk kidolgozása,
amely magában foglalja az intertextuálitásra vonatkozó információk és a nyomtatott szövegváltozatok kezelését is. A technikai részletekből kiderült, a kéziratok átirata is a kezdetektől – a digitális formátumok hosszú távú megőrzése és integritása szempontjából kulcsfontosságúnak ítélhető – TEI XML jelölőnyelv segítségével készül, a digitális kiadás adatgazdagítása pedig az ITIdata wikibase alapú szemantikus adatbázisával összekötve válik teljessé.
A szervezők közlése alapján a konferencián elhangzottak leirata egy konferenciakötet formájában kerül publikálásra, mely lehetőséget nyújthat az előadások tartalmi részleteinek alaposabb tanulmányozására.
„Szaporodnak a jelek” – Konferencia Esterházy Péter Termelési-regényéről, Budapest, Esterházy Péter és Gitta Könyvtár, 2024. december 5-6.
A képeket a szerző, a borítófotót Vahl Ottó készítette.
