Halálom esetén elégetendő! címmel írók naplóiról nyílt kiállítás hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az intézmény alapításának 70. évfordulója alkalmából.
A PIM tárlata több szempontból mutatja be az írói naplókat: milyen altípusaik lehetnek, milyen füzetbe és hány éven keresztül íródtak, hogyan kerültek a múzeumba, miképpen alakul bennük a makrotörténelem mikrotörténetté.
A tárlaton elsősorban a PIM Kézirattárában őrzött naplókat láthatják az érdeklődők,
köztük Csáth Géza, Fodor András, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Cs. Szabó László, Szentkuthy Miklós és Lesznai Anna kéziratos naplóját, de naplószerű feljegyzések, időszakosan vezetett naplók és határidőnaplók szinte minden hagyatékban fellelhetők.
A kiállítás nagy történelmi eseményekre reflektáló naplójegyzeteket is tartalmaz. A látogatók különböző írói szemszögekből nézhetnek rá az első világháború kitörésére, az 1956-os forradalomra, a rendszerváltásra, a teljes napfogyatkozásra vagy a koronavírus-járványra.
Emellett magántörténeti pillanatok is gyakran szerepelnek a naplókban,
egyebek mellett születésnapok, karácsonyok, újévi fogadalmak, kiállítás- és mozilátogatások.
A naplók egy téma köré rendeződő altípusai is megjelennek a tárlaton. Lesznai Annának például alkotói előmunkálatokat tartalmazó műhelynaplója volt, Szerb Antal háztartási naplót vezetett, de Polcz Alaine, Kányádi Sándor vagy Tandori Dezső hangos naplóiból is meg lehet hallgatni részleteket.
Az érdeklődők láthatnak példákat álomnaplóra, olvasónaplóra, útinaplóra,
valamint megtekinthető egy 1790 körül keletkezett szöveg is: Bethlen Pálné Kemény Krisztina gyermekei születéséről szóló feljegyzése, ami a babanaplók ősének tekinthető.
Az augusztus 31-ig nyitva tartó tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő, gyűjteményalapú kiállítássorozat harmadik állomása. Az első két rész, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás és A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei január végéig látogatható.
Képek: Petőfi Irodalmi Múzeum
Forrás: MTI
