A Hungarian Art & Business (HAB) újabb különleges időszaki kiállítása, a Kert. Az élet lehetősége a kertet mint az ember alakította természet szimbolikus helyszínét vizsgálva tárja fel az ember és természet kapcsolatának mélyebb rétegeit.
A kert a természetnek az ember által kisajátított és megművelt darabja, amelyhez kezdettől fogva pozitív képzettársítások tapadnak. Hankiss Elemér találó megfogalmazásában: „A kert a mi saját világunk, egy általunk kiterjesztett és ellenőrzött világ. Rendezett és harmonikus univerzum, szemben a rendezetlen és diszharmonikus külső világgal” (Félelmek és szimbólumok, 142.). Így a kert fogalma összeköthető a Biblia édenkertje kapcsán a szépséggel, a termékenységgel, a tökéletes harmóniával, a paradicsomi ártatlanság állapotával. De megközelíthetjük a hasznosság felől is, Voltaire Candide-jának lezárását megidézve, miszerint
a kert művelése távol tartja az embertől a három rosszat: a bűnt, a szükséget és az unalmat.
Vékony Délia a HAB művészeti igazgatója, egyben a kiállítás kurátora az ember és természet kölcsönhatását vizsgálva a tárlat öt szekciójában az egyik (A feminin kert, Szent kert), illetve a másik (A kert mint küzdelem helyszíne, Amikor a természet találkozik a technológiával) dimenzióra is reflektál. Végül a nyitó Születés és pusztulás szekcióban a kert metaforája az élet forrásaként, a lét kezdetének és végének helyszíneként jelenik meg. David Claerbout belga művészt honfitársa, René Magritte A fény birodalma című sorozata inspirálta Madárkalitka című filmje megalkotására.

Az elsőként a 2024-es Art Basel Unlimiteden bemutatott mű a születés és halál minket körülvevő kettősségére épül. A természet édeni harmóniáját a kerti házban történt robbanás zúzza szét. A lángok áldozata lesz két madár is, akiknek halála egyszerre fájdalmas és szépséges, mintha csak a tűzből életre kelő mitikus főnixmadarak megtestesülései lennének.
Viszont ha a madarak nem is, a kert kizöldül, újraéled és kezdődik elölről a teljes ciklus.
A párperces, folyamatosan ismétlődő, ám váltakozó tempójú és beállítású képsorokból egybefűzött, a természet körforgását középpontba állító másfél órás videó ezért Claerbout-nak az észleléssel, a megismeréssel, az idővel és időbeliséggel foglalkozó korábbi munkáinak egyfajta szintéziseként is felfogható.

A kert olyan helyszín, ahol élő szervezetek harcolnak egymással az erőforrások birtoklásáért, vagyis az adott faj fennmaradásáért. Ám ez a küzdelem emberi nézőpontból jó és rossz harcára redukálódik, ahol igyekszünk megvédeni azt, amit értékesnek vélünk, és kiirtani, amit károsnak. A Sztefanu Marina-Fülöp Gergő szerzőpáros a HAB felkérésére készített installációjában ironikus formában reflektál a kertek egyik pusztító ellenségére, a hazánkat is inváziós fajként elért spanyol csupaszcsiga térhódítására. Az ellenük folytatott reménytelen küzdelmet a 300 című amerikai kaland-fantasy-t megidézve mutatja be, a fakerítéssel védett zöldségágyásokat megtámadó
félig állat, félig ember kerámiacsigák pedig ekként váltak Xerxész perzsa uralkodó legyőzhetetlen katonáinak mutánsaivá.
Körnei Sándor A védett növények sorozatának plexidobozba zárt virágaival a természet antropocentrikus szemléletét kérdőjelezi meg. Az ember a tudományos megismerés jegyében egyszerre konzerválja, megőrzi, dokumentálja az élővilágot, ugyanakkor ez együtt jár a természet tárgyiasításával, elpusztításával is.

A Crocodile Power néven alkotó orosz keramikus duó (Pjotr Golosapov és Okszana Szimatova) a fantázia és valóság, a technológia és természet határán hozza létre saját magánmitológiáját. A sivár moszkvai lakótelepek világa, a környezet üressége volt a katalizátora annak, hogy ezek ellenpontjaként megteremtsék a „digitális bennszülöttek” otthonaként funkcionáló mesterséges erdejüket, elérve a „kiterjesztett valóság” érzését. Utópisztikus fantáziabirodalmukban az ősi, mitikus elemek: az unikornis, az édenkert mint
a tisztaság és a szépség szimbólumai keverednek a high-tech elemekkel, ezáltal hibrid lények, kiborg Ádámok népesítik be világukat.
Ám a kert mégis leggyakrabban szakrális térként jelenik meg a kortárs alkotóknál, legyen ez a női teremtő erő vagy a spiritualitás helye. Előbbit képviseli Gáspár Annamária bizánci ikonokból ihletet merítő textilmunkája és a cseh művész, Tereza Tomasova batik hatású képei, ahol a növényi festékek változatossága, múlandósága és színessége testesíti meg a kert metaforáját és a természet ciklikusságát. Mindketten a hagyományos női technikák, a hímzés, a kézi festés alkalmazásával hoznak létre organikus absztrakt műveket, összekapcsolva a tradíciót a kortárs irányzatokkal. Kondor Attila Kert című festménye és A jelenlét kertje animációs filmje a középkori kolostorkertek hagyományaihoz nyúl vissza.
Ezek a helyek a gyógyítás mellett a spirituális elmélyedés színterei is voltak, egységet teremtve test és lélek között.
Így a kertek szabályos elrendezésének letisztult geometrikus absztrakciója meditatív szemlélődésre, a transzcendenssel való kapcsolatra késztetik Kondor műveinek befogadóit.

Az amerikai John McAllister színhasználatában fauvos hatású dekoratív tájképein a fény spektrális tulajdonságainak és befogadásának vizsgálata áll a középpontban. Két kiállított festményének témaválasztása kapcsolatba hozható Radák Eszter legutóbbi tájképeivel, aki a Naplementék, bizsergető retinák című kiállításán e tabusított festőtémát, a naplemente ábrázolását gondolta újra. De míg Radáknál a humoros címadások révén egyfajta sajátos ironikus látásmód érvényesült, addig McAllister első pillantásra
derűs képein a kirobbanóan erős fényhatások fenyegető érzést keltenek a nézőben, mintha futótűz vagy atomvillanás tanúi lennénk.
Ezzel a két festménnyel a kiállítás vissza is kanyarodik önmagába: a természet örök körforgás, folytonos megújulás, ahol egyszerre van jelen születés és halál.
A Kert. Az élet lehetősége című kiállítás a Hungarian Art and Businessben tekinthető meg 2025. február 16-ig.
Fotók: Hungarian Art and Business