Egy hónap múltán a már ismert helyszínen, a Gödör Klub szuterénjében megbúvó előadóteremben került sor a Földalatti Slam Akadémia sorozat estjére („föl kéne szabadulni már” #21. fejből mondott slamek februári FSA Műhelye Borsik Miklóssal). A terem ismét szépen megtelt a szereplőkkel és a műfaj iránt érdeklődőkkel.
A már bevált szisztéma szerint felépített estet Molnár Péter nyitotta meg egy rövid bevezetővel. Majd bemutatta a szokásos öt helyett – helyszíni jelentkezők hiányában – most kivételesen háromtagú zsűrit. Elnök: Borsik Miklós, tagok Molnár Péter és Pető Dávid.
Ismertette a szabályokat:
a produkciók időhatára továbbra is három perc – tizenöt másodperc ráhagyással. Az ennél hosszabb slameknél a zsűri mérlegelésén múlik, díjra érdemes-e a mű. Ezután felmutatta a helyezetteknek felajánlott ajándékkönyveket.
Majd kezdődött is a verseny. A szokásokhoz híven ismét Sárközi Bence és Glózer Ádám húzták ki a kalapból a versenyzők neveit, meghatározva a sorrendet, s ők kezelték a produkciók időtartamát jelző órát is. A most zsűritagként is szerepet vállaló
Pető Dávid handpan rögtönzései átmenetet képeztek a produkciók között, és megteremtették a következő produkció alaphangulatát.
Tizennégy versenyző nevezett s lépett színpadra: Alexa Fermeglia, Suplicz Dániel, Glózer Ádám, Varga Ádám, Geréb János, Kerekes Sándor, Esti Kornélia, Pajor Tamás, Horváth Kálmán, Perei Vivien, Galsi Sam, Mátrai Péter, Mátay Melinda és Herczeg Jonatán.
A sort Alexa Fermeglia Egy levél Nagyapámnak című slamje nyitotta, ami angol nyelven hangzott el. A család, a háborús trauma, a bevándorlással kapcsolatos kérdések sorjáztak a hiteles előadásban. A zsűri is értékesnek találta és előkelő hellyel jutalmazta.
Tőle Suplicz Dániel vette át a mikrofont, aki a beleszületni-belehalni életérzést, a „már nem HD”, az elmúlt szerelem érzelmi állapotát, az „elmentél” és a „végre élek” alapélményét dolgozta fel, sajátos szókapcsolatokkal, szójátékokkal, rímekkel operálva.
„Nézz rám!” felütéssel Glózer Ádám ismét bravúros előadásban tárta fel aktuális gondolati és lelkiállapotát, random szőttesnek aposztrofálva azt. Károlis(!) bölcsészként elszakíthatatlan filozófiákba öltöztetve magát. Egymásba öltött ötletei és keresztbe-kasul gombolt gondolatai, szósziporkái most is magabiztosan áradó előadással párosultak. A zsűri ezúttal is nagyra értékelte a szöveget és az előadói teljesítményt.
Varga Ádám Egyedül vagyok című szövege egy konok vallomás. A fiú kíméletlen leszámolása a nyomasztó apaképpel. Megvetésével – „ugatni igen, de harapni soha nem tudó kutyaként” – statisztává degradálva, fel sosem oldozva apját: „Hívás kinyomva”.
Öreg bácsi blues címmel egy „totyogó-motyogó”, mégis erőteljesen életigenlő, a világ bajait büszkén cipelő öregúr dalát hallhattuk Geréb János előadásában, szarkasztikusan szellemes, sok ötletsziporkát, élethelyzetet felvető gondolatáradatot, kedvesen előadva. A bírálók, a telefon többszöri használata miatt ugyan nem adhattak helyezést, de megosztott különdíjjal jutalmazták a humorral és keresetlen őszinteséggel előadott bluest. A szünetben lezajlott szavazás alapján János kapta a közönségdíjat is.
A róka nyelvleckéje című verselésében az alliterációt választotta fő nyelvi eszközéül Kerekes Sándor, nyelvtörő mutatványra vállalkozván ezzel. Sajnálatos, hogy – akaratlanul – sokszor belegabalyodott gomolygó szójátékába, többször kellett „telefonos segítséghez” folyamodnia, meg-megakasztva ezzel előadásának lendületét.
Drámai hangvételű, sötét önéletrajzi témát dolgoz fel Esti Kornélia monológja. Nem kívánt világra jövetel, kettős szülői öngyilkosság, mostoha gyermekkor, alkoholista nevelőszülők, abuzáló báty (adott, de kért is). És a megkönnyezett, „boldog” jelen. A megható történet és a mélyen átélt előadás „megütötte” a zsűrit és hallgatóságot egyaránt.
Pajor Tamás most Lincényi Márkó Szia Uram című, frázisokra épített YouTube-os rapje kommentmezőjének szó-ragmentjeiből felépített gondolatfolyamával rukkolt elő. Slamje felvette az eredeti mű pulzusszámát – szinte hallottuk a lüktető zenei alapot a háttérben –, akár annak új versszakjaiként is megállná a helyét. A zsűri díjazta a szellemes és az újfent kiválóan előadott rap-parafrázist.
Horváth Kálmán Legenda után legenda címmel három, mindenki által ismert régi mesén csavart egyet, frappáns, szinte pár szavas kivonatát adva azoknak. A zsűri tetszéssel fogadta a kiinduló ötletet, Pető Dávid sajnálkozott viszont az interpretáció artikulálási problémáin.
„Nekem a magyar: hazám-hazám” – így kezdődött a személyes vallomás. Áradó gondolat-, szóösszefüggés- és idézetfragmentumok végtelennek tűnő cunamija. Perei Vivien a hazához, a múlthoz, jelenhez, jövőhöz való hektikusan bonyolult viszonyát az elhallgatás szabadságára futtatta ki, a végén szájára – jelképes mozdulattal is – tapaszt helyezve. Gondolatiságát és professzionális előadását a zsűri magasra értékelte.
Csigametaforára épített sajátos bájú, önfeltáró balladát hozott Galsi Sam. Viszony Istenhez, hithez, szülőkhöz. Bűnbocsánatért, feloldozásért esedező és egyúttal perelő, személyes vallomás: „…ég a házad…”. A zsűri külön megdicsérte, hogy Sam eszköztelen közvetlenséggel, a színpad szélére ülve adta elő szövegét, és bár a telefon többszöri használata miatt helyezettként nem díjazhatta, megosztott különdíjjal jutalmazta.
Szappanbuborék című – a novella és a szabad vers műfajába is sorolható – szövegemmel egy ötéves kisfiú (jómagam) első szappanbuborék fúvását mesélem el 1953 tavaszának fővárosi környezetébe helyezve. Megidézvén a kor atmoszféráját és a bontakozó gyermeki lélek rácsodálkozását önmagára és a körötte lévő világra. A zsűri kedvezően fogadta, s műfajilag is érdekesnek tartotta szövegemet, s – bár túlléptem az időhatárt – megosztott helyezéssel jutalmazott.
A Mesterem című monológjában Mátay Melinda a fragmentált teljesség, a „véges-végtelen” létezés, a jelenlét legmagasztosabb kérdéseit boncolgatta: Isten=Mester, szeretet=hatalom. Előadása – a már tőle megszokott módon – rendkívül szuggesztív volt, bár némi ezoterikus pátosz hatotta át.
Ismét személyes, aktuális vallomással jelentkezett Herczeg Jonatán („…kitörtem az árnyékból…”). A „senki” öntudatos monológja a „mindenkiknek”. A zsűri díjazta erőteljes előadását, bár Pető Dávid szerint „punkosabb” is lehetett volna.
Amíg a háromtagú zsűri visszavonult tanácskozni, a színpadon a versenyen kívüli szereplők előadásaival folytatódott az est (a Földalatti Slam Akadémia műhelyében olvasni csak versenyen kívül lehet a slamet). Még tízen (néhányan az esten immár másodjára) léptek a mikrofon elé. Sorrendben: Péni Szecső, Hangyás Eszti, Horváth Kálmán, Herczeg Jonatán, Sárközi Bence, Varga Ádám, Glózer Ádám, Perei Vivien, Pesti Károly Elmo és végül Kerekes Sándor.
A zsűri eddigi szokásához híven egyenként, részletesen elemezte a verseny valamennyi előadását, kiemelve a 6+2 helyezettet, megindokolva a sorrendet. A bírálók értékelték az est színvonalát, s hogy a mezőny felsorakoztatta a slam valamennyi értékes válfaját. Tematikai gazdagságára jellemző volt, hogy az aktuális énképek, az egyén és a család viszonyainak boncolgatása mellett megjelentek a mai valóság társadalomkritikus reflexiói, de nem hiányoztak a nyelvi kísérletek és a humor sem.
Fontos felvetés volt a zsűri elnöke részéről, hogy
a slam műfaj nyelv-/szövegközpontú lényegéhez hozzátartozik a színpadi jelenlét,
az előadó személy karaktere, orgánuma, gesztusai, mimikája, előadásának dramaturgiai koncepciója, a mondandó felépítésének dinamikája. Borsik Miklós ezt a komplexitást igyekezett elemezni és érvényesíteni az egyes versenyzők értékelésénél. A verseny végeredménye tehát így alakult:
Megosztott I. hely: Perei Vivien és Glózer Ádám
Megosztott II. hely: Alexa Fermeglia és Mátrai Péter
Megosztott III. hely: Herczeg Jonatán és Pajor Tamás
Megosztott különdíj: Galsi Sam, Geréb János
Közönségdíj: Geréb János
Zárszóként Molnár Péter bejelentette, hogy a következő, immár 22. – az ELTE Média- és Kommunikáció Tanszékével közös – alkalom 2025. március 4-én, szokás szerint a hónap első keddjén 19:30-kor lesz, a már megszokott helyszínen, a Gödör Klubban: „Föl kéne szabadulni már” #22. Fejből mondott slamek Földalatti Slam Akadémia műhelye az ELTE Média Tanszékével. A zsűri elnöke ezúttal Polyák Gábor lesz.
„Föl kéne szabadulni már” #21. Fejből mondott slamek Földalatti Slam Akadémia műhelye, Budapest, Gödör Klub, 2025. február 4.
Borítókép és fotók: Seybold Anita Beatrix, videók: Favics Péter (kivéve Suplicz Dániel slamjének videója).
