A távolodó tekintet, ahogy józanul szemügyre veszi, vagy ahogyan álmában egymásba mossa az időtlenített emlékezet és a mulandó jelenlét ter(h)eit.…
BővebbenA képromboló álma
„[A]z események sajátos alakulása / folytán, távol került egymástól / az irodalmi és a köznyelv.” – szól az egyik kitétel…
BővebbenAz üledék álma
Lanczkor Gábor regényét olvasva olyan érzésünk támadhat, mintha egy készülőfélben lévő vagy töredékben maradt, hosszabb lélegzetvételű elbeszélés vázlatfüzetét tartanánk a…
BővebbenA kritikus felelőssége
A József Attila Kör most újraindult kritikai sorozata, az ImPulzus ezúttal azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan…
BővebbenDixi és az eső
Vajon eláll a korszakváltások lágy ítéletideje? Kit áztat, mit mos le a mindent lecsapoló emlékezet ránk eső része? – Bereményi Géza…
BővebbenHorgony a homályban
Krasznahorkai Lászó a tavalyi Prima Primissima-díj átvételekor köszönetnyilvánítás helyett egy kis történetet osztott meg a közönséggel. Egyik barátjáról beszélt, aki…
Bővebben